Juhász Imrét jelölték alkotmánybírónak

Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága kedden. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték alkotmánybírónak.

Az MSZP nem vett részt az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő bizottság keddi ülésén. Horváth Zsolt (Fidesz) az ülésen azt mondta: tanulmányai, eddigi munkája és felkészültsége alapján tartják alkalmasnak Juhász Imrét az alkotmánybírói posztra. A testület elnöke, a fideszes Varga István pedig azt emelte ki, hogy a jelölt szakmai munkája során fellépett a "gyalázatos Benes-dekrétumok" ellen.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy az esélytelenség miatt pártja nem nevez meg saját jelöltet, ugyanakkor "jó szívvel" tudják támogatni Juhász Imrét, aki részt vett a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos jogsértések feltárásában. Hozzátette: örülnek annak, hogy Juhász Imre nem párthoz kötődik.

Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után újságíróknak azt mondta: ehhez a "kutyakomédiához" az MSZP semmilyen formában nem adja a nevét, nem akarnak azonosulni azzal az "alkotmányos ámokfutással", ami Magyarországon történik. Mint mondta, a jelöltet nem támogatják hiszen közismert elkötelezettsége. Ebben az ügyben is összeállt a Fidesz-KDNP-Jobbik nagykoalíció – fogalmazott a politikus, aki szerint a jelölt korábbi előélete a Jobbikhoz kötődik.

Simon Gábor szerint jelenleg az Alkotmánybíróság "teljes letámadása" zajlik, hiszen míg az alkotmánybírák jelölésében az elmúlt húsz évben a baloldalnak és a jobboldalnak is volt szerepe, mára azonban a jobboldal és a baloldal által jelölt alkotmánybírók aránya 9-3 lett. Minden bizonnyal ez 10-2-re szeretnék változtatni – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az MSZP továbbra is tiltakozik az Alkotmánybíróság "pártszolgálatba rendelése" ellen.

A koalíció 2010-ben alkotott új szabályokat az AB tagjainak jelölésére. A korábbi egy párt-egy tag rendszerrel szemben a parlamenti bizottság összetétele a parlamenti frakciók létszámarányához igazodott, így a Fidesz az ellenzék véleményének figyelmen kívül hagyásával jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat.

A bizottsági ülésen kiosztott életrajz szerint Juhász Imre 1963-ban születetett, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig Európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és ugyanitt védte meg Ph.D. disszertációját 2011 májusában.

Életrajza szerint 1986. és 1992. között egyetemi tanársegéd volt az ELTE-n, később ügyvédkedett, majd 1992. óta egyetemi adjunktus az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén.

Juhász Imre 2008 február végén lett a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010 júliusa óta a testület elnöki tisztét tölti be.

Idén január 1-jétől Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia Elleni Bizottságának tagja. Életrajzában Juhász Imre kiemeli, hogy a két petíciót nyújtott be az EU Parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében. Emellett jelzi azt is, hogy a 2006-os őszi emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét. A bizottságnak Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina is a tagja volt.

Juhász Imrét jövő héten hallgathatja meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

A jelölt Holló András helyére kerülhet az Alkotmánybíróság tagjai közé, aki április 2-án tölti be a 70-ik életévét. Holló András 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke volt. Az Országgyűlés 2005. novemberében választotta ismét alkotmánybíróvá.

Februárban a testületben a volt KDNP-s képviselő Salamon László váltotta a 70-et betöltő Bihari Mihályt.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel (az összes képviselő kétharmadának szavazatával), tizenkét évre.