Alkotmányellenesek a bírósági törvények

A két törvény felülvizsgálatát a kormány kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítették a az igazságszolgáltatás átalakításáról, és az uniós jogharmonizáció teljesítéséről szóló szabályokat. Az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.

A testület szerint mulasztásos alkotmánysértést jelent, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Kúria elnökének a törvény szerint lehetősége van a bírói álláshelyre kiírt pályázatokat indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánítani. A pályázati eljárás az AB szerint így nem felel meg a jogbiztonság követelményének. A lehetőséggel februárban már élt Handó Tünde: olyan személyt nevezett ki a Szombathelyi Törvényszék élére, aki nem is pályázott.

A Bszi. szerint az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja. Az AB szerint viszont alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke a személyzeti döntéseit okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolja, különben sérül a jogbiztonság, a jogorvoslathoz való jog.

Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint április 1-vel az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztették. Mostani döntése  keretében az AB a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak alkalmazhatóságának kérdését is megvizsgálta.

A határozat szerint "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntése szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.

Ezzel a határozattal az Alkotmánybíróság lényegében igazat adott Sólyom Lászlónak, a testület első elnökének, volt köztársasági elnöknek, aki hevesen bírálta a negyedik alkotmánymódosítást. Sólyom ugyanis egyebek mellett kivitelezhetetlennek nevezte, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött.

A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!