Szépséghibás ajánlat a Corvinusnak

Egyhangúlag támogatta a Corvinus Egyetem szenátusa július elsején azt a megállapodás-tervezetet, amely a budapesti intézmény és a dzsiddai King Abdulaziz egyetem között jönne létre. A megállapodás lényege, hogy a szaúdi egyetemen tanuló női hallgatóknak távoktatásban lehetősége lenne corvinusos doktori képzésben részt vennie, a magyar oktatók pedig időnként kiutaznának hozzájuk az arab államba.

Fotó: Kisantal Dénes

A szaúdi lehetőség kifejezetten jól jöhet a több mint egymilliárd forintos adósságot maga előtt görgető, súlyos anyagi problémákkal küzdő budapesti egyetemnek, hiszen a doktori képzésért az arab állam fizetne. Sőt, a kiutazó oktatók is el lennének kényeztetve: business classon-on utazhatnának, ötcsillagos szállodában lakhatnának teljes ellátással, de még a napi költségeiket is fizetnék a szaúdiak egy bizonyos összegig.

A szenátus által elfogadott megállapodás-tervezet egyetlen szépséghibája, hogy az egyik pontja kiköti: ha a két intézmény között vitás kérdés merülne fel és ezt a felek nem tudnák egymással két hónapon belül rendezni, akkor a végső döntés a szaúdi Bírósági Panasztestületé, a szerv döntését pedig mindkét félnek el kellene fogadnia. A megállapodás-tervezet ugyanakkor nem pontosítja, milyen jellegű nézeteltérésekről lehetne szó és ez mennyiben érintheti a magyar oktatók tevékenységét.

„Engem sem nyugtatott meg teljes egészében a megállapodás-tervezet ezen része, de a szaúdi fél rugalmasnak tűnik és készek a további egyeztetésre” – mondta az Index érdeklődésére Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora. Rostoványi ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy egyrészt ez csak egy tervezet, másrészt ilyen megállapodást kötött a szaúdi fél 18 brit egyetemmel is. Mint mondta, a szaúdiak azzal indokolták a szaúdi bíróság kizárólagosságát, hogy távoktatásról lévén szó, a női hallgatók pedig Szaúd-Arábiában tartózkodnának.

Azt azonban nem tudni, ez a pont mennyiben befolyásolná a kiutazó magyar oktatók munkáját, mivel a megállapodás konkrétan nem tér ki erre, így a szaúdiakkal például még ennek a tisztázása is hátravan. Tény, hogy még van idő a pontosításra, a program ugyanis legkorábban 2014 szeptemberétől indulna.

Fotó: Kisantal Dénes

Egyébként nem a Corvinus az egyetlen egyetem, amely hasznot húzhat a szaúdi diákokból. A Magyar Rektori Konferencia delegációja tavasszal Rijádban járt, s részben ennek köszönhető, hogy a magyar egyetemek is profitálhatnak az Abdullah Király nevével fémjelzett nagyszabású ösztöndíjprogramból.

A programban a szaúdi állam komoly pénzeket áldoz arra, hogy hallgatói külföldi egyetemen tanuljanak. Eddig már 149 ezer szaúdi hallgató kezdte meg tanulmányait külföldön, s Magyarországra is 1500 diák érkezhet a következő években az ösztöndíjnak köszönhetően – tudtuk meg Rostoványi Zsolttól. „Szaúd-Arábia nagyon sok pénzt, a költségvetés 10 százalékát költi a felsőoktatás fejlesztésére. Jól jelzi ezt, hogy az országban 51 egyetem van, egyébként a hallgatók többsége nő” – magyarázta a rektor.

A nemzetközileg is ismert iszlám-szakértő, Rostoványi Zsolt egyúttal azt az értesülésünket is megerősítette, miszerint a Corvinus Egyetemen egy nemzetközileg is „piacképes” iszlám kutatási központot hoznának létre, s ebben is szerepük lenne a szaúdiaknak. Arra a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy ennek fejében a jellemzően konzervatív, vahabita szaúdi vezetés esetleg beleszólna a központ munkájába, Rostoványi kifejtette: ez szigorúan akadémikus intézet lenne, az iszlámot tárgyilagosan kutatná, kizárt, hogy ilyen befolyásolás előfordulhasson.

A rektor hangsúlyozta azt is, hogy a Corvinusnak nemcsak Szaúd-Arábia fontos partner, hanem más országok is, így az Öböl-térségén kívül Kína, Brazília, India, sőt közép-ázsiai és fekete afrikai államok is. Azért is nyitnak a külföldi országok felé, mert a magyar hallgatók száma csökken (részben demográfiai okokból, részben azért, mert sokan külföldön tanulnak), az így kieső hallgatókat pedig más országokból érkező diákokkal lehetne pótolni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!