Nincs időnk várni

Bár a pályázat kiírása már tavaly is biztosnak tűnt, a kormány szerint idén év végéig már tényleg mindenképpen meghirdetik a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó pályázatot. A múlt héten Szentpéterváron a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az orosz Roszatom állami konzorcium szervezésében közösen tartott nagyszabású nemzetközi atomenergetikai fórumon a magyar delegációt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára képviselte. Kovács Pál a fórum mentén a tárgyalt a Roszatommal is, amely már korábban is egyértelműen jelezte, hogy kész versenybe szállni az újabb paksi reaktor – vagy reaktorok – felépítéséért.

Magyarország nem várhat

Legkésőbb 2032 és 2037 között leállnak a paksi atomerőmű meglévő reaktorai. „A tervezett bővítés valójában ennek a pótlását biztosítja majd. A negyedik generáció ipari méretekben legkorábban húsz év múlva lesz elérhető, amihez hozzá kell tenni az engedélyeztetési folyamat tízéves szakaszát is. Nincs időnk addig várni” –mondta  Kovács. Az államtitkár szerint azért sem várhatunk addig, mert az atomenergia a gazdaság fellendítésében is fontos szerepet játszhat. „Minden ország, amely gazdasági növekedést akar elérni, atomenergiát használ” – fogalmazott. Szerinte aki most erőműépítésben gondolkodik, az 60-80 évre stabilizálja energiaellátását, és jó alapot ad a gazdaság fellendítésének. Az új reaktorok, hasonlóan a korábbiakhoz, nyomottvizesek lennének, ilyenek adják a világ erőműveinek 70 százalékát.  

Zűrzavar felé megy az EU

A politikus csalódottan konstatálta, hogy „minden kontinensnek volt válasza a válságra, Európát kivéve″. Kovács szerint kérdés, hogy miből lesz biztosítva az energia a kontinensen, ha az EU energiapolitikája a jelenlegi úton halad tovább: az alapkapacitást ellátó rendszer öregedő parkját le kellene cserélni, a feladat „a második világháború utáni helyreállítással azonos összeget követel", ám Németország idegenkedik az atomenergiától, a megújuló energiaforrások azonban nem képesek azt helyettesíteni.

„Az EU működése a gazdasági krízis közepette talán egy még mélyebb krízis felé vezethet” – mondta Kovács, arra utalva, hogy a kontinens energiapiacának működése az összeomláshoz közeledik. Az atomenergiát a megújuló energiákkal kellene kombinálni, ám ez nem történt meg.  

Lecsúszunk a zöld célokról

Az Egyesült Államokban felfutó palagáztermelés miatt olcsó szén jelent meg a világpiacon, amelyet Németország mind nagyobb mértékben használ, visszahozva a szénerőműveket. Ezzel viszont – mondja Kovács – gazdaságilag teszi tönkre a legjobb hatékonysággal működő gázerőműveket, amelyek a szabályozókapacitás alapját is jelentik. „Mert ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél, akkor is biztosítani kell az áramot. Viszont ráfizetéssel nem tarthatók fenn a gázerőművek, zárnak is be sorra”. Szerinte így ráadásul a szén-dioxid kibocsátásának csökkentését érintő célkitűzések sem teljesülhetnek. „Tudathasadásos állapotban van az EU a piaci működése miatt.” A magyar delegáció feje szerint a 2020-ra kitűzött emissziócsökkentés célja üdvös, ám ezt átgondolatlan energiapolitika kíséri.

Az európai energetikai rendszer legnagyobb baja, hogy nincsen megoldva a szabályozókapacitás biztosítása, amellyel kiegyenlíthetők a változó fogyasztási igény keltette hullámok. A választ a tárolókapacitás megteremtése mellett az atomenergia-termelés bővítése jelentheti, ám utóbbinak a helyzete a támogatást élvező megújuló energiaforrásokkal szemben mind nehezebb, miközben azok – tárolókapacitás híján – egyelőre nem biztosítanak hosszú távon fenntartható hátteret.

Megújuló szénenergia

„Kétségtelen, hogy az átmeneti időszakban nő a szén-dioxid kibocsátásunk, mert az atomerőművek kiváltását egyelőre a szénfogyasztás növelésével tudjuk megoldani” – ismerte el Gerald Hennenhöfer a szentpétervári fórum sajtótájékoztatóján. A német delegáció vezetője szerint azonban ma már a német gazdasági szakemberek többsége is egyetért abban, hogy hosszú távon nem szenved hátrányt a német gazdaság. „A nagy beruházások után már olcsón lesz megtermelhető a szél- és napenergia” – mondta Hennenhöfer.

Németország a korábbi 30 százalékról mostanra 20 százalékra szorította le az atomenergia arányát, 2022-re pedig az utolsó is bezár a jelenleg működő nyolc erőműből. „Csernobil után húsz évvel megosztott volt a társadalom, Fukusima után viszont teljes lett a társadalmi és politikai konszenzus ebben a kérdésben” – mondta a német delegáció vezetője, jelezve, hogy a döntés nem fog megváltozni egy esetleges kormányváltás esetén sem.

Német tervek – európai gondok

„A társadalom meg van győződve arról, hogy a megújuló energia jelenti a jövőt, még akkor is, ha senki sem vágyik arra, hogy szélerőmű legyen a házánál” – mondta Hennenhöfer, aki különösen fontosnak tartja, hogy Németország fejlett ipari országként lesz képes bizonyítani, hogy van alternatívája a nukleáris energiának. Ezt segítheti az energiahatékonyság fejlesztése is. „Minden országnak jogában áll megválasztani, hogy milyen energiaforrásokra épít” – mondta, utalva arra, hogy az EU-n belüli érdekellentétek nem befolyásolják a német álláspontot.

„Bármi történik az egyik ország energetikai rendszerében, az hatással van a környező országokra és az összeurópai hálózatra" – reflektált erre később Kovács. „Bár minden országnak saját joga megválasztani, hogy milyen energiaforrásokra épít, mivel ez hatással van a többiekre is, szükséges volna ezt összhangba hozni″ – jegyezte meg az államtitkár. 

Nem csak reaktort kell építeni

A paksi bővítés kritikusai szerint nincsen átgondolva, hogy valójában mennyibe is kerülne az országnak az új reaktor – vagy reaktorok, miután az egy éve húzódó, Kovács ígéretei szerint idén már valóban a kiírásig is eljutó tenderről még most sem tudni, hogy egy vagy két blokkról fog-e szólni. (Az eddigi tippek inkább két, 1200 MW körüli reaktort valószínűsítenek.) Az ellenérvek szerint az erőmű mellett szükség lesz az energiahálózat fejlesztésére. Hogy elbírja a többletenergiát, ki kell egészíteni a termelési tartalékkapacitást 700 MW-tal, amivel el tudja érni a legnagyobb terhelési egységet, ami a bővítés nyomán várhatóan 1200 MW-lesz. Emellett duzzasztó építése is indokolt lehet a Dunán Fajsznál.

Kovács szerint viszont utóbbira az atomerőmű bővítése miatt nincs szükség , mert a vízszint megfelelő ahhoz, hogy a frissvizes hűtés az új reaktoroknál is biztosítható legyen, sőt szerinte ehhez hűtőtornyot sem kell létesíteni. A hálózat fejlesztésére valóban szükség van, ám az államtitkár úgy látja, hogy azt az erőmű bővítésétől függetlenül is meg kell valósítani, ezért nem kell beleszámítani az erőmű mások által 3000 milliárd forintra becsült költségeibe.

Orosz, francia, koreai, amerikai

A paksi tender résztvevői várhatóan a fenti négy ország, illetve a hozzájuk kapcsolódó japán érdekeltségek köréből kerülhetnek ki, de a technikai ajánlatokon, sőt a konkrét árajánlatokon túl sokat nyomhat a latban, hogy a pályázók milyen pénzügyi kondíciókkal tudnak előállni.

Oroszország már jelezte, hogy kész kormányközi hitelre, bankgarancia biztosítására, de akár arra is, hogy saját pénzből építse fel az új paksi reaktorokat, amelyek ebben az esetben húsz éven át a tulajdonában állnának, cserébe a magyar állam – amely később résztulajdonossá válhatna –áramfelvásárlási garanciát vállalna erre az időre. Egy ilyen konstrukcióra a Törökországban épülő orosz erőmű a példa.

„Csak EU-konform megoldás jöhet szóba” – jelentette ki Kovács, hozzátéve, hogy az utóbbi megoldás is ilyen volna.  

Magyarországi fűtőanyaggyártás – vagy nem

Korábban Szergej Bojarkin a Roszatom projektigazgatójaként elmondta, hogy akár az is elképzelhető, hogy a konzorciumhoz tartozó Tvel, amely nukleáris fűtőanyaggyártással foglalkozik, Magyarországon is beindítsa leányvállalatát. „Ilyen tervről nem tudok” – mondta erre az Indexnek röviden a szentpétervári rendezvényen a Tvel elnöke, Jurij Olenyin.

„Folynak erről tárgyalások” – válaszolta ugyanakkor Kovács, aki szerint Magyarország örömmel veszi, ha az  orosz fél magyar területen nukleáris üzemanyaggyártásban gondolkozik.  

Több, mint energiaforrás

A rendezvény felszólalóihoz hasonlóan Kovács is hangsúlyozta, hogy az atomenergia nem egyszerűen az energiaigény kielégítésére szolgál. Az építés „helyzetbe hozhat” több iparágat, az építőipart éppúgy, mint a hazai villamosenergetikai műszeripart. „Keringtetőszivattyúk, átrakógépek területén is megvannak a tapasztalatok, ebben is tovább lehet lépni” – mondta Kovács, aki a fórum nyitónapja előtt a Roszatom üzletfejlesztési vezérigazgatójával, Kirill Komarovval tárgyalt arról, milyen lehetőségeket lát az orosz fél a magyar cégek bevonására. (A Roszatom ígérete szerint a beruházás 30 százalékát magyarországi cégekkel együttműködésben valósítaná meg, amennyiben elnyeri a tendert.)

Eközben Magyarország részt vesz az atomenergetikai szakemberek képzésében: az erőművét építő Vietnam már három csoportot küldött képzésre, nyáron vietnami kormányfőhelyettes érkezik Budapestre, hogy a negyedik csoport fogadásáról tárgyaljon. Török ágazati miniszterhelyettes is járt Pakson, hogy a magyar atomenergetikai szféra szolgáltatási lehetőségeiről tájékozódjon.

Visegrádi hélium

Az együttműködés az EU atomnagyhatalmával, az energiaigényének 80 százalékát nukleáris forrásból biztosító Franciaországgal is folyik. „Velük együtt alakult meg a visegrádi országok bevonásával az a kutatásfejlesztési projekt, amelynek célja, hogy negyedik generációs gázhűtésű reaktort dolgozzon ki” – mondta Kovács az ALLEGRO-projektről.

  Ez egy kisteljesítményű héliumhűtésű kísérleti reaktor, mely negyedik generációs konstrukció lévén nem csak hatékonyabb energiafelhasználást ígér, de további előnye, hogy az itt elhasznált fűtőelem átdolgozva még használható lesz a nyomottvizes erőművekben. „A projekt az üzemanyagfejlesztésre teszi a hangsúlyt, hiszen az üzemanyag az a termék, amely mindegyik típusú erőműhöz szükséges” – mondta Kovács, remélve, hogy erre a fejlesztésre később bármelyik iparág rátelepülhet, amelyik a nukleáris üzemanyag gyártásához kapcsolódik.

Ez lehetne az a nukleáris kutatással foglalkozó húzóágazat, amely a szakember szerint szükséges ahhoz is, hogy folytatódhasson a magas szintű szakemberképzés Magyarországon. Ennek viszont előfeltétele, hogy az országban a jövőben is működjön atomenergia-termelés, amely nélkül amúgy is kérdéses, hogy biztosítható-e a későbbiekben a zavartalan energiaellátás.

Németh Lászlóné mégsem jött

Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem utazott Szentpétervárra az NFM minisztere. „Egy csúcsminisztérium vezetőjeként nehéz elszakadni ennyi időre" – adta meg a magyarázatot Kovács, visszautasítva, hogy a miniszter azért nem jött el, mert tartott attól, hogy olyan konkrét kérdésekkel bombáznák őt a Roszatomnál a húzódó tendert illetően, amelyekre a kiírás közeledtével sem tudna még válaszolni. „Semmi hasonló fel sem merült a tárgyalásokon, megfelelő szinten képviseljük Magyarországot a fórumon" – mondta Kovács.