Kémper: diktatúrát emleget az MSZP

Levelet írt Polt Péter legfőbb ügyésznek és Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Bárándy Gergely, hogy tájékoztassák Varga Béla hadbíró tábornok ügyéről. Az országgyűlési képviselő, aki az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ellenőrző albizottságának elnöke, közleményében azt írta pártja, az MSZP nevében: várják a további fejleményeket és követelik a teljes nyilvánosságot a hadbíró tábornok ügyében éppúgy, mint a Szilvásy-perben.

"Varga Béla hadbíróról minden szakmabeli tudja, hogy szálka a Fidesz szemében, mert szakmai meggyőződése miatt legutóbb is szembe mert menni a kormány politikai leszámoló hadjáratával. Ha beigazolódik, hogy a tábornok ellen titkosított indokok alapján büntetőeljárást indítanak és felmentik beosztásából, nagyobb a baj, mint eddig bármikor" - írja Bárándy.

A képviselő szerint "a legsötétebb diktatúrákat idézi, hogy titkosítják a politikai indíttatású büntető ügyek iratanyagát, hogy a közvélemény sose tudhassa meg az igazságot, s a történetet a kormány úgy magyarázhassa, ahogyan neki tetszik. A rendszerváltozás komoly eredménye volt a koncepciós perek kutathatóságának megteremtése. Most úgy tűnik, újra előjönnek a régi módszerek."

Hétfőn Debreczeni József, a Demokratikus Koalíció alelnöke sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy példát akarnak statuálni Szilvásy György ügyében. Debreczeni József úgy vélte, figyelmeztetésnek tekinthetők a volt titokminiszter ügyében másodfokon ítélkezők számára a Varga Béla nyugalmazott hadbíró ellen a közelmúltban indított eljárások. A politikus felidézte, hogy Varga Béla volt az, aki 2011-ben megalapozatlannak találta az úgynevezett kémperben a katonai ügyészség vádjait, és szabadlábra helyezte Szilvásy Györgyöt, illetve Laborc Sándort.

A DK alelnöke emlékeztetetett arra, hogy még abban az évben Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök kényszernyugdíjazta Varga Béla bírót, aki ellen többi között gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt indult eljárás.

A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben július 4-én hirdetett elsőfokú ítéletében a Debreceni Törvényszék. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, a közügyektől 3 évre eltiltotta.

Közben a Népszava arról ír, nem a bürokratikus eljárások nehézkessége miatt halogatja a Debreceni Törvényszék a nemzetbiztonsági bizottság kérését, hogy a testület tagjai betekinthessenek a kémügy irataiba, hanem azért, mert a titkosított büntetőeljárás tárgyalásainak jegyzőkönyvei még el sem készültek, így nem lenne mit megmutatni a bizottságnak - hivatkozik pontosan meg nem nevezett forrásokra a lap.

A lap szerint az, hogy a nemrég elsőfokú ítélettel zárult büntetőpernek még az első, március 12-i tárgyalásának sincs hivatalos jegyzőkönyve, és az azóta tartott összes többinek sem, súlyos eljárási hiba a bíróság részéről. Hozzátették: a büntetőeljárási törvény ugyanis fő szabályként a tárgyalást követő nyolc napon belül rendeli elkészíteni a gépíró által leírt "tárgyalási jegyzetből" a hivatalos, végleges jegyzőkönyvet, amit az eljáró bírói tanács elnöke aláírásával hitelesít.

A lap szerint nincs még írásba foglalva az ítélet sem, melyben a törvényszék katonai tanácsa 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját és Szilvásy György korábbi titokminisztert.