Eleonóra
-1 °C
2 °C

Minden vallási közösség egyháznak hívhatja magát

2013.04.12. 22:35

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosításáról szóló javaslatát, amely szerint minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, többek között az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként írta elő, hogy az egyházi jogállás megszerzése tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség mellett történjen.

A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással az Országgyűlés az alkotmányban rögzítette: az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő - olvasható az alaptörvényben.

Balog pénteken benyújtott indítványa ezek alapján meghatározza a vallási tevékenység végzésének kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást, és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát.

A törvénymódosítás szerint a vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata.

A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel a legalább százéves működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd. Az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.

Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül működnek

A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, és a jogorvoslat is biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való elismerését elutasító határozatát.