Valakik átprogramoznák a Szent Koronát
További Belföld cikkek
-
Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon - Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
„Ma estétől megváltozik minden” – ezzel a címmel érkezett meghívó a politikai ezotéria ikonjának könyvbemutatójára. Pap Gábor művészettörténész Angyali korona, szent csillag című könyvére valóban sokan várhattak, az Uránia mozi nagyterme teljesen megtelt a hétfő esti kezdésre.
A jellemzően középkorúakból álló, középosztálybeli közönséget egy-egy ősmagyar süveg színesíti, az átlagnál valamivel több a paraszting és a pitykegombos pásztormellény. Viselőik régóta várhatták a mostani eseményt: a Szent Korona „alternatív”, vagyis a hivatalos tudománnyal perben – haragban álló kutatójának a könyv mellett a „kitalált középkor” kérdésével is sokat kell foglalkoznia. Ha nem tudnák, ez az a néhány éve mémesedő teória, mely szerint valakik csak úgy betoldottak 300 évet az európai történelembe, valójában tehát a XVIII. században élünk.
Minden összefügg mindennel
De hogy jön ez a világszintű összeesküvéselmélet a magyar koronához? Hát úgy, ahogy Pap Gábor szerint a perui Nazca-vonalak a magyar népművészethez. A „kitalált középkor” eredetileg orosz gyártmányú, majd a német Illig által promotált tudományos blöffjét Pap mintegy nemzetileg kisajátította. A magyarosan meghekkelt teória segítségével az Attila és Árpád közötti időszak szinte kiküszöbölhető, ami jó, mert valószerűbbnek mutatja a hun – magyar összetartozást.
Nagyjából ez az a horizont, amin Pap mozog: ő a nemzeti mitológiák, konspirációs teóriák és merész szimbolikai értelmezések rendszeralkotója, a nemzeti spirituális színtér ellenkulturális ikonja. Reneszánsz ember, mellette az ufó-ideológus Däniken fantáziátlan szobatudós. Egyaránt foglalkozik Csontváry festészetével, hun-szkíta örökséggel, „asztrálmitológiával” és népművészeti motívumokkal. A hivatalosan művészettörténész szerző világában gyakorlatilag minden összefügg mindennel. Ha más nem is, ez a mostani rendezvényen is világossá válik minden beavatatlannak.
Műveit egyébként éppen ez teheti többeknek vonzóvá: egységes értelmezési keretet kínál a világ és a magyarság minden dolgaihoz, beleértve ezek történelmi sorsát, küldetését és politikai küzdelmeit. A (szerinte teljesen elhülyült) többségi társadalom felől nézve Papék olyan virtuális valóságot építettek fel, ami évtizedek alatt megerősödött annyira, hogy önmagát tartsa fenn. Írásaira más „alternatívok” mint megkérdőjelezhetetlen forrásra hivatkoznak. Ami kívülről eklektikus, önkényesen összedobált koncepciók halmazának látszik, rajongói számára egységes rendszer.
Királyi adó-vevő és üdvtörténeti feladat
A könyvbemutatón Pap Gábor hosszasan ismétli át a magyar Szent Koronával kapcsolatos nézeteit, bár ez közönségének sok újat nem mondhat. Papnak jelentős szerepe volt az 1978-ban Amerikából visszakerült korona vizsgálataiban, szellemi irányításával a koronakutatási program fokozatosan egyre ezoterikusabb irányt vett. A magyar Szent Korona szerinte üdvtörténeti jelentőségű beavató eszköz, ami égi energiákat közvetít viselője felé.
A koronán lévő kereszt antennaként működik, a csüngők vezetik le az energiahullámokat, a zománcképek pedig állatövi jegyeknek és egy asztrológiai naptár elemeinek feleltethetők meg. Ezek szerinte közvetlenül hatnak a képek alatti agyi kéregterületek működésére is, fizikailag átadva a szentek által megjelenített asztrológiai programot. Hogy nem éppen klasszikus tudományos vizsgálati modelleket követett, azt az is mutatja, hogy Pap „látókat” kért fel a korona eredeti kinézetének rekonstrukciójára, illetve radiesztétákkal ingáztatta ki a korona „energiamezőit”.
A könyvbemutató közönsége áhítatos csendben hallgatja Pap elbeszélését, mely szerint a nemzet ellenségei hiába próbálták meg feketemágiával hatástalanítani a korona működését, az még ma is lesugározza a magyarok Égi Királynőjétől, vagyis Szűz Máriától származó védőenergiákat.
Ha van magja ennek az eklektikus elméletfolyamnak, az valószínűleg errefelé keresendő: abban a keresztény utalásokat használó, de alapvetően ezoterikus vízióban, hogy a magyarság Isten választott népe. Eszerint a magyar egyedi szakrális minőségű, isteni küldetéssel, üdvtörténeti feladattal felruházott nemzet, a magyar királyok pedig „istenfiúi” természetűek. A korona ennek az ezoterikus nemzeti mitológiának a központi szimbóluma. „Az történik az országgal, ami a Szent Koronával; aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes ügyében tisztán lát”.
Az ember nem lehet elég óvatos
Márpedig Pap úgy véli, ő tisztán lát, és nem fél beavatni hallgatóit a jelenleg is zajló szélesebb folyamatokba. Szavai szerint a korona működésének gonosz átprogramozása ellenségeink legfőbb szándéka. Hogy pontosabban kik ezek a démonikus hatalmak, sajnos az ő előadásából sem lesz mindig világos, de az egyértelmű, hogy az ember nem lehet elég óvatos.
Bár kerüli a párt nevének kimondását, legtöbbet a Jobbikkal foglalkozik. Akármilyen váratlan is ez a kívülállóknak, őket sem tartja sokkal jobbnak a „gengszterváltás óta” létező többi politikai erőnél. Legfőbb kifogása, hogy tudomása szerint a koronát „női princípiumúnak” mondta az egyik pártvezető. Óvja közönségét attól, hogy a pártot a nemzeti érdekek valódi képviselőjének tekintsék: „Kicsit bevilágítják piros-fehér-zölddel, és azt hiszik, megesszük” – mondja programjukról.
A Jobbik egyébként is „Habsburg ideológiát követ” – ennél sértőbbet ebben a közegben nehéz mondani. A Jobbikon és az akadémikusokon kívül ugyanis Pap a germán kultúrával és annak „judeo-krisztián” ideológiájával állítja szembe leginkább saját magyarságfelfogását, és a teremben feltehetően mindenki tudja, hogy a germánozás a kódolt zsidózás formája. Szerinte a Német-Római császári korona „ószövetségi eszmeiségű”; alacsonyabb rendűsége már abból is könnyen belátható, hogy a magyarral szemben nyitott koronáról van szó.
Egy korona formája tehát mindent elárul arról, amit a mai világról tudni érdemes. Papnak előadását olyan profán tényezők miatt kell befejeznie, mint hogy lejár a terembérlet. Utána már csak Sinkovits-Vitay András, Sinkovits Imre ősmagyar színtéren otthonosan mozgó fia szavalja el nagy átéléssel a Szózatot, majd a közönség nagyobb része az emeleti kávézóban dedikáltatja saját példányát. Emlékezzünk Pap Gábor figyelmeztető szavaira: ha sötét oldalról foglalkozunk a koronával, sötét erők fognak ránk hatni és akkor majd jól megnézhetjük magunkat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
