Kolonc a tárcákon a társadalmi egyeztetés

"A kereskedelemért felelős" szövegrész helyébe az "a kereskedelemért felelős" szöveg lép" – első ránézésre egyértelmű, hogy valami nem stimmel ezzel a mondattal. A fegyvertörvény módosításának tervezetében bukkant fel, először 2011 novemberében, amikor a Belügyminisztérium közzétette a kormány.hu-n a dokumentumot, és ezzel társadalmi egyeztetésre bocsátotta.

A hiba a mondatban banális elírás, a szöveg helyesen úgy hangzott volna, hogy „a gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős” szöveg lép, hiszen a fegyvertörvény akkor hatályos változatában gazdasági és közlekedési minisztert emlegetett ez a paragrafus.

Majd biztos javítják?

Olvasónk, aki fegyvertartóként kíváncsian olvasta a kormány.hu-n a tervezetet, kiszúrta a hibát, és figyelmeztette is rá a Belügyminisztériumot, amelyhez a törvénymódosítás előkészítése tartozott. A meghirdetett társadalmi egyeztetésbe bekapcsolódva megírta a véleményét a tervezet tartalmáról, „sok helyen csak helyeselve, máshol további könnyítéseket javasolva”, és megemlítette levelében az elírást is, amit észrevett. „Gondoltam, ez az észrevétel nem pártállás, vélemény, stb. dolga, hanem egyszerű tény. Becsúszhatnak hibák a rohanás közepette, de majd biztos javítják” – írt arról, mire számított.

Tévedett. Az elírás sértetlenül átment az egész törvényhozási gépezeten. Benne volt a parlament elé terjesztett verzióban, a megszavazott egységes javaslatban, és még a Magyar Közlönyben is, amikor kihirdették a fegyvertörvény módosítását. Olvasónk úgy látja: „a jogalkotási kupleráj” beszédes példájára bukkant ezzel.

Nem ő az első, akiben komoly kételyek merültek fel a társadalmi egyeztetés komolyságát illetően.  2011 őszén a Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet is érdekes tapasztalatot szerzett. A történteket "a társadalmi egyeztetés paródiájának" nevezték. A kormány honlapján 2011. október 17-én tette közzé az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, a véleményezésre négy munkanapot biztosítottak.

95 oldal, 164 paragrafus, egy nap a véleményezésre

A Helsinki munkatársai a szűkös határidőt betartva október 21-én este 10 óra után elküldték az észrevételeiket a megadott címre, csakhogy a kormány még aznap benyújtotta a tervezetet az országgyűlésnek. Esélyt sem adott a vélemények megfontolására, sőt a benyújtással a maga által megadott egyeztetési határidő végét sem várta meg – állapították meg a civilek. A Helsinki emelte fel a szavát az ellen is, hogy egyetlen nap állt rendelkezésre az ügyészségi törvény 95 oldalas, 164 paragrafusból álló tervezetének véleményezésére.

Mostanában is bőven van példa arra, hogy a minisztériumok igencsak szűkre szabják a véleményírásra nyitva álló időkeretet. A Honvédelmi Minisztérium például április 24-én, szerdán hozott nyilvánosságra egy törvénytervezetet a honvédségi adatkezelésről, és április 25-ig, csütörtökig várta a véleményeket. A Belügyminisztériumnál február 27-én jelent meg az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló kormányrendelet tervezete, és egészen másnap, február 28-a délig állt nyitva a véleményezés lehetősége.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is láttunk idén egy nap alatt véleményezhető tervezetet (április 11-i közzététel, határidő: április 12, 14 óra).  Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál is találkoztunk nagyon szoros határidőkkel. A rekorder a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, ahol az „egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról” szóló tervezetet április 5-én tették ki a kormány.hu-ra, és a határidőt április 5-e délben szabták meg.

Nem csak apróságoknál sietnek

Konkrét szabály nem tiltja, hogy ilyen egynapos határidőket tűzzenek ki. A vonatkozó kormányrendeletben csak annyi van, hogy „a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez szükséges idő tekintetében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli” a jogszabálytervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, módosításkor a változás mértékét, az esetleges többi fontos körülményt.

„Nyilvánvaló például, hogy egy szűk szakmai csoportot érintő miniszteri rendelet egymondatos módosításának véleményezésére jóval kevesebb idő elegendő, mint a lakosság széles körét érintő alapvető közszolgáltatást szabályozó törvény átfogó módosításának megítélésére, vagy egy új Büntető Törvénykönyv véleményezésére” - magyarázta a KIM sajtóosztálya. A tárcák ugyanakkor, ahogy a Helsinki példája is mutatja, olykor fontos és összetett törvényekben sem hagynak túl sok időt a véleményezésre. A szabálysértési törvény módosításának 45 oldalas tervezeténél például márciusban három napos határidőt szabtak.

Névtelen levél a kukába megy

Annak sincs könnyű dolga, akinek sikerül határidőn belül véleményt küldenie, és utólag kíváncsi rá, mit szóltak hozzá a minisztériumban. A fegyvertörvényt is véleményező olvasónkat például az is zavarta, hogy hiába kereste, nem találta a kormány.hu a beérkezett véleményekről készülő összefoglalókat. Emiatt panaszt is tett a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészségnél még tavaly ősszel, sérelmezve, hogy a jogszabályok a nyilvánosságtól teljesen elszigetelten, az állampolgárok számára követhetetlenül és ellenőrizhetetlenül formálódnak.

A kormány.hu-t böngészve nekünk sem sikerült magunktól rátalálnunk beérkezett véleményekről készült összefoglalóra. Ezeknek a készítését a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény írja elő. A törvény szerint az adott jogszabály előkészítéséért felelős miniszter dolga, hogy mérlegelje a beérkezett véleményeket, és tipizált összefoglalót készítsen azokról. Ha a véleményt elutasítják, bele kell írni az összefoglalóba az elutasítás indokait, és a véleményezők listáját is közzé kell tenni.

Ritkán figyelmeztetik erre külön az állampolgárokat, de fontos szabály, hogy csak akkor érdemes véleményt írni a kormánynak, ha az ember vállalja a nevét, ugyanis a törvény szerint  „a névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell”.

Sokszor senkit sem érdekel

Megkerestük a jogszabály-tervezeteket rendszeresen közzétevő tárcákat, miért nem találjuk az összefoglalókat, amelyeket nekik a törvény szerint kötelező elkészíteniük.

A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának válasza volt a legegyszerűbb: nem tettek közzé összefoglalót az észrevételekről, mert hozzájuk nem érkezett ilyen. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál is hasonló a helyzet. „A beérkezett vélemények elenyésző száma miatt ilyen jellegű összefoglaló ez idáig még nem készült” - írták. Hozzátették, hogy ha jön is hozzájuk vélemény, általában névtelen, és érdemi felvetést nem tartalmaz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium speciális helyzetben van abból a szempontból, hogy náluk nagyon gyakoriak az olyan jogszabály-tervezetek, melyeket a törvény kivételként kezel, vagyis amelyeket nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. Ilyenek többek közt a költségvetésekről, a fizetési kötelezettségekről, vagy az állami támogatásokról szóló tervezetek.  2010 óta az NGM még így is 207 darab jogszabálytervezetet tett közzé a honlapon, azaz bocsátott általános társadalmi egyeztetésre. „A jogszabálytervezet társadalmi súlyától, szakmai hírértékétől függően rendkívül eltérő, hogy hány észrevétel érkezik be és kiktől, de a legtöbb esetben egyáltalán nem érkezik javaslat” – írták.

Régi zip-fájlokban éri meg turkálni

Az Emberi Erőforrások Minisztérium is arról írt nekünk, hogy  a beérkezett észrevételek száma rendkívül csekély. „Igen ritkán fordul elő, hogy a nyilvános tervezettel kapcsolatban ilyen úton vélemény érkezik, a tervezetek döntő többségéhez nem érkezik javaslat” – válaszolták. Ugyanez a helyzet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is. Sajtóosztályuk szerint ok esetben egyetlen visszajelzést sem kapnak.. Ugyanakkor náluk csináltak már összefoglalót: bizonyságul el is küldték azt, amely a postai szolgáltatásokról szóló törvényről készült.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szintén küldött több vélemény-összefoglalót is, bizonyítandó, hogy igenis készülnek ilyenek. A példáik között volt az új Ptk., Btk., a nemzetiségi törvény, valamint az emberi jogi munkacsoport felállításáról, a járások kialakításáról és a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló törvény, illetve az ezekhez beérkezett vélemények rövid összegzése.

Kiderült, hogy azért nem könnyű ezekbe az összefoglalókba belebotlani a kormány.hu-n, mert nem a legfrissebb dokumentumok közé kerülnek fel, hanem abba a zip-fájlba építik bele őket utólag, amelyben annak idején maga a jogszabálytervezet, az indoklás és a hatástanulmány megjelent. (Az említett összefoglalókat tartalmazó zip-fájlokat innen tudja megnyitni: postai szolgáltatásokról szóló törvény, új Ptk., új Btk., nemzetiségi törvény, civil szervezetek, járások).

Az összefoglalók azért sincsenek szem előtt, mert nem rögtön azután készülnek el, hogy lejár a véleményezési határidő. Ha törvényről van szó, akkor kell csak közzétenni a vélemények összefoglalóját, ha a törvényt már benyújtották a parlamentnek. Innen számított tizenöt nap a közzétételi határidő. Ha rendeletről van szó, akkor a kihirdetés idejéhez kell igazodni, onnantól kezdve van nyolc nap a közzétételre. Mindez azt jelenti, hogy alapvetően hónapokkal korábban közzétett zip-fájlokban érdemes kutakodnia annak, aki a véleményekre kíváncsi.

Ha a tervezet valamiért elsikkad, a törvény nem kerül a parlament elé, a rendeletet nem hirdetik ki, akkor a véleményekről egyáltalán nem készül összefoglaló. Ráadásul az elkészült összefoglalók sem feltétlen maradnak kint a honlapon végleg. A vonatkozó kormányrendelet szerint csak annyit ír elő, hogy harminc napig nem szabad eltávolítani őket. Harminc nap után eltűnhetnek a kormány.hu-ról.

Pórázügyben megérte írni

A minisztériumok megjegyezték: a társadalmi egyeztetés nem merül ki abban, hogy levélben elküldött véleményekre várnak. Ott van a közvetlen egyeztetés is, amikor direktben keresik meg az érdekelteket, a civil és szakmai szereplőket. Több tárca is megemlítette, hogy nagy gondot fordítanak erre, sok a megbeszélés, a szakmai fórum, a határidő, amit a honlapon megadnak, így „nem is mindig tükrözi a társadalmi egyeztetés valós idejét” A KIM például kifejezetten büszke az új Ptk., Btk. és a járási törvény előkészítésére, szerintük ezekben az esetekben különösen széleskörű, példaértékű társadalmi és szakmai egyeztetés zajlott.

Fotó: Popperfoto / Europress / Getty

Konkrétumot nehéz lenne mondani arról, mennyire lehet kívülről ténylegesen befolyásolni a jogalkotást. Statisztika nincs arról, hogy a beérkezett észrevételek, gondolatok hány százaléka jelenik meg végül az Országgyűlés által elfogadott  törvényekben. A beküldött véleményeket a KIM válasza alapján arra használják, hogy a jogszabály előkészítője pontosabb képet nyerjen az adott területen kialakult érdekviszonyokról, a létező élethelyzetekről.

Azért kérésünkre kaptunk néhány konkrét példát is arra, hogy a társadalmi egyeztetés után megváltozott egy-egy tervezet. A Belügyminisztérium példája a szabálysértési törvénytervezetnek a póráz nélküli kutyasétáltatást tiltó passzusa volt, amelyről az Index is írt. Végül ez a szabálysértési tényállás a beküldött vélemények hatására kikerült a tervezetből.

Bizonyára voltak hibák

A KIM a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat megalkotásáról közölt látványos számokat: eredetileg 168 járás és 7 budapesti körzet volt a tervezetben, végül 175 járási és 23 kerületi hivatal jött létre. Az egyeztetéskor  757 javaslat érkezett be, ezek összesen 309 települést érintettek. A végleges törvény egy konzultáció-sorozat végére született meg.

A KIM sajtóosztálya válaszlevelét ezzel zárta: „A Helsinki Bizottságon kívül nem tudunk olyan civil szervezetről, aki hiányolta volna, hogy észrevétele nem jelent meg a honlapon az összefoglalóban, de ha bármilyen szervezet elküldi észrevételeit a kormány számára, azt fontolóra veszi. Bizonyára voltak hibák vagy késések, de tettünk és teszünk ellene. Előzetesen így is több javaslat került ki a kormányzati honlapra, mint a korábbi kormányok alatt.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!