Melyik nemzet lovas?

Fazekas Sándor szerint a kutya az ember legjobb barátja, de a ló írta a történelmet. Sőt, a vidékfejlesztési miniszter szerint a lótenyésztés ma is nemzeti ügy, most is része a magyar felfogásnak, a nemzeti imázsnak. „A világon minden népnek megvannak a maga hagyományai, amelyek jellemzik az adott kultúrát, és formálják a világ más népeiben róluk kialakult képet – a magyarokat mindig is lovas nemzetként tartották számon” – mondta a miniszter a Nemzeti Vágta egyik előfutamán. Horváth László, a nemzeti lovas stratégia előkészítéséért és végrehajtásáért felelős miniszterelnöki megbízott pedig arról beszélt múlt szombaton, hogy az elmúlt másfél évben a regisztrált lovas szolgáltatók száma 60 százalékkal nőtt. Az Index körülnézett, hol van Magyarország a lovas világtérképen.

Mitől lovas egy nemzet a 21. században?

Komjáthy György, a máriakálnoki Ádám Zoltán Díjlovagló Központ vezetője, nemzetközi hírű díjlovas szerint a magyar a történelme miatt számít lovas nemzetnek, és ez független attól, hogyan állunk ma például a lótenyésztéssel vagy a versenyzéssel. „Hiába a holland az egyik legeredményesebb nemzet a lovaglás terén, az akkor is hajós nemzet marad" – mondta. Szerinte egyébként Európa még emlékezik arra, amikor „erősek voltunk lóban”, illetve hogy a két világháború között „az élvonalban voltunk”. Ez a kommunizmus során, a téeszekkel változott meg.

Külföldre ma hírünket leginkább a tenyészetek, különösen egy-egy eredményes magyar fajtát képviselő ló viszik, illetve a sikeres lovasok. Az utóbbi évek magyar sztárlova, Overdose nem magyar tenyésztésű, sőt, tulajdonosai is szlovák állampolgárok, és zsokéi is külföldiek voltak. De a nemzetközi szinten versenyző magyar lovasok között sem elsődleges, hogy magyar fajtájú lóra üljenek. Habár Komjáthy György tavaly saját tenyésztésű magyar sportlovával, Dongóval lett tizedik Németországban a fiatal díjlovak világbajnokságán, és szerinte a díjugratásban is látni magyar lovakat a porondon, alapvetően védett fajtáink inkább hobbira valók. Illetve a magyar lovas rendőrség is tart félvéreket és nóniuszokat.

A kérdés tehát, hogy ön hallott-e már Mythosról vagy Favory Figarot-ról, esetleg O'Bajan XXII-3-ról? Overdose-zal ellentétben ezek magyar tenyésztésű és fajtájú, hazai tulajdonú, szintén sikeres lovak. Az első kettő például Lázár Vilmos hétszeres fogathajtó világbajnok versenylova. Ők a szilvásváradi gidrán és lipicai, O'Bajan pedig a bábolnai shagya-arab tenyészet büszkesége.

Ezek mellett a mezőhegyesi számít még állami ménesnek, ahol nóniuszokat nevelnek, de magánkézben is vannak védett magyar fajtákkal foglalkozó birtokok. Utóbbiak a kisbéri, a furioso-north star, és hidegvérű fajtákkal foglalkoznak. Szintén védett, őshonos és veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő fajta még a kisebb testű hucul, amelyből az Aggteleki Nemzeti Park területén él majdnem kétszáz. Ezeket viszont soha nem fogjuk látni nemzetközi élmezőnyben, legfeljebb itthon, saját versenyük, a Huculösvény résztvevőjeként.

Habár az első világháború előtt még 2100 ló élt Mezőhegyesen, ma itt az Állami Ménes Kft. 200 lovat tart el. A szilvásváradi Állami Ménesgazdaságban pedig körülbelül 250 gidrán és lipicai ló él. Itt a hajtás mellett az utóbbi tíz évben a díjlovaglás is szerepet kapott, ha a lipicaiakról volt szó. A gidrán inkább a military sportágban tűnt ki, de ahogy Komjáthy is mondta, ezek már csak a tenyésztés nehézségei miatt is megmaradnak hobbilónak. „Hosszú idő kell még ahhoz, hogy a magyar lótenyésztés sikeres legyen", mivel csak fajtán belül lehet keresztezni, a lóállománynak is nagynak kell lennie, hogy létrejöhessenek „plusz variánsok". A sportlófajtákban, amelybe Komjáthy Dongója is tartozik, gyorsabb ez a folyamat, hiszen nemzetközi szinten aktív, eredményes méneket is be lehet vonni a tenyésztésbe, azokkal javítani az állományt.

Az Index azért kíváncsi volt, mennyire keresik a magyar lófajtákat azok, akik költséges bevásárlásra szánják el magukat. A Kisbéri és Gidrán Lótenyésztők Országos Egyesületétől csak annyit tudtunk meg, hogy nincsenek összesített adatok az értékesítésre vonatkozólag. A kérdéssel az egyes állami tenyészeteket is megkerestük, de válaszok eddig nem érkeztek.

Egy főre egy ló

Ha az számítana, hány tenyészet van az állam kezében egy országban, akkor európai viszonylatban egészen jól állnánk. A tíz tenyészetet fenntartó Franciaország után ugyanis Magyarország és Németország következik, mögöttünk még Lengyelország kullog, és mindenki más csak egy-egy intézményt tart fenn. Ennek azonban valójában nincs nagy jelentősége.

Franciaországban mintegy 900 ezer lovat jegyeznek, és az elmúlt évtizedben az állam fokozatosan vonta gyámsága alá a magánkézben lévő farmokat. A továbbra is függetlenül működő tenyésztők egyesületekbe, szakszervezetekbe és szövetségekbe tömörülnek, hogy hatékonyabban működhessenek. Nekik az állam a megszületett csikók után támogatást fizet, és a védett fajták versenyeztetését is kiemelten támogatják.

A lovassport egyik fellegvárában, Németországban a Német Lovas Egyesület, a világ legtöbb tagot számláló lovasegyesülete szerint tíz évvel ezelőtt körülbelül 1,24 millióan űzték a lovas sportokat, és azóta ez a szám több százezerrel nőhetett, főleg nőkkel. Ekkora tömegre az országban jut is elég ló, fejenként egy, tekintve az 1,2 milliós állományt. A német lóállomány ma négyszerese a negyven évvel ezelőttinek.

Németországban hivatalosan több mint 7600 lovasegyesület működik, Magyarországon 499. Ezekben kint csaknem 56,5 ezer tag integrálódik, míg itthon alig 2500 (Németországban a becsült népesség jelenleg 80,4 millió fő, de az arányokat tekintve így is jelentősen lemaradunk). Ott 25 tenyésztőegyesület van, itt 11. A londoni olimpián indult 219 ló közül 65 származott német tenyészetből, és ezek jellemzően kifejezetten német fajták voltak. Németországban egyébként 300 ezren élnek közvetve vagy közvetlenül a lovakból.

A tavalyi olimpia eredményeit tekintve Anglia és Svájc, illetve Hollandia is élen jár a lovassportban. Angliában 220–270 ezer embert alkalmaznak a lovas ágazatban, és a lovassportok különböző formái itt népszerűbbnek számítanak, mint a rögbi, a horgászat vagy a krikett. A sportlóexport itt évi sok millió forintos forgalmat jelent, ami az elmúlt években 30–50 százalékkal nőtt is. Összességében a lovak kombinált gazdasági hatása Angliában évi hétmilliárd font körül mozog, aminek több mint fele a lóversenyekből származik.

De nézzünk egy közelebbi példát. Az Essa, vagyis az Európai Állami Méneseket összefogó szövetség szerint Szlovákiában egyetlen ménes van, ahol Magyarországhoz hasonlóan lipicai, hucul és arab lovakkal foglalkoznak, és itt ez az egyetlen intézmény, amely hivatalos származási bizonyítványokat állíthat ki. Ugyanakkor Európában Topolcianky, vagyis Kistapolcsány az egyetlen hely, ahol négy különböző fajtával is foglalkoznak egyszerre.

Románia, ahogy az Essa is írja, nem igazán híres a lótenyésztéséről, de itt is több mint 1500 élő állat számít nemzeti genetikai örökségnek. Ezek között szintén lipicai, hucul, shagya, gidrán, furioso, nóniusz lovak vannak, de például a román sportló és a román ügető is népszerű. Lengyelország három állami ménesében az arab telivéreket preferálja, de ezzel kapcsolatban Komjáthy György megjegyezte, hogy a lengyelek a szocializmus évtizedei alatt is kivételezett helyzetben voltak ilyen szempontból.

Az európai lóipar

Habár pontos adatok nincsenek, a lovaknak évente körülbelül 100 milliárd eurós hatása lehet az európai gazdaságra, és a kontinens 6 millió lova körülbelül 400 ezer teljes állást biztosíthat folyamatosan a European Horse Industry szerint. A lovas iparágakhoz, a tenyésztéshez, versenyzéshez, oktatáshoz csak közvetve kapcsolódó gazdasági hatások, például a versenyek és események szervezése, vagy a fogadás további 30 milliárd eurós forgalmat jelentenek évente. Ezekből az egyes országok az adók révén évi legalább 5 milliárd euró hasznot húzhatnak le.

Európa több országában fontos bevételi forrás a lovas ágazat, de a legnagyobb pénzek a lóversenyekben és az azokhoz kapcsolódó fogadási bizniszben forognak, amelyekhez jelentős adóbevételek társulnak.

A fogadásokban Angliában például 2008-ban több mint 11 milliárd euró mozdult meg, Franciában 9 milliárd, Németországban 119 millió, Ausztriában 5 millió, Magyarországon 3,5 millió a Svéd Mezőgazdasági Egyetem egy összesítése szerint. A Kincsem Nemzeti Lovas Program szerint ez az összeg nálunk 2011-ben 652 millió forint körül alakult, de 2016-ra ismét egymilliárdra nőhet, köszönhetően a fejlesztéseknek, egy lóversenytörvénynek, és annak, hogy Overdose megint a sportágra irányította figyelmet.

A részvétel vagy a győzelem a fontos?

Az már 2010-ben, a Kincsem Nemzeti Lovas Programban megfogalmazódott, hogy a hazai lótenyészetek között a pályázati pénzeket teljesítményalapon kellene kiosztani. Ugyanitt más, a tenyésztőket segítő célokat is leírtak, mint például az adminisztratív terhek csökkenése, vagy az élőállat-kereskedelem áfacsökkentése. De megjelenik a lovas- és a lósport népszerűsítése iránti igény, vagy a már meglévő létesítmények kihasználása, például nemzetközi versenyekkel.

A kormányzati Nemzeti Lovas Program mégsem elsősorban a gazdasági előnyöket tartja szem előtt, inkább az értékmegőrzésre, a fajták fenntartására, a lovaskultúra oktatására, a turizmusra helyezné a hangsúlyt. Komjáthy szerint ez a lehető legjobb cél, és „a magyar emberek lóhoz juttatása már önmagában közvetlen gazdasági előny". „Az volna a cél, hogy Magyarországon minél több ember foglalkozzon lóval, a lovaglást vigyék be az iskolába” – mondta, de hozzátette, hogy tudja, ez nem egyszerű feladat.

A szakember szerint tehát nem a versenyeredmény és nem is a tenyésztés teszi a lovas nemzetet, de ha így is van, Magyarország nem e téren fog labdába rúgni. Az NPL alapján érzi ezt a kormány is. Nem véletlenül jelezte korábban, kötelezővé tenné az általános iskolákban a lovaglás oktatását, és az ezt biztosító lótartóknak támogatást adnának, hogy magyar lófajtákon ülhessenek a gyerekek, és kiépítenék az "átlovagolható országot" is.

A témában többször kerestük a témáért felelős Horváth Lászlót, de eddig nem sikerült elérnünk. Válaszai nélkül úgy tűnik, később hobbilovas nemzetként érvényesülhet a magyar, most viszont csak a történelemkönyveket lobogtathatja.