Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A törinél még a matek is könnyebb volt

2013.05.08. 12:29

A középszintű történelem írásbeli érettségik végén alig lehetett kifaggatni a diákokat a szerkesztőséghez közeli óbudai gimnáziumban, mert folyamatos megbeszélésben voltak – próbáltak rájönni a jó megoldásokra, sőt néha még arra is, hogy mi volt maga a kérdés, ugyanis sokszor az sem volt egyértelmű számukra.

Az érettségi feladatai időrendi sorrendben szerepeltek a lapokon, a honfoglalástól napjainkig mindenféle kérdésre választ kellett adniuk a diákoknak. Azt mondták, nem egészen ilyen feladatokra számítottak, nagyon várták a szocializmus, Kádár és Rákosi témájában írandó esszéket, amik azonban nem voltak a feladatok között.

Szerepeltek idézetek neves rómaiaktól, ahol rá kellett jönni, hogy ki mondja az egyes szövegrészleteket. Itt nagy vita támadt az érettségizők között a megoldásokról.

Megosztották a diákokat az Európai Unió működésével kapcsolatos kérdések. A feladat második részénél nem tudták eldönteni, hogy mik voltak a helyes válaszok.

Szintén nem tetszett az érettségizőknek az a feladat, amelyben sok kép közül kellett kiválasztani azt a négyet, amelyik barokk-kori alkotás. Szerintük ez jobban illett volna egy művészettörténet érettségibe.

Mint ahogy az várható volt, térkép is szerepelt a feladatlapon: a Felvidéket és Kárpátalját kellett elhelyezniük, hogy melyik államhoz tartoztak bizonyos évek között.

Demográfiai táblázat és magyarországi kisebbségekkel kapcsolatos kérdés is szerepelt a feladatok között. A grafikon alapján meg kellett állapítaniuk, hogy miért csökkent a a szlovák és német kisebbségek népessége a megadott időszakban, és hogy melyik volt az az egy népcsoport, amelynek folyamatosan növekedett a népessége.

Ezzel kapcsolatban egy másik kérdésnél meg kellett indokolni, hogy miért nőtt a népesség. Három állítás közül választhattak, ezek az alábbiak voltak: a magas népszaporulat, a bevándorlás vagy a magyar lakosság csökkenése.

A nyilasok ideológiájáról is szerepelt egy szöveg. A kérdés az volt, hogy a nyilasok melyik tervezett intézkedései javítottak illetve rontottak volna a munkások helyzetén.

Egy szöveg az oszmán-török hódításokról szólt, erre azt mondták, hogy nagyon bugyuta feladat volt, mert az idézetből lehetetlen volt megállapítani, hogy melyik csatáról, helyszínről, ellenségről volt szó.

Az esszéket egybehangzóan úgy értékelték, hogy még azok voltak a legegyszerűbb feladatok. Három hosszú esszé és hat rövid esszé közül lehetett választani. A rövid esszék között szerepelt a honfoglalás, Széchenyi, a reformkor, a kora középkor magyar gazdasága, és egy összehasonlítás. A hosszú esszék közül a mai romák hátrányos helyzetéről szóló esszé írása volt a legnépszerűbb.

Az érettségizők többsége 70-80 százalékosra ítélte munkáját, azt mondták, ennél még a rettegett matematika is könnyebb volt.