Nemzetbiztonsági kockázatnak számíthat az MSZMP-tagság

A kormány már március elején megtárgyalta a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet később a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága is általános vitára alkalmasnak talált.

A törvényjavaslatot Kocsis Máté és Csampa Zsolt fideszes képviselők jegyzik. Azzal a kifejezett szándékkal terjesztették a parlament elé, hogy szigorítsák a magyar állam titkos információit kezelő személyek ellenőrzését.

A javaslat bevezetné a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt is megfelel-e a biztonsági feltételeknek. A nemzetbiztonsági ellenőrzés kétlépcsőssé válna: az első lépcső adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ugyanakkor a korábbinál rövidebb, 45 nap tartamú lenne.

A javaslat rögzíti, hogy miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni. A második lépcsőben a jogviszony fennállása alatt lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak lehetne alkalmazni titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig.

A parlament előtt lévő javaslathoz kedden nyújtott be módosító indítványt Németh Szilárd és Demeter Ervin fideszes képviselő. Beadványukban azt kezdeményezik, hogy az ellenőrzéskor alkalmazott kérdőív kérdései közé egy politikai múlttal foglalkozó kérdést is illesszenek be.

A képviselők szerint ugyanis a nemzetbiztonsági kockázatok megítéléséhez az ellenőrzés alatt álló személyt nem csupán arról kell nyilatkoztatni, hogy zsarolható-e esetleges magánéleti kilengések miatt, vagy köze volt-e a demokratikus jogállam alapelveit tagadó szervezethez. Németh Szilárd és Demeter Ervin szerint a kockázatok teljes körű megítéléséhez szükség van arra is, hogy a nemzetbiztonság emberei rákérdezzenek, hogy az illető „kapcsolatban állt-e 1990 előtt működő kommunista (szocialista) ideológia kiszolgálásra létrehozott szervezettel”.

A rizikós csoportba beletartoznának az MSZMP egykori tagjai, de az MSZP alapítói is, hiszen az egykori állampárt utódjaként létrehozott szocialista párt 1990 előtt, még 1989 októberében jött létre. Ha elfogadnák a módosítást, egy esetleges vizsgálaton múltjának részleteiről be kellene számonia többek között Kövér Lászlónak, Matolcsy Györgynek, Hoffmann Rózsának és Pintér Sándornak is, hiszen mindannyian tagjai voltak az egykori MSZMP-nek. De a kockázatok kizárása érdekében Orbán Viktornak és Rogán Antalnak is nyilatkoznia kellene a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a KISZ-ben végzett tevékenységéről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!