Navracsics: A nyilvánosság az alaptörvény-módosítások kontrollja

„Az új alaptörvény más, mint az 1989-es, de nem rosszabb” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. Hozzátette: más országok alkotmányozására is jellemző, hogy az alaptörvény elfogadását követő időszakban gyakoribbak a módosítások, mint később.

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni, ha egy „abszurd szabály” kerül az alaptörvénybe, a miniszter úgy válaszolt, hogy azt a nyilvánosság, az újságírók, a közvélemény és „a többi intézmény” akadályozhatja meg. Példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, amelyek közül a legutóbbi például a kereskedelmi médiában nem teszi lehetővé a választási kampányhirdetéseket.

Arra a kérdésre, mit nem ért a külföld, miért érik kritikák Magyarországot, Navracsics Tibor úgy reagált: a 2010-es választások eredményét a kormányoldal úgy értelmezte, mint egy új kezdet lehetőségét, a külföld azonban ezt nem mérte fel.

Navracsics arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal a demokrácia, a vallás- vagy szólásszabadság, illetve más alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá a miniszter, aki azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt. Miközben – ahogy korábban, úgy most is – a kormány kész arra, hogy európai intézményekkel megvitassa az elfogadott jogszabályokat, és racionális érvekkel meggyőzhető – tette hozzá.

A járási rendszerről a szaktárca vezetője elmondta: még politikai ellenfelei is elismerően szólnak a helyi közigazgatás idén beinduló új struktúrájáról. „Én 2014 tavaszáig gondolkodom”, de már készülnek a tervek a rendszer továbbfejlesztésére, ami elsősorban informatikai beruházások és az ehhez szükséges anyagi források kérdése – tette hozzá Navracsics Tibor.

Az igazságügyi miniszter szerint a parlament döntése nyomán véglegessé vált a választási eljárásról szóló törvény, amely alapján a pártok megkezdhetik a felkészülést.