Szilvásy biztosan kampánytéma lesz

Akár Portik Tamást is meghallgathatja az a parlamenti albizottság, amely a hírhedt olajos vállalkozó és a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke, Laborc Sándor közötti találkozókat hivatott vizsgálni – árulta el újságírók kérdésére a testület LMP-s elnöke, Mile Lajos.

Mile Lajos

Fotó: Földi Imre

Persze korántsem biztos, hogy Portikot meg is tudják hallgatni, a jelenleg előzetes letartóztatásban ülő, a Prisztás-gyilkosság miatt pedig vád alatt álló férfi ugyanis meg is tagadhatja a bizottsági meghallgatását. Ráadásul a testületnek még azt is mérlegelnie kell, hogy Portik meghallgatása mennyiben befolyásolná az ellene folyamatban lévő ügyeket. A zavaros kilencvenes években az Energol egyik meghatározó figuráját ugyanis több leszámolásos gyilkossággal is összefüggésbe hozták a nyomozók.

Gyurcsány volt miniszteréről fog szólni a kampány

Az azonban bizonyosnak látszik, hogy Szilvásy György kampánytéma lesz. Egyrészt azért, mert a hírek szerint Laborc az ő jóváhagyásával (közbenjárására) találkozott Portikkal, másrészt jó eséllyel őt is meghallgatná a testület, márpedig erre legkésőbb ősztől lenne lehetősége. Ráadásul a testület nem tudja tartani a munkatempóját, vagyis az eredeti tervekkel ellentétben ősszel biztosan nem végez a meghallgatásokkal.

Mint azt Mile elmondta, a tényfeltárásban „alulról felfelé” haladnak, ami azt jelenti, hogy csak a legvégén jutnak el a Portik–Laborc-találkozóban érintett felső vezetőkig. Egy neve elhallgatását kérő bizottsági tag az Indexnek ezt úgy fordította le: első körben, azaz augusztus végén még csak a titkosszolgálat azon „talpasait” hallgatják meg, akik valamilyen formában tudtak a találkozó létrejöttéről, részt vettek az előkészítésben.

Meghallgatják a lehallgatókat

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában.

A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

A Laborc-féle találkozón elhangzottakat a szolgálat munkatársai rögzítették és jegyzőkönyvezték, ezért jó eséllyel azokat is meghallgathatja a Mile-féle albizottság, akik ezeket a feladatokat végezték. Bár a nagy port kavart találkozónak van olyan „szocialista” olvasata, miszerint Laborc nem fű alatt került kapcsolatba az egykori olajossal, hanem a szolgálat érdekében (magyarán azért, hogy információkhoz jusson), a Mile-bizottság tagjainak többsége szerint ez gyenge érv. „Ha ez lett volna a cél, akkor Laborc delegálhatott volna valakit a feladatra” – jegyezte meg az Indexnek az egyik bizottsági tag.

Feloldhatják a kémper iratait

• Ahogy befejeződött a Mile-féle albizottság ülése, egyből kezdődött egy másik, amelynek a középpontjában Szilvásy György, pontosabban az a kémper állt, amelyben a volt titokminisztert első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását fideszesek kezdeményezték, miután ellenzéki politikusok közül többen bírálták az ítéletet. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője például „egy aljas, az ötvenes éveket idéző koncepciós perként” emlegette.
• A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén az Index információi szerint a DK-s Vadai Ágnes ugyancsak hevesen bírálta az ítéletet, ostorozva a kormánypártot. S bár az ülést követően Kocsis Máté úgy nyilatkozott, hogy „egyértelművé vált, hogy alapos, széles körű ismeretekre épített nyomozás alapján emeltek vádat, majd ugyanilyen alapos és körültekintő mérlegelés alapján született meg az ítélet”, nem tudni, hogy a fideszes képviselő mire alapozva mondta ezt, merthogy a bizottság tagjai egyelőre nem ismerik az iratanyagot.

• A mostani ülésen döntöttek csak arról, hogy az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját megkérik, tegye lehetővé a bizottság számára az iratokba való betekintést. Egyúttal azt is kérte a testület az Alkotmányvédelmi Hivataltól, hogy oldják fel a dokumentumok titkosságát. Így a történteket a nyilvánosság is megismerhetné.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!