Négy éve mondott le Gyurcsány Ferenc
További Belföld cikkek
- Rosszul lett és meghalt egy férfi a balatoni horgászversenyen
- A bicskei áldozat nem érti, a Belügyminisztérium miért beszélt a kártérítés összegéről
- Magához tért az időjárás, 28 fok is lehet
- Puzsér Róbert: Lázár János veled puccsolja Orbán Viktort?
- Gyurcsány Ferenc: Magyar Péter többet árt az ellenzéki oldalon, mint a kormány oldalán
Miután 2006-ban a választásokon megverte Orbán Viktort, sokan a baloldal megmentőjének kiáltották ki Gyurcsány Ferencet, de végül még saját négyéves ciklusát sem tudta kitölteni. Ellenzéke szerint már akkor le kellett volna mondania, amikor a vizitdíjjal, a tandíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos reformjait megtorpedózta a 2008-as népszavazás. Sőt, már a 2006-os őszödi beszéd idején ő maga mondta, hogy az érdemi változások nélküli kormányzáshoz már egy „másik madám kell”.
Ennek ellenére Gyurcsány mégis csak hosszú agóniát követően szánta el magát a lemondásra, amiben szerepet játszhatott az is, hogy távozásával a szocialista pártot is meg akarta óvni az egy évvel későbbi országgyűlési választásokon kinéző súlyos vereségtől. De hiába: 2010 tavaszán Orbán Viktor kétharmados győzelmet aratott, ami korábban elképzelhetetlen hatalomkoncentrációt tett számára lehetővé, és a szakítást az "elmúltnyolcév" politikájával.
De talán a két kormányzás nem is különbözik annyira egymástól, mint azt a két politikus szeretné sugallni. Ezért a két kormány első három évének néhány fontos politikai és gazdasági mérőszámából infografikát állítottunk össze, melynek segítségével ön is össze tudja hasonlítani a két kormány azonos időszakait.
A grafikonról egyértelműen leolvasható az őszödi beszéd, majd a 2006-os őszi események katasztrofális hatása: a választók becsapását elismerő, majd a tüntetők elleni jogsértő intézkedéseket védelmébe vevő Gyurcsány népszerűsége többé a korábbi szint közelébe sem került. Orbán megítélése a mostani ciklus során szintén óriásit romlott, de ez nem annyira a személyéhez, mint a népszerűtlen gazdasági intézkedésekhez, valamint az alacsonyabb jövedelműeket sújtó adópolitikához köthető: a demokratikus intézményrendszer átalakítását a választók többsége egyelőre nemigen tudja értelmezni, Orbán tekintélyén pedig a lassú erodálódás mellett sem esett Őszödhöz foghat csorba.
Az MSZP a mélyben
Őszöd és a korrupciós ügyek sorozata az MSZP megítélését is a mélybe rántotta. A szociális népszavazás után a reformprogramot elhagyó kormánypárt 2009 tavaszára az uniós pénzből finanszírozott fejlesztéseken kívül lényegében semmit nem tudott felmutatni. A Fidesz népszerűségét elsősorban a megszorítások kezdték ki, a rendpárti intézkedések és a hangsúlyos nemzeti retorika csak szépségtapaszt jelentettek. A rezsicsökkentés hatása már látszik, a biztos pártválasztók körében mért viszonylag elfogadható megítélés azonban elsősorban az erős ellenzék hiányának tudható be.
A politikusok népszerűségét jelentősen befolyásolja a gazdaság teljesítménye, amit számos makrogazdasági mutatóval lehet mérni a GDP-től a munkanélküliségen át a reálbérek alakulásáig. Magyarországon azonban a gazdasági közhangulat egyik fokmérője az, hogy mennyire erős forint – így volt ez már huszonöt éve is, amikor még az osztrák boltokból kellett beszerezni a mindennapi betevő Gorenje-jégszekrényt, csokoládét és szoftpornót, és így van ez – minden bizonnyal jórészt a devizás hitelek magas aránya miatt – ma is.
A forint is a mélyben
Az euróval szembeni forintmélypontban nincs nagy különbség a két miniszterelnök között: Gyurcsány távozásakor, a 2008 őszén indult válság legkeményebb, 2009 tavaszi időszakában 309 forinton volt az euró, míg az Orbán-kormány idején, tavaly januárban 322 forintnál volt az eurócsúcs, ami 4 százalékos különbség. A másik végponton jóval nagyobb az eltérés: Gyurcsány idején volt történelmi csúcson a forint az euróval szemben: ez a 231 forintos euróár 14 százalékkal erősebb magyar fizetőeszközt jelent, mint az orbáni időszak 264 forint/eurós csúcspontja.
A gazdaságban azonban számos más esemény is történt, ami jelentősen befolyásolta a közhangulatot. Gyurcsány kormányzása alatt ilyen volt a 2006 nyári beismerés a költségvetési adatok eltitkolásáról, a vizitdíj, tandíj bevezetése, majd elbukása és a 2008 őszi válság. Az Orbán-kormány idején elsősorban a magán-nyugdíjpénztári rendszer és az szja-rendszer átalakítása, valamint a rekordmagas áfa bevezetése volt hatással a kormány megítélésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
