Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ugye ön is aludna délután?

2013.07.26. 14:51
Hatásosabb, mint a legerősebb kávé, mégis jót tesz a szívnek, csökkenti a stresszt, és ugyanúgy kedvelte Napóleon, akárcsak Einstein – ez a szieszta, a délutáni rövid alvás, amelyre természetes bioritmusunk miatt minden embernek szüksége lenne, de csak a latin és ázsiai országok munkakultúrája teszi lehetővé. Magyarországon még évtizedekbe telhet, amíg a felmelegedés miatt a dél-európai országokban megszokott klíma köszönt be, de a szieszta bevezetését már előtte érdemes lenne megfontolni.

Sziesztázz lovon

A szieszta sok száz évvel ezelőtt egy szükségszerűség és nem pedig luxus volt Európában, ahonnan főként a spanyol hódításokon keresztül az egész világon elterjedt. Ma a mediterrán országokon kívül Dél-Amerikában és Ázsiában megszokott a hivatalos délutáni alvás. Bár a hagyományos spanyol szieszta akár kétórás is lehet, és nemcsak arra szolgál hogy a dolgozók kipihenjék magukat a délutáni műszak előtt, hanem a hőséget is segít átvészelni, egy kis ebéd utáni szundizásra minden éghajlaton szüksége van az embereknek. A „power nap”, azaz gyorsszieszta nem tart órákig: 10-20 perc is elég lehet ahhoz, hogy akár 30 százalékkal növekedjen a dolgozók produktivitása és 100 százalékkal az ébersége.

A nagy elmék már a szieszta hatásainak tudományos vizsgálata előtt felismerték, hogy délutáni szundi nélkül nem bírják olyan jól az iramot. Winston Churchill például azt vallotta, hogy a sziesztázásnak köszönheti hadi sikereit, Margaret Thatcher pedig hírhedt volt arról, hogy délután fél három és fél négy között nem lehetett zavarni, mert olyankor aludt. De hitt a szundi erejében Bill Clinton, Einstein, a lován szundikáló Napóleon és a zongorára borulva pihenő Johannes Brahms is.

Sziesztázz laboratóriumban

A szieszta nem csak teljesítménynövelő hatása miatt hasznos. Egy több mint 23 ezer résztvevővel végzett görög kutatás szerint a dolgozó fiatal férfiak között a délutáni alvás 64 százalékkal csökkentette annak az esélyét, hogy szívbetegségben haljanak meg. A munkanélküli férfiaknál ez a hatás 34 százalékos volt. A különbség a stressz-szinttel magyarázható: mivel a dolgozó férfiak nagyobb stressznek vannak kitéve, s ezt csökkenti az alvás, így a hatás is nagyobb. A sziesztázásnak nincsenek ismert mellékhatásai, ezért a módszer hatékony módja lehet a szívbetegségek elleni küzdelemnek – fejtették ki a kutatók, hozzátéve, hogy a megbetegedés esélyének csökkenéséhez rendszeres testmozgás is szükséges.

A délutáni szundi pozitív hatásait minden kutatás elismeri, arról azonban viták folynak, hogy milyen hosszú az ideális szieszta. Egy harvardi kísérlet szerint éppen hatvan percnyi alvás kell ahhoz, hogy az áldásos hatások érvényesüljenek. A kutatásban részt vevő egyetemistákat három csoportra osztották: egy részük egyáltalán nem pihenhetett, miközben négyszer egy órán át egy csíkos háttérből kellett kiválasztaniuk egy függőleges vagy vízszintes vonalat, egy részük 30, harmaduk pedig 60 percig szundikálhatott napközben. Azoknak, akiknek alvás nélkül kellett végigcsinálni a kísérletet, több mint 50 százalékkal csökkent a teljesítménye, a 30 percig alvóké stagnált, míg a 60 percet szundizóké délután még ugyanolyan jó volt, mint a legjobb reggeli óráikban.

Tudósok azt is megvizsgálták, hogy hatékonyabb lehet-e a délutáni alvás, mint egy bögre kávé, vagy az, ha reggel egy kicsit tovább alszunk. A brit Loughborough University kutatói azt találták, hogy a legkevésbé másfél óra extra reggeli alvás segít abban, hogy éberek maradjunk egész nap. Kicsivel jobb a hatása egy délután fél háromkor lehajtott kávénak, de a leginkább akkor leszünk sokáig éberek, ha alszunk egyet ebéd után.

Sziesztázz természetesen

A hosszabb éjszakai alvás azért nem segít a délutáni álmosságon, mert az ember normál bioritmusában két alvás van: az éjszakai és az ebéd utáni – mondta az Indexnek dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem alvásszakértője. „A közhiedelemmel ellentétben nem azért álmosodunk el az ebéd után, mert sokat eszünk és a vér a gyomrunkba megy, hanem mert abban az időben egy alvásnak kéne lennie” – tette hozzá.

Bár az ember egy rendkívül alkalmazkodó fajta, ezért könnyen átáll a szervezete a napközbeni alvás kihagyására, ha megnézzük magunkat, hétvégéken vagy szabadságon mi is ugyanúgy alszunk délután, tehát a szükség megmarad – mondta Purebl, aki bár nem hallott még a délutáni szundikálás szívre gyakorolt pozitív hatásairól, azt megerősíti, hogy a bioritmusunk tiszteletben tartásával nagyon sok betegséget megelőzhetünk.

„Azt is tudni kell, hogy az alvásritmus annyira egyéni, hogy tulajdonképpen egy alvási ujjlenyomatot képez. A bagoly, pacsirta és rugalmas típusú alvóknál ezért például teljesen máskor érkezhet el a délutáni alvásigény: a baglyoknál később, a pacsirtáknál előbb, a rugalmasaknál pedig akár ki is maradhat. Az egyéni alvásigények miatt van az is, hogy az oviban sok gyerek nem hajlandó akkor aludni, amikor mondják neki, de később sokuk szívesen ledőlne egy kicsit" - magyarázta a szakértő.

Mivel ennyire különbözőek vagyunk, azt sem lehet tudni, kinek mennyi az ideális sziesztahossz. Sok kutató másfél órát mond, mert ennyi egy egészséges alvásciklus, Purebl páciensei viszont arról számolnak be, hogy már 20 perc után is új emberként ébrednek fel.

Sziesztázz globális felmelegedésben

Amerikai kutatók szerint a Föld egyre melegebb és párásabb éghajlata miatt a legnagyobb forróságok idején 10 százalékkal csökkent az emberek munkaképessége az elmúlt hat évtized során. A kutatók azt mondják, a század közepére már 20 százalék lehet ez az arány.

A kutatás állítása alapján a munkaképesség fenntartásának egyedüli módja 3 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A bolygó globális átlaghőmérséklete 0,7 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti időkhöz képest, a század közepére további 1,8 fokkal emelkedhet.

A módszerek, amelyeket néhány helyen már alkalmaznak a hőségstressz miatt – például a szieszta, és az, hogy munkások este-éjjel dolgoznak a szabadban a forró nappalok helyett –, hamarosan olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt jelentős az effajta megterhelés az emberi szervezetre. A kutatók szerint a most kibontakozó trend valószínűleg az Egyesült Államok nyugati és Európa északi részét éri el utoljára.

Sziesztázz a munkaerőpiacon

A Zürichi Egyetem 2011-es kutatása szerint a sziesztának nincsen egyértelmű pozitív vagy negatív hatása a dolgozók termelékenységére: az ugyan igaz, hogy a pihenés önmagában véve javítja a munka hatékonyságát, de a munkavállalók nagyban különbözhetnek abban, hogy milyen mennyiségű és gyakoriságú pihenésre van szükségük.

Ezért aztán, ha minden dolgozó ugyanannyi időt kap pihenésre, lesznek olyanok, akik kevesebb pihenéssel is beérnék, ami hatékonytalanságot jelent a munkaadó számára. A kutatás ezért olyan duális munkaerőpiac bevezetését ajánlja, ahol vannak olyan munkák, ahol folyamatosan kell dolgozni több pénzért, és olyanok, ahol a munkavállaló kevesebb pénzért maga választja meg, hogy mikor dolgozik. A szerző azzal is érvel, hogy ezáltal sokkal többen dolgozhatnának otthonról, ami lehetővé tenné, hogy időt és pénzt spóroljanak meg az ingázás kiiktatásával.

Fenntarthatósági szempontból egyébként az ingázás jelentette extra energiafelhasználás mindenképpen fekete pontot jelent egy olyan megoldásra, amit alapvetően a felmelegedés hívott életre.

(Ne) sziesztázz a válságban

Spanyolországban a gazdasági válság miatt visszaszorulóban van a tradicionális napközbeni háromórás pihenő: a három óra maximum egyórás ebédszünetre rövidült. A 2012-ben bevezetett új szabályozás alapján a spanyol boltok is elhagyták a sziesztát: a hosszabb nyitva tartással az üzlet fellendítése volt a cél.

Kellene ebéd utáni munkaszünet?

  • 9866
    Igen
  • 4277
    Nem, nem szeretnék később hazamenni
  • 2112
    Megoldom így is
  • 892
    Nem, nem szeretnék napközben hazamenni

A változás eléggé betett a szieszta idején ebédelni járó spanyolokra szakosodott éttermeknek, mivel az emberek elkezdtek otthonról hozott ételt ebédelni a munkahelyükön.

Spanyolországban egyébként nem számít újdonságnak a szieszta körüli kavarás: José Luis Rodriguez Zapatero kormánya 2005-ben arra hivatkozva törölte el a közszolgák déli pihenőjét, hogy az nem kompatibilis a globalizált világgazdaság elvárásaival, és a spanyoloknak hatékonyabban kell felhasználniuk az idejüket. Zapatero arra is hivatkozott, hogy a légkondicionálás elterjedése miatt a szokás elavulttá, így pedig szükségtelenné vált.