Kolumbiában imádják a magyar alaptörvényt

Az Európa Tanács ma vitatja meg a szervezet monitoring bizottságának ajánlását a magyar Alaptörvény negyedik módosításáról. A bizottság vizsgálatot javasol, szerintük Magyarországon az elmúlt években jelentősen romlott a demokratikus intézményrendszer működése, az emberi jogok védelme és a jogállamiság.

A vizsgálat megindítására tett közös javaslatot tegnap két nagy múltú nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International és  Human Rights Watch is. Hétfő este Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke az MTI-n keresztül tudatta, hogy világszerte 50 országból 66 civil szervezet írta alá azt a nyilatkozatot, "amely határozottan kiáll a magyar alaptörvényben megfogalmazott értékek – különösen a család és a férfi-nő házasság intézménye – mellett".

Kérésünkre Havasi még koraeste eljuttatta a nyilatkozatot és az aláírók névsorát az Indexhez. Ebből kiderül, hogy a dokumentumot valójában nem 50, hanem 14 ország szervezetei írták alá, továbbá egy-egy "latin-amerikai" és "európai" illetőségű szervezet.

A dokumentum címe: Világszervezetek nyilatkozata a magyar alkotmány negyedik módosításának védelme érdekében ("Statement by worldwide organizations in the protection of the fourth amendment of the Hungarian Constitution"). A szöveg arról szól, hogy az aláíró szervezetek aggódnak a súlyos támadások miatt, amelyek  különböző európai fórumok részéről a magyar alkotmánymódosítást érik: azt az alkotmánymódosítást, ami a családot és a házasságot, mint egy férfi és egy nő életközösségét védi.

Az aláírók szerint ezek a támadások félreértéseken és ideológiai manipulációkon alapulnak: a magyar alaptörvény a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok alapvető normáira épül. A szervezetek sürgetik a magyar nép önrendelkezésének tiszteletben tartását, és ugyanerre buzdítják mindazokat, akik felelősnek érzik magukat az élet és a család intézménye védelméért.

Az aláíró szervezetek közül 29 dél-amerikai, azon belül is 17 kolumbiai, de van hat amerikai, és jópár európai (zömében bolgár, spanyol, olasz és román) is. A honlapjaikat végigböngészve egyértelmű, hogy családvédő és/vagy abortuszellenes, többségükben katolikus hátterű szervezetekről van szó. Van olyan, amelyiknek nemhogy honlapja nincs, de szinte vagy egyáltalán semmilyen publikus információ nem áll róla rendelkezésre, és még teológiai iskola is akad köztük.

A májusi dátumú aláírásgyűjtést a Profesionales por la Etica spanyol szervezet koordinálta, a honlapjukon magánszemélyek ma is aláírhatják a kiáltványt. Az 1992-ben alapított szervezet egyébként mindmáig kevesebb mint 400 lájkot gyűjtött a Facebook-oldalán. Az aláíróíven európai szervezetként megjelölt European Large Families Confederation (Nagycsaládosok európai konföderációja) összesen 205 darab Facebook-pártolóval bír.

Még az este megkérdeztük a publikus elérhetőséggel rendelkező szervezeteket, hogy miként értesültek a nyilatkozatról, és mit tudnak a magyar alkotmány változásairól. Szerdán néhányan válaszoltak: semmit nem tudnak Magyarországról, de tagjai egyes civil ernyőszervezeteknek az ENSZ-ben és Brüsszelben, és ott ajánlották a figyelmükbe a dokumentumot.

Ettől még persze jogos lehetne az aggodalmuk. Csakhogy az alaptörvény negyedik módosítása csak egy helyen foglalkozik a család fogalmával: amikor kimondja, hogy családot a (férfi-nő közötti) házasság és a szülő-gyerek viszony jelent. Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert korábban az alkotmánybíróság a családjogi törvény vizsgálatakor alkotmányellenesen szűknek ítélte ezt a meghatározást.

Arról viszont a nyilatkozat egy szót sem ejt, és az aláírók sem tudnak, hogy az alkotmánymódosítás elleni kifogások oroszlánrésze amiatt érkezett, hogy a kormánytöbbség olyan rendelkezéseket emelt vele az alaptörvénybe, amelyeket korábban az AB már alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisített. Ezen kívül rögzítette a hajléktalanság büntethetőségét, a gondnokság alatt élők választójogának korlátozását, az egyetemek állami irányítását, és az alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését.