Judit
2 °C
7 °C

Tiltakoznak az AB zárt meghallgatása ellen

2013.04.22. 17:51
Közös nyilatkozatban tiltakozik három jogvédő szervezet azért, mert az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét. Az ülésen a beadványozó sem lehet jelen, csak írásban fejtheti ki véleményét.

A Hagyó-ügyet az OBH elnöke Budapestről a kecskeméti bíróságra helyezte át, ezért a vádlottak alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Szerintük a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot sérti, hogy az OBH elnöke ügyeket helyezhet át. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy az ügy áthelyezéséről csak az ügyész fejthette ki véleményét, ők nem.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azért tiltakozik, mert ebben az alkotmánybírósági ügyben csak az OBH-t hallgatja meg a testület, a panaszosokat nem, sőt, jelen sem lehetnek a meghallgatáson, véleményüket csak írásban fejthetik ki. Ez sérti az egyenlő esélyeket és a bírósági eljárás nyilvánosságának elvét is.

„A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok bizalmát abban, hogy a bíróság függetlenül, pártatlanul, elfogulatlanul vizsgálja meg az ügyeket, és döntése során minden lényeges szempontot figyelembe vesz” – írják.

Fordítási hiba az alkotmánybírósági törvényben?

A nyilatkozatban a jogvédők azt vetik fel, hogy már a zárt tárgyalás lehetősége is csak egy fordítási hiba miatt kerülhetett bele az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe.

„Az AB ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása. Ezt a szabályt a német alkotmánybíróság eljárásait szabályozó törvényből emelhette át az AB, mert az tartalmazza azt a fordulatot, hogy „az alkotmánybíróság eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható”. Csakhogy ez a szabály nem a nyilvánosság kizárására ad módot, hanem magának – az egyébként nyilvános – szóbeli tárgyalásnak a mellőzésére.”

A meghallgatás nyilvánosságának korlátozása csak akkor lenne védhető, „ha ezt kényszerítő ok, például nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.” A meghallgatás tárgya viszont „kétségkívül” közügy, az OBH elnökének ügyáthelyezési jogát nemzetközileg is széles körben vitatják.

Akár Strasbourgig is elmennek

A jogvédők legalább a meghallgatás jegyzőkönyvét szeretnék megismerni, ha ezt nem teszik közzé, „készek vagyunk a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Alkotmánybírósághoz közérdekű adatigényléssel fordulni. Megjegyezzük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését.”

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?