A vasbetont is szétkapják, ha jelez a labrador
További Belföld cikkek
-
Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé - Orbán Viktor előtt szólalt fel Matolcsy György: Azt kell mondanom, hogy kissé bajban vagyunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
- Orbán Viktor: Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
A HUNOR az ENSZ minősített, speciálisan kiképzett, nehéz kategóriájú magyar mentőszervezete. 2012 óta hívják így az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt működő elit mentőegységet.
Nevük hivatalosan angol betűszó (Hungarian National Organisation for Rescue Services), nem feltétlenül kell tehát a csodaszarvast üldöző testvérpár segítségére várni kritikus percekben. Némileg zavaró tényező lehet, hogy ugyanezen a néven szervezi egy másik állami ügynökség a Hulladék Nyomkövető Országos Rendszert, de ez ne tévesszen meg senkit, a katasztrófahelyzetekre specializálódott elitkommandó biztosan nem fog újrafeldolgozható szerves hulladékként tekinteni az esetleges áldozatokra.
Gyakorlatilag a katasztrófavédelem különleges helyzetekre szakosodott válogatottjáról van szó. Nemzetközi INSARAG minősítésükkel összesen húsz városi kutató-mentőcsapat rendelkezik az egész világon. Válsághelyzetben órákon belül bevetésre készek: Budapesten három, vidéken nyolc órán belül garantáltan meg tudják kezdeni a mentést, külföldön való segítségnyújtás esetén maximum 48 órára van szükségük ugyanehhez. Több helyszínen, napi 24 órában, tíz napon keresztül képesek önellátóan részt venni a mentésben.
Amióta tavaly ősszel felálltak az egységek, legnagyobb bevetésük a március 15-én tapasztalt extrém időjárási helyzetben volt. A kelet-magyarországi szélkárokhoz vezényelték őket, ahol az ő munkájuk nélkül nem lehetett volna biztonságosan megközelíteni egyes helyszíneket.
Igazán durva akcióra, nemzetközi bevetésre még nem került tehát sor, de a csapatnak bármikor készen kell állnia akár egy poszt-apokaliptikus városmaradványban való professzionális munkára is. Erre való felkészültségüket szemléltette keddi bemutatójuk a volt és leendő Albert Flórián Stadionban, illetve abban, ami abból mostanra megmaradt.
A Fradi-pálya, bár csak márciusban kezdték el a bontását, most tényleg egy kilences erősségű földrengés sújtotta zónára hasonlít. A B középnek annyi, már csak az egyik karéj, a régi M, N, O szektorok vannak meg viszonylagos épségben. A klubház előtti Springer szobor sincs már a helyén, a hajdani klubelnök emlékművét néhány napja evakuálták a Népligetbe.
A HUNOR éppen az ilyen helyszíneket keresi, ahol valós, katasztrófasújtott területhez hasonló körülmények között gyakorlatozhatnak. A mostani bemutatón szalagkorláttal elkerített zónában négy-öt méteres betontömbökön dolgoznak a mentőegységek. A tömbök alatt művértől ragadó sebesültek fekszenek eszméletlenül, őket különlegesen kiképzett belga juhászok és labradorok szagolták ki.
Az önkéntes áldozatok ugyanarra várnak, mint a munkavédelmi sisakban nézelődő újságírók: hogy a HUNOR tagjai brutális erejű spéci szerszámaikkal emberméretű lékeket hasítsanak ki a több helyen fél méter vastagságú betondarabokból. Vagy fél óra után ezeken át emelik ki a mozdulatlan önkénteseket. A felszínre hozott, vákuumágyba tett áldozatokat ezután felcsörlőzik a stadion még álló főépületének emeletére – a szimuláció szerint ez már biztonságos terepnek számít.
A HUNOR-nak élesben is ez lehet a legfontosabb dolga: a műszaki mentés, az áldozatok kiemelése és túlélési esélyeik biztosítása. Dr. Tóth Ferenc dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő elmondja, hogy a jelenleg 98 fős, de még bővülő állomány a komplex feladatnak megfelelően vegyes összetételű. Katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, logisztikusok mellett mentőorvos, szakápoló, pszichológus, statikus mérnök is van az egységekben.
A toborzásra jelentkezőknek nagyon komoly feltételeknek kellett megfelelniük, a nehezített pszichológiai és orvosi felméréseken túl itt a különleges egyéni képességeknek és szaktudásnak is életmentő jelentősége lehet. A csapatok katasztrófa sújtotta területen gyakorlatilag csak magukra számíthatnak. Ennek megfelelően harminc tonnányi felszerelést visznek magukkal, még a számukra szükséges ivóvizet is ők szállítják, ahogy a mentés során használt WC-ket is ők állítják össze otthonról hozott elemekből.
A FEMA, vagyis az amerikai katasztrófaelhárítók által is végignézett bemutató végefelé az egység biztonságáért felelős tiszt sípjába fúj, a hangjelzés most egy elképzelt veszélyes utórengésre figyelmeztet. A csapatok felsorakoznak, velük a HUNOR parancsnoka, a haiti földrengés utáni mentésben is résztvevő Jackovics Péter alezredes ismerteti a sikeres mentés eredményeit. A Fradi-pályát dózeroló munkagépek zavartalanul dolgozhatnak tovább. A HUNOR tagjai pedig visszatérnek szokásos munkarendjükbe, de bármikor jöhet egy hívás, hogy a lehető leggyorsabban induljanak egységükkel valahová a világ másik végére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
