Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Nem íratják újra a brutál matekérettségit

2013.05.16. 07:01 Módosítva: 2013.05.16. 10:19
Egy internetes petíció szerint meg kellene ismételni az idei emelt szintű írásbeli matematika érettségit, mert a feladatok szokatlanul nehezek voltak és a teszt összeállításánál nem vették figyelembe a vonatkozó jogszabályokat sem. Az Oktatási Hivatal szerint ezt semmi sem indokolja. Szerintük ugyan voltak összetett és nehéz feladatok, de ezeket az emelt szintű követelmények alapján meg lehetett oldani.

Az emelt szintű matematika feladatsor vétett az érettségi vizsgakövetelményeket szabályozó kormányrendelet és az ennek végrehajtását szabályozó OM-rendelet ellen – olvasható a petícióban, amelyet aláírásokkal is lehet támogatni. Ezek a jogszabályok azt írják körül, hogy az egyes témaköröknek milyen arányban kell szerepelnie a feladatok között. A nyílt levél eredetileg ezen az oldalon volt elérhető, mára azonban levették onnan, de pdf-formátumban még olvasható. A petíció azt javasolja, hogy tegyék semmissé a május 7-i dolgozatokat, és az emelt szintű szóbeli matematika érettségi előtt írassanak újabb tesztet.

A levél az írásbeli matekérettségi olcsóbb újraírására is javaslatot tesz. Eszerint a feladatlapokat az ADAFOR-rendszeren küldhetnék ki az iskolákba, ahol kinyomtatnák őket. Ezzel meg lehetne spórolni a szállítási- és logisztikai költségeket. Így vizsgázóként 140 forintba, összesen pedig csak néhány millió forintba kerülne az érettségi újraírása.

Lemodellezhetetlen probléma

A nyílt levél részletezi, hogy a feladatlapon a „geometria, koordinátageometria, trigonometria” témakörhöz tartozó részek az elvárt 20 százalék helyett a feladatsor 35-40 százalékát tették ki. A statisztikai és valószínűségszámítási részek aránya ezzel szemben az elvárt 15 százalék helyett csak 5-7 százalék volt. A feladatrészek túlzottan nagy hányada foglalkozott  kombinatorikai problémával, és csak kis része valószínűségszámítással. A levél szerint a geometriai feladatok általános túlsúlya mellett az egyik feladat a 2003 előtti éveket idézte. Akkor ugyanis még tananyag volt középiskolában a szerkesztés, de ez 2003 óta már nem része a tanterveknek. A nyílt levél szerint szintén nem a tananyag része a 4. feladatban elvárt „abszolút életidegen, tőkésítés nélküli kamatszámítás″ sem.

Ha sokkolni szeretné magát, megnézheti az idei matematika emelt szintű érettségi írásbeli feladatait az Oktatási Hivatal honlapján>>>

A levél megjegyzi azt is, hogy a matematika tagozatos vagy a két éve matematika fakultációra járó diákok nagy része számára egy idő után nem létezik megoldhatatlan feladat a tananyagon belül, még ha el is számolnak néha ezt-azt. A mostani érettségi írása közben azonban rögtön a második feladatnál egy ismeretlen típusú, sokuk számára lemodellezhetetlen problémával találták szembe magukat. Ez a feladat bőven elég lehetett ahhoz, hogy a diákok kétségbe essenek életük eddigi legfontosabb dolgozatánál.

Ugyanígy nem volt szerencsés, hogy egy másik feladatnál „sok évnyi tanulás márványkőbe vésett alapvetéseit kellett volna porrá zúzniuk a vizsgázóknak″. A feladatlap második részében szereplő koordinátageometriai feladat a levél írója szerint a valaha kitűzött leghosszabb feladat volt. „Aki oldott már meg ehhez hasonló feladatokat, az talán egyetért velem abban, hogy egy olyan diáknak is, aki egy pillanatra sem áll meg gondolkodni, eltarthatott 40-45 percig a megoldás. Nyugodt körülmények között, tiszta fejjel...″

Aki ezen túljutott, az végül egy „példátlanul összetettre sikerült″ valószínűségszámítási feladathoz érkezett. „Kifejezetten az OKTV-k hangulatát idézte ez a számelmélettel vegyes kombinatorikai probléma. Csakhogy a versenyeken a legtehetségesebb gyerekek is kapnak egy órát egy ilyen feladat végigvezetésére, itt pedig jó, ha tíz percet szánhattak rá a vizsgázók″ – áll a levélben.

Tűréshatáron belül

Az érettségik lebonyolítását koordináló Oktatási Hivatal (OH) megvizsgálta a tételeket és arra a megállapításra jutott, hogy azok nem sértik a vonatkozó jogszabályokat. A Hivatal szerint nem számít rendkívüli eseménynek, hogy egy érettségi feladatsort egyesek túlságosan könnyűnek, vagy éppen túlságosan nehéznek ítélnek és emiatt fordulnak az OH-hoz. Az Oktatási Hivatal az Indexnek küldött válaszában külön hangsúlyozta, hogy ezen a levélen kívül egyetlen további negatív szaktanári vélemény sem érkezett az emelt szintű matematika érettségivel kapcsolatban. Az OH szerint ezen a tényen nem változtat, hogy az interneten közzétett felhívásához többen csatlakoznak-e vagy sem.

A kifogásokat a tételkészítő bizottság is részletesen megvizsgálta. Álláspontjuk szerint a feladatsor egyaránt tartalmazott könnyebb és nehezebb feladatokat és részfeladatokat, de a „beérkezett visszajelzések semmivel nem támasztják alá azt az állítást, hogy a feladatsor nehézsége túllépte volna az elfogadható határokat″. A tételkészítő bizottság, a lektorok és a szakértők egyhangú véleménye szerint ezért a feladatsor egésze és a feladatok egyenként is  mindenben megfeleltek az érvényes előírásoknak és a vizsgakövetelményeknek.

A tételkészítő bizottság szerint a feladatsor tematikus arányait szabályozó OM-rendelet egyébként nem követeli meg a leírt arányok pontos betartását. A feladatok jelentős része ráadásul több témakörbe is besorolható, így a témakörök arányának megítélése részben szubjektív. A teljes feladatsort tekintve egyik témakör megjelenési aránya sem tér el 5 százaléknál jobban a rendelet által meghatározott arányoktól, ez pedig a tűréshatáron belül van, írta kérdésünkre az Oktatási Hivatal.

„Nehézsége az összetettségében rejlett″

A tételkészítő bizottság szerint a nehéznek ítélt 2. feladat megoldásához „egyszerűnek tekinthető ismeretekre″ volt szükség. Egy másik feladatnál azt írták: „az a tény, hogy nem nehéz fogalmakat mozgósítva sok mindenre kell figyelni a feladat megoldása során, egy jól differenciáló, szerteágazó tudást és kompetenciákat mérő feladatra utal.″ A tételösszeállító bizottság szerint nem nevezhető életidegennek a kamatszámításos feladat sem, mivel abban egy létező banki termékről van szó: a feladat kizárólag alapműveletek alkalmazásával megoldható volt, az emelt szintű követelmények alapján kifejezetten egyszerűnek tekinthető.

A bizottság két feladatnál ismeri el, hogy azok a szokásosnál nehezebbek voltak. Az 5. feladat „kétségtelen nehézsége az összetettségében rejlett″, de a szerintük a megoldáshoz szükséges lépések önmagukban egyszerűek voltak. A sokat bírált 9/c feladatról ők is azt írják, hogy az a feladatsor egyik legnehezebb részfeladata. A bizottság szerint viszont a feladat a) és b) része  kifejezetten rutinfeladat, tehát az ezt a feladatot választó felkészült vizsgázók még akkor is szerezhettek részpontszámokat, ha a c) rész megoldása nem sikerült nekik.