Vilmos
10 °C
22 °C

Tiltakoznak az AB zárt meghallgatása ellen

2013.04.22. 17:51
Közös nyilatkozatban tiltakozik három jogvédő szervezet azért, mert az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét. Az ülésen a beadványozó sem lehet jelen, csak írásban fejtheti ki véleményét.

A Hagyó-ügyet az OBH elnöke Budapestről a kecskeméti bíróságra helyezte át, ezért a vádlottak alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Szerintük a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot sérti, hogy az OBH elnöke ügyeket helyezhet át. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy az ügy áthelyezéséről csak az ügyész fejthette ki véleményét, ők nem.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azért tiltakozik, mert ebben az alkotmánybírósági ügyben csak az OBH-t hallgatja meg a testület, a panaszosokat nem, sőt, jelen sem lehetnek a meghallgatáson, véleményüket csak írásban fejthetik ki. Ez sérti az egyenlő esélyeket és a bírósági eljárás nyilvánosságának elvét is.

„A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok bizalmát abban, hogy a bíróság függetlenül, pártatlanul, elfogulatlanul vizsgálja meg az ügyeket, és döntése során minden lényeges szempontot figyelembe vesz” – írják.

Fordítási hiba az alkotmánybírósági törvényben?

A nyilatkozatban a jogvédők azt vetik fel, hogy már a zárt tárgyalás lehetősége is csak egy fordítási hiba miatt kerülhetett bele az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe.

„Az AB ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása. Ezt a szabályt a német alkotmánybíróság eljárásait szabályozó törvényből emelhette át az AB, mert az tartalmazza azt a fordulatot, hogy „az alkotmánybíróság eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható”. Csakhogy ez a szabály nem a nyilvánosság kizárására ad módot, hanem magának – az egyébként nyilvános – szóbeli tárgyalásnak a mellőzésére.”

A meghallgatás nyilvánosságának korlátozása csak akkor lenne védhető, „ha ezt kényszerítő ok, például nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.” A meghallgatás tárgya viszont „kétségkívül” közügy, az OBH elnökének ügyáthelyezési jogát nemzetközileg is széles körben vitatják.

Akár Strasbourgig is elmennek

A jogvédők legalább a meghallgatás jegyzőkönyvét szeretnék megismerni, ha ezt nem teszik közzé, „készek vagyunk a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Alkotmánybírósághoz közérdekű adatigényléssel fordulni. Megjegyezzük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését.”