Paszkál
10 °C
15 °C

Veszélyben a 2014-es választás tisztasága?

2013.03.20. 11:00
A koalíció eltitkolná a kettős állampolgárok statisztikai adatait, mert félti őket a nemzetiségi konfliktusoktól és a politikai következményektől. Ha a tervezett módon változtatják meg az állampolgársági törvényt, veszélybe kerül a 2014-es parlamenti választás tisztasága.

Az Orbán-kormány 2010-ben tette lehetővé a kettős állampolgárság felvételét a határon túli magyaroknak. A korábbi nyilatkozatok ellenére az állampolgársággal végül a szavazati jogot is megadták.  2014-ben így egy teljesen új választói réteg vonódik be a magyarországi politikai döntéshozatalba.

Titkolnák a kettős állampolgárok számát

Az új választók számáról és politikai jelentőségéről még a szakértők is csak találgatni tudnak, éppen ezért volt érdekes, amikor január elején a hvg.hu észrevette, hogy a kormányzat igencsak titkolja, melyik országból hány kedvezményes honosítást igénylő kérelem érkezik. A Miniszterelnökség a HVG, illetve a Ténytár blog közérdekű adatigénylését is igen furcsa indokkal utasította vissza.

hunc

Ezt követően – feltehetően az adatigénylésektől nem függetlenül – egy fideszes képviselő törvénymódosító javaslatot nyújtott be. A Potápi Árpád neve alatt futó egyéni indítvány (pdf) az állampolgári törvényt úgy módosítaná, hogy a kettős állampolgárságú magyarokra vonatkozó statisztikai – azaz személyes információkat egyáltalán nem tartalmazó – adatokat a kormányzat nem lenne köteles kiadni, ha azok „megismerése nemzetbiztonsági érdeket, illetve külügyi kapcsolatokat sértene vagy veszélyeztetne”. Indoklásában Potápi a kettős állampolgárság miatti politikai támadásokra, valamint az egyes személyeket érő zaklatásokra utalhatott – előbbire Románia, utóbbira Szlovákia esetében akadtak példák.

Az indoklás csak nagy általánosságban utal arra, hogy „a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint Magyarország és a szomszédos országok közötti diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében” van szükség a módosításra. Ezért felmerült a gyanú, hogy az állampolgárok – azaz a jövőbeni választók – statisztikai adatainak eltitkolása manipulációnak ágyazhat meg az alig egy év múlva lebonyolítandó országgyűlési választáson.

Ha ugyanis nincs hiteles adat a választópolgárok pontos számáról, a beérkezett szavazatok érvényessége is kétségessé válik. Könnyű belátni, hogy így elvileg előfordulhat: több szavazat érkezik be, mint ahány választópolgár valójában szavazott.

Még a Fideszben sem tudják, hogyan kéne választani

Potápi Árpádot, az egyébként a „Nemzeti összetartozás” parlamenti bizottságának elnökeként tevékenykedő politikus határozottan állítja: igenis valós a veszély, hogy a területi megoszlásokból egyes környező országokban kikövetkeztethetik, ki az, aki felvette a magyar állampolgárságot, és ezek az emberek retorziók áldozatává válhatnak.

Kérdésünkre, hogy ezres-tízezres nagyságrendű állampolgársági kérelmek esetén – maga a képviselő még Kárpátaljával kapcsolatban is tízezer új állampolgárról beszélt – hogyan lehetséges egy konkrét személy statisztikai adatok alapján történő azonosítása, nem tudott válaszolni.

Potápinál arról is érdeklődtünk, hogyan akarja a kormány összeegyeztetni a statisztikai adatok visszatartását a kettős állampolgárok választási névjegyzékének összeállításával  – rájuk ugyanis továbbra is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, amit a belföldön élőkkel kapcsolatban januárban az Alkotmánybíróság megsemmisített. Erre a képviselő annyit mondott, hogy nagyon fontosnak tartja az állampolgársági törvény és a választási eljárás összehangolását, de ennek mikéntjéről jelenleg még „a Fideszben is többféle elképzelés él”.

Potápi a szabályozás kidolgozásának idejére csak annyit tudott mondani, hogy az „jó lenne, ha minél előbb” megtörténne. Orbán Viktor egyébként még júliusban jelentette ki egy rádióinterjúban, hogy „úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen”.

Nem lehet csak úgy kilógatni a névjegyzéket

Szabó Máté Dániel alkotmányjogász nem kívánt jóslásba bocsátkozni arról, hogy ha átmegy a törvénymódosítás az Országgyűlésen, akkor az az Alkotmánybíróság előtt is megállja-e a helyét. Ezzel együtt úgy vélte, hogy alkotmányos szempontból elég nehezen lehetne érvelni a részletesen ki nem fejtett nemzetbiztonsági- és diplomáciai érdekekre való hivatkozás mellett.

Eskütételt követően a Budavári Városházán, ahol csaknem száz csángó magyar tett magyar állampolgársági esküt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján.
Eskütételt követően a Budavári Városházán, ahol csaknem száz csángó magyar tett magyar állampolgársági esküt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján.
Fotó: Kollányi Péter

László Róbert választási szakértő szerint önmagában nem ésszerűtlen törekvés a kettős állampolgárságokkal rendelkezők anonimitásának védelme, a retorziótól való félelem ugyanis – például Szlovákiában – igencsak indokolt lehet. Ezért nem követhető például az a hazai eljárás, hogy a választók névjegyzékét a választási irodák egyszerűen csak kifüggesztik a falra, és azt mindenki kedve szerint böngészheti.

László szerint hasonló megfontolásból a statisztikai adatok nyilvánosságát is lehet korlátozni – egy kevés magyar által lakott kistelepülésen például valóban előfordulhat, hogy azonosíthatóvá válnak a magyar állampolgársággal bírók. Ám ez a korlátozás semmiképpen nem terjedhet ki az összes statisztikai adatra, az állampolgárok számának legalább az egyes országok szintjén nyilvánosnak kéne lennie. Ha a választásnál ugyanis nem lehet majd egyértelműen megtudni, hogy mondjuk kétszázezer vagy egymillió állampolgár akar külföldről szavazni, akkor okkal merülhet fel a gyanú, hogy az adatokat titkoló szerv esetleg extra szavazatokat akar az urnákba csempészni.