Nyolcévente lehet ekkora árvíz

„Az erre kijelölt szervek helyében én már most elkezdenék gondolkodni a jövőbeni védekezésen” – írja Kmetty Zoltán a magyarstat blogon. Szerinte nyolcévente lehet az ideihez hasonló árvíz, tízévente pedig akár 9 méteres vízállásra is számíthatunk.

A szerző emlékeztet: az utóbbi bő tíz évben harmadszor volt rekordáradás Budapesten: a 2002-es, majd 2006-os csúcsszint 2013-ban ismét megdőlt. A listán 2010-et csak az 1965-ös vízsszint tudja az ötödik helyre szorítani.

A statisztikus extrémérték eloszlásokkal kereste arra a kérdésre a választ, hogy milyen valószínűséggel lehet újra rekordmagasságra számítani a jövőben. Mint írja, a várható érték meghatározása egyszerűbb feladat, de a maximumok két okból is bonyolultabb esetek: az idősoros adatokat külön eszközökkel kell kezelni, és a szélsőértékekhez is különleges eloszlásokat használnak a szakemberek. A szerző az adatokat a Központi Hidrológiai Adattárból vette.

Azokat az olvasóinkat, akik szívesen olvasnak szabad- vagy munkaidejükben Hurst-exponensről, általánosított extrémérték eloszlásról és maximum likelihood-módszerről, az eredeti blogbjegyzéshez irányítjuk.

A lényeget kiemelve első körben az derült ki, hogy az egész idősort nézve nagyon alacsony volt annak a valószínűsége, hogy idén is rekordárvíz alakuljon ki. Ez azonban valószínűleg arra utal, hogy a megváltoztak a vízállást befolyásoló körülmények, azaz a „vízállási maximumok mögött lévő idősor generáló-mechanizmusa megváltozott”. Hogy emögött a folyók szabályozása, globális felmelegedés vagy más okok állnak-e, a szerző nem vizsgálta.

Az elméleti eloszlást az 1990 utáni adatokra illesztve azonban a szerző azt találta, hogy az extrém magas árvizek bekövetkezésének valószínűsége jelentősen megnőtt. Az idei vízszint visszatérési idejének úgynevezett felső konfidencia intervalluma 8 év, ami azt jelenti, hogy akár 8 évenként is előfordulhat ekkora árvíz, és 10 évente akár 900 centiméteres vízállásra is számíthatunk.