Kedden a Dunántúlon, illetve a déli megyékben gomolyfelhős idő valószínű többórás napsütéssel, néhol futó záporral, délkeleten néhol zivatarral, jelentette az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A gomolyfelhő
A gomolyfelhő (cumulus) a leggyakoribb felhőformák egyike. Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul, felfelé áramló légmozgás hozza létre, 600-3000 méter közötti magasságban.
A keleti megyékben vastag lesz a felhőzet, itt eső, zápor is több helyen valószínű. Napközben már csak élénk széllökések lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 20 fok között valószínű, nyugaton kissé melegebb, a tartósabban esős keleten azonban hűvösebb is lehet. Hajnalban 4 és 11, délután a csapadékosabb keleti tájakon 13 és 16, máshol 17 és 22°C között alakul a hőmérséklet, figyelmeztet az időkép.hu.
A Wikipédia szerint a gomolyfelhőnek három verziója van. Az egyik az úgynevezett cumulus humilis, ezt gyenge feláramlások hozzák létre, az egyes gomolyfelhők laposabb formát öltenek, esőt nem hoznak. A második a cumulus mediocris, ilyenkor a felhők szélessége és magassága közel azonos és már záporok is előfordulhatnak belőle. A harmadik, egyben legdurvább gomolyfelhő a cumulus congestus, ez a légköri jelenség 4500-6000 méter magasságig felnyúlhat, erős, hosszabban tartó záporokat okozhat, aki repülővel utazik, még a felhőkön belüli erős a turbulenciát is érezheti.
Hogy kedden a humilis, medocris, vagy a congestus cumulusok lesznek-e túlsúlyban, arról sem az OMSZ, sem az Időkép nem ír, egy esernyő mindenesetre jól jöhet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
