Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Az államtitkár városában nem cigányoznak

2013.04.16. 08:58
Nem a mi városunkban címmel társadalmi befogadást segítő programot indít a Közép-európai Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériumával az USA és Norvégia nagykövetségének támogatásával. A program célja az etnikai konfliktusok megelőzése.

Új, társadalmi befogadást segítő programba kezd a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetésével Norvégia, az Egyesült Államok követsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A program célja, hogy kis helyi közösségeket erősítsenek meg úgy, hogy saját magukat tudják megvédeni a kirekesztő szélsőségesekkel szemben. A program a Nem a mi Városunkban (Not in our town) nevet viseli. Lényege a párbeszéd, és a nyilvánosság erejének használata a konfliktusok megelőzésére.

A módszert hétfő délután mutatták be a CEU nagyelőadójában. Az eseményen Kovács Zoltán Társadalmi Felzárkózásért Felelős államtitkár mellett részt vett Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok, illetve Tove Skarstein Norvégia magyarországi nagykövete is. Rajtuk kívül megjelentek a legfontosabb jogvédő szervezetek képviselői, aktivistái is.

A kísérleti program legfontosabb célkitűzése, hogy az etnikai konfliktusok ne torkolljanak erőszakba. A projekt kidolgozója, a filmes Patrice O'Neil elmondta, hogy a világ számos országában sikerrel alkalmazzák a módszert, az Egyesült Államoktól Ukrajnáig. A programot elviszik vidékre is, a résztvevők kedden Miskolcra, szerdán pedig Nyíregyházára látogatnak.

A rendezvényt köszöntötte a két támogató ország nagykövete. Mindketten elmondták: céljuk, hogy megelőzzék a romák és nem romák közötti konfliktusokat, kiemelték a diszkrimináció és az intolerancia elleni küzdelem fontosságát. A befogadó politika, a kisebbségek ügye nem csak Magyarországon, hanem egész Európában égető kérdés – tette hozzá Skarstein.

A nagykövetek után Kovács Zoltán államtitkár beszéde következett, aki megismételte a diszkrimináció elleni harc fontosságát. Hozzátette, hogy nemcsak esélyegyenlőséget, hanem esélyt is kívánnak nyújtani a romáknak, ezért is fognak törvényt írni a társadalmi felzárkózásról. Hozzászólásában ostorozta az elmúlt húsz év szociálpolitikáját, majd úgy fogalmazott: szerinte most már tettekre van szükség, ezért is született a Romastratégia.

Kovács beszéde után egy váratlan esemény történt. A teremben ülő jogvédők tiltakozásba kezdtek és transzparenseket emeltek a magasba. Céljuk az volt, hogy felhívják a közönség figyelmét a kormány által az Esélyegyenlőségi törvényben tervezett módosításokra. Szerintük a változtatás iskolai szegregációhoz fog vezetni. Az akció körülbelül fél percig tartott, a teremben ülő diplomaták és az államtitkár szinte észre sem vette, ugyanis a hátuk mögött zajlott. A moderátor, Ellen Hume, annyit tett hozzá: örül, hogy a CEU mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

A hivatalos megnyitó után a két diplomata és kíséretük elhagyta a termet, majd levetítették a projekt alapjául szolgáló félórás mintafilmet. A Nálunk aztán nem egy amerikai kisvárosban játszódó tipikus sztori. A helyi szélsőjobboldali fiatalok először csak hangoskodnak, aztán röplapokat osztogatnak, a következő lépcsőben már zsidó temetőt rongálnak, végül pedig meghal egy ember. A végére a kisváros közössége összefog, aminek hatására megszűnik a szélsőségesek rombolása.

A film után következett volna a vita, mivel azonban ekkorra már az államtitkár is elhagyta a termet, nem nagyon volt kivel vitatkozni. Páran azért hozzászóltak, akik elmondták, hogy a helyzet rossz, érzékelhető a kirekesztés és a feszültség.