Márta, Flóra
20 °C
33 °C

Mi lesz, ha a Duna meghágja a gátat?

2013.06.06. 10:53
Bár a dunai árvíz több rekordot is meg fog dönteni, legfeljebb húsz-negyven centivel lépi majd túl az eddigi csúcsokat, ami a legtöbb helyen kivédhető lesz a gátakkal. A Szigetközben a buzgárok okozhatnak gondot, Komárom-Esztergom között már most le kellett állítani a vasutat, betörhet a víz Esztergom és Nagymaros egyes részeire, a fővárosban a Római partra és akár az óbudai lakótelepre is. Budapesttől délebbre a löszfalak megcsúszása okozhat gondot, és újra menekülniük kell az állatoknak a gemenci erdőből. Ivóvíz csak akkor nem lesz, ha az áramot is ki kell kapcsolni.

– Árvíz esetén a gát melyik oldalán kell védekezni?
– Mindkettőn. Az egyiken a víz, a másikon a szakértők ellen.

(A cikkben megszólaló egyik szakértő figyelmeztetése.)

A legfrissebb előrejelzések szerint a hétvégén a Duna egyes helyeken 15-40 centiméterrel lépheti túl az eddig mért legmagasabb vízállásokat. Nagymarosnál például a 2006-ban mért maximum 714 centiméter volt. Az előrejelzés szerint a víz itt 730 centire emelkedhet és +-30 centivel tetőzhet.

Vágás István akadémikus, nyugalmazott mérnök szerint ez az emelkedés a legtöbb helyen nem jelent majd megoldhatatlan problémát az árvízi védekezésben, de a nem megfelelően védett szakaszokon okozhat gondokat.

Az árvízi védekezésben a vízállások mellett a másik fontos adat a másodpercenként mért vízhozam. Ez a Duna esetében például Budapestnél átlagosan másodpercenként 2350 köbméter, most viszont (a cikk írásakor, szerda délután) például 6330 köbméter. Korábbi nagy dunai árvizek esetén nem volt ritka a 10 000 m³/s érték sem a folyó nyugat-magyarországi szakaszán, bár Budapesten akkor is csak 8000 köbméteres vízhozamot mértek másodpercenként. Ez a különbség elsősorban annak tudható be, hogy az érkező árhullámok Magyarország területén általában ellapulnak. A hatalmas víztömeg ugyanis az itteni szélesebb mederben jobban eloszlik.

Fontos az árhullám tartóssága is. Nagyobb baj akkor szokott lenni, mondta Vágás István, ha az Ausztria felől érkező árnak az ottani esőzések vagy más okok miatt van utánpótlása. Ilyenkor az árhullám hosszabb ideig tart, és ezt az áztatást és nyomást nem mindig bírják a gátak.

Az Óperencián túl

Vágás István szerint ehhez leginkább a Duna két felső-ausztriai mellékfolyóját érdemes nézni, a Traunt és az Ennset. Ha ezek a gleccserekből táplálkozó folyók tovább duzzasztják a Dunát, akkor kell tartós árhullámra felkészülni. Ober Enns=Óperencia, a magyarországi árvízhelyzet kulcsa tehát az Óperencián túl van.

A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szerdai tájékoztatása szerint azonban nem várható tartós ár, mert az árhullám nagyobb víztömegét adó Inn, valamint az Ilz mellékágak Passau felett ugyancsak intenzíven apadtak az elmúlt 24 órában, a felső ausztriai szakaszon pedig az árhullám tetőzött Linznél, és mintegy 2 métert apadt már. Szerencsére a magyarországi szakaszon a Duna magányos folyó, egészen a Dráváig alig van olyan mellékfolyója, ami duzzasztaná.

"A tetőzés valódi mértékét akkor lehet nagyobb pontossággal megbecsülni, amikor az ár eléri a Szigetközt. Passau 600 kilométerre van, és sok függ az árhullám hegyes vagy lapos formája mellett attól is, hogy mennyire áradnak a mellékfolyók, az Enstől a Garamig" – árnyalta a képet az Indexnek Molnár Csaba, a BME nyugalmazott oktatója. A szakember szerint gondot jelentene, ha egy időben a Tisza is áradna, mert az visszaduzzaszthatná az egyébként is csekélyen lejtő – Budapestnél kilométerenként mindössze hét centimétert ereszkedő – Dunát és lassítaná az áradás mielőbbi lefolyását. Ezzel azonban most nem kell számolni.

Vágás István szerint a Tiszával ellentétben a Dunán csak kevéssé lehet élni a hatalmas mennyiségű víz vésztározókba vezetésével, tehát arra kijelölt földek elöntésével. Erre ezen a szakaszon nincs hely, de Vágás István szerint ez sem sokat segítene a helyzeten. A víz egy részének vésztározóba vezetése legfeljebb 10-20 centit apasztana az áron, ami egy 8 méteres vízállásnál elenyésző mérték.

Jancsi és Jóska, a szigetközi buzgárok

Ha a víz átlép az eddigi rekordokat, az áradás több helyen okozhat gondot. A Szigetközben elsősorban a kavicsos talaj kedvez a buzgárok kialakulásának, magyarázta Vágás István. Ilyenkor a folyó magas vízállása miatt a talajvíz szintje is megemelkedik és ez alulról nyomja a gátakat, extrém esetben akár szét is robbanthatja azokat.

Ezek ellen a legjobb védekezés az, ha a buzgárok fölé ellennyomó medencéket alakítanak ki, azaz a föléjük engedett vízzel próbálják meg szinten tartani a talajvizet. A Szigetközben az árvízi védelemben dolgozó emberek szerencsére ismerik is a buzgárok lehetséges helyét, sőt még el is nevezik őket például Jóskának vagy Jancsinak. A szakember szerint a nagyon magas vízállás esetén azzal kevesebb baj szokott lenni, ha a Duna "meghágja a gátat", azaz a víz átcsurog a tetején. Ezt a  problémát könnyen lehet kezelni.

Az emelkedő víz Vágás szerint komoly gondokat okozhat Nagymaros és Esztergom alacsonyabban fekvő részein, ahogy Szentendrén is. Az itt élő emberek azonban már hozzászoktak ehhez, tudják, hogy árvízveszélyes területeken van a házuk vagy a földjük.

Győr és Komárom között a vasút a Duna-parthoz közel halad, és a vasúti töltés egyben árvízvédelmi töltésként is szolgál. Nem véletlen, hogy Komárom-Esztergom között már nem is közlekednek a vonatok, vonatpótló buszok járnak helyettük.

Mészáros Csaba szerint ha a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer nagymarosi része is megépült volna, akkor az ahhoz nélkülözhetetlen töltésrendszer kiépítése révén kevesebb gondot jelentene az árhullám. "Ekkor nem kéne lezárni a Komárom és Esztergom közötti vasútvonalat vagy az 1-es főutat sem, és ha Gönyünél megépült volna az árvízi kapu, akkor Győrt sem fenyegetné veszély" – hozott néhány példát Molnár, aki szerint ezeket a beruházásokat előbb-utóbb úgyis meg kell végül valósítani.

Együtt leszünk, mint a gemenci szarvasok

A szakemberek abban megegyeztek, hogy Budapest belső része nincs veszélyben. A fővárosi gátrendszer olyan védelmet biztosít, hogy ezerévenként legfeljebb csak egy olyan árvíz lehet, amely veszélyt jelenthetne a belvárosra. "Ezért modellezni sem nagyon érdemes, hogy mit önthetne el a víz ezeken a részeken” – mondta az Indexnek Baranya Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa.

Gyengébb pontot jelent ugyan Újpest és a Római part, ám ott is csekély az esélye a betörésnek. "A Pók utcai lakótelep a III. kerületben azonban mélyebben fekszik, de egyelőre felelőtlenség lenne jósolgatni, hogy oda meddig mehetne be a víz" – tette hozzá Mészáros Csaba. Érzékeny terület a Római part hullámtere is – a Duna és a töltés közötti rész – itt azonban minden évben számolni kell azzal, hogy víz áraszthatja el a területet. Vágás szerint itt is mindenki tudta, hogy lehet árvíz, ezért nem mindig értik, hogy az itt élők – adott esetben illegálisan építkezők – mi miatt vannak felháborodva.

Az ár levonulásával Budapesttől délebbre, Dunaföldváron sem  okozhat nagyobb gondot a víz, mert ott is magas partok épültek. Baja környékén a Duna melletti löszpartoknél lehet gond, Ha ezek átvizesednek, előfordul, hogy megcsúszik a talaj, ami az ide épített házakat megrepesztheti.

Nem lehet különösebb gond a paksi atomerőművel sem. A legújabb jelentések szerint az erőmű felőli gát magasabb, mint a túloldali, az erőmű telephelye pedig még ennél is feljebb van. Paksnál június 10-én várható a folyó tetőzése 813 centiméteres értéken, ami nem éri el a harmadfokú védelmi szintet, és alatta marad az atomerőműnél mértékadó 863 centiméteres árvízszintnek is.

Ha nagy lesz a víz, újra veszélybe kerülhetnek délen a gemenci erdő állatai. Ezen a területen a folyamszabályozás után a gáton kívüli, sárközi erdők nagy részét kitermelték, és a helyükre a gáton belül telepítettek erdőket. Ezeknek az ártéri erdőknek szükségük van az áradásra, ez ugyanis elengedhetetlen feltétele az ártéri gazdálkodásnak. A Dunán levonuló víztömeg szétterül a 6-8 kilométer széles gemenci hullámtérben, amely„puffer-területként”, átmeneti víztározóként védi az Alsó-Duna menti településeket, olvasható a Gemenc Zrt. honlapján.

A dunai áradások a bajai vízmérce szerinti 700 centiméteres vízállásig nem veszélyesek. A 800 centiméter feletti árhullámok azonban már jelentős mértékű károkat okoznak, több kisebb és nagyobb települést, így Mohácsot, Kalocsát, Baját, Szekszárdot is veszélyeztethetik. Szerda este a Duna vízállása Bajánál 737 centiméter volt, Mohácsnál pedig 711.

Ha áram lesz, ivóvíz is lesz

Várhatóan akkor is zavartalan lesz az ivóvízellátás a Duna mentén, ha a rekordnak ígérkező, 875 centiméteresre becsült szombati tetőzés akár a vártnál magasabban, 900 centiméteren következne be – közölte az Indexszel a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) műszaki igazgatója. „Az elmúlt években megemeltük a vízbázistelepeken lévő transzformátorainkat, Szobon, Dunabogdányban és Kismaroson is. Bízunk benne, hogy ezek a legmagasabb vízállás esetén is működtethetők lesznek” – mondta Balogh Zsolt.

A szakember elmondta: elsőfokú készültség 550 centimétertől lép érvénybe: ilyenkor ellenőrzik, hogy minden eszköz meglegyen a védekezésre. 600 centiméteren már néhol indokolt a kutak elzárása vízhatlan kútfejaknákkal. „Vácon a Buki-szigeten lévő vízbázistelepünket már leállítottuk, de ez az alacsony fekvése miatt gyakran előfordul. A kieső mennyiséget pótolni tudjuk más kutakból, ebből a fogyasztók semmit sem éreznek meg” – közölte Balogh. Ilyenkor az ár közeledtének megfelelően felkészülnek a vízbázisok és a telepen lévő műtárgyak – kutak, szivattyúk, transzformátorok – védelmére, homokzsákokkal és a gépházaknál akár elfalazással.

Csónakkal a vízbázisra

„Már most is van olyan telep, ahová csak csónakkal tudunk eljutni, de ez a működésben nem jelent gondot, a szakemberek folyamatosan tudják ellenőrizni a víz minőségét és szükség esetén megemeljük a fertőtlenítő anyagok szintjét”. Balogh szerint a vízellátásban csak akkor lehetne részleges fennakadás, ha az áramszolgáltató nem tudná biztosítani az energiaellátást az elektromos berendezések működtetéséhez, de erre egyelőre nem számítanak. Előfordulhatna még – bár egyelőre ezzel sem számolnak – vízminőség romlás: ilyenkor is van vízellátás, ám a fogyasztást csak forralás után, vagy még úgy sem javasolják. „Erről azonban időben értesítjük a lakosságot” – jelentette ki a szakember.

A Duna bal partján Szobtól Dunakesziig, jobb oldalon Pilismaróttól Budakalászig terjedő terület vízellátásáért felelős DMRV-nek 60 védendő objektuma van, az ezerfős cég Balogh szerint felkészült ezek vélelmére. „Az előrejelzések szerint gyors lefolyású áradás várható, és nem lesz a magas árnak tartós utánpótlása” – fogalmazott a műszaki igazgató.

Budapesten sem lesz zavar

A gáz- és vízellátás is zavartalan lesz a Főgáz és a Fővárosi Vízművek szóvivői szerint, ám részletesebb tájékoztatást későbbre ígértek. Az ELMŰ szóvivője elmondta: a vezetékek úgy vannak kialakítva a vízbázistelepeknél is, hogy a vízszolgáltatáshoz szükséges elektromos eszközök áramellátásban ne okozhasson fennakadást az árvíz. "Baj akkor lenne, ha tényleg kiöntene a folyó, lakott részeket árasztva el. Ekkor kikapcsolnánk az áramszolgáltatást az érintett részen" – közölte Boross Norbert. Megjegyezte, hogy erre a Római parton sor került a hullámtérben, ahogyan szinte minden évben is.

Egyébként az árvíz nem okozhat zavart. "Az áramellátást inkább az erős szél vagy a jégeső, és a vezetékekre rakódó jég veszélyezteti" – mondta Boross. A cég azonban készül az esetleges vészhelyzetre, folyamatosan kapcsolatban áll a katasztrófavédelemmel és teljesíti annak utasításait. Ennek megfelelően kerül sor az áramszolgáltatás lekapcsolására a Római parton, A Nánási közben, a Marcus Aurélius köz a Kossuth Lajos üdülőpart az Őrtorony utca egyes részein és a Zsákutcában.