Fidesz-többség a tét Nyírbátorban

Egy független temetkezési vállalkozó, egy jobbikos gyógyszerész és egy fideszes iskolaigazgató-helyettes csap össze vasárnap az időközi önkormányzati választáson Nyírbátorban. A megmérettetésre azután kerül sor, hogy júliusban lemondott a mandátumáról a hetes választói körzet képviselője, a független Csekő Sándor.

A 13 ezres nyírségi városban sem az MSZP, sem más ellenzéki párt nem indított jelöltet a Jobbikon kívül, amelynek jelenleg egy képviselője van a polgármesterrel együtt 12 fős, fele részt fideszesekből álló önkormányzati testületben.

Az MSZP annak ellenére nem indított saját jelöltet, hogy az 1872-ben városi státuszát elvesztő, majd épp negyven éve visszaszerző Nyírbátor polgármestere 2006 óta az MSZP-s Balla Jánosné, és további három képviselő szintén a legnagyobb ellenzéki pártból került ki. (A várost 2002-től egy évig a nyírbátori születésű Veres János, MSZP-s pénzügyminiszter vezette.)

Az érintett körzetből az elmúlt 23 évben mindig a független jelölt került ki győztesen. Csekő Sándor ebből az időszakból 1990-től 1994-ig, majd a helyi politikába visszatérve 2002-től mostanáig volt a mandátum birtokosa.

Fagylaltozó, pingpong

„Sem Don Quijote, sem Sancho Panza nem akartam lenni” – magyarázta lemondását a 61 éves vállalkozó. (Csekő a nyolcvanas évek elején indította fagylaltozóját, amely az üzlet fokozatos bővítésével mára egy 50 főt foglalkoztató étteremmé, cukrászdává és pizzériává nőtte ki magát, Nyírbátoron és Nyíregyházán működtetett egységekkel.) A távozó képviselő szerint már nem kapott teret a pártok uralta politizálásban az a szellemiség, amit ő képvisel. A Nyírbátori Asztalitenisz Sportegyesületet is létrehozó vállalkozó úgy vélte, hogy 2010 óta mind nehezebb volt a kompromisszumok elérése az önkormányzatban, noha abban már 2002 óta nincsen domináns erő, így korábban is szükség volt az eltérő oldalak egyetértésére. „Én függetlenként megtehettem, hogy a város érdekeit nézzem, a pártok képviselőinek viszont más szempontokat is szem előtt kellett tartaniuk" – mondta. „Kíváncsian várom a választást. Ha a Fidesz képviselője nyer, az azt igazolja majd, hogy a választóknak nincs szükségük a kompromisszumokat kereső politizálásra, amit én képviseltem" – jegyezte meg Csekő, hozzátéve, hogy hét képviselő már lényegében mindenről dönthet, függetlenül attól, hogy milyen oldalon áll a polgármester.

Nyírbátor vs. Nyírbogát

A vállalkozó azután jelentette be lemondását, hogy az önkormányzatnak nem sikerült megállapodnia a Nyírbátorral együtt húsz települést tömörítő kistérségi társulás további működtetéséről. A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás (KT) számos szociális feladatot lát el – orvosi ügyelet, védőnői hálózat, idősgondozás, ehhez kapcsolódó étkeztetés –, ám a szervezet az államilag biztosított normatív támogatáson felül mind több hozzájárulást kért Nyírbátor önkormányzatától. „A 2,7 milliárdos költségvetésből 44 milliót igényeltek, a város 22-t ajánlott fel, amit végül 28-ig emeltünk fel" – emlékezett vissza Csekő.

A KT elnöke az a Simon Miklós, aki nemcsak Nyírbogát polgármestere, de egyben a terület fideszes országgyűlési képviselője is. A Fidesz azt szerette volna, ha a feladatokat továbbra is a KT látja el, míg az önkormányzat másik fele inkább több feladatot visszautalt volna önkormányzati hatáskörbe, úgy találván, hogy az olcsóbban megvalósítható. „Én kompromisszumként azt javasoltam, hogy ha már Nyírbátor adja a feladatok ellátásához szükséges személyi állomány és az infrastruktúra 75 százalékát, akkor a kistérségi tanács elnöke legyen a mindenkori nyírbátori polgármester. Ez nem jelentett volna túlzott dominanciát, hiszen a város a kistérség lakosságának 30 százalékát adja, a szavazatok is ez alapján oszlanak meg, így Nyírbátornak továbbra is egyeztetnie kellett volna a többi település érdekeit figyelembe véve" – mondta Csekő, ám javaslatát nem fogadták el. „Én nem akartam, hogy a kialakult helyzetnek én legyek az oka. Nem vállalhattam magamra a 44 ezer embert érintő rendszer sorsáról szóló döntést" – mondta Csekő, akinek szavazata a Fidesz mellett már elég lett volna a kormánypárt javaslatának elfogadásához. Az egykori képviselő szerint a polgármester és a KT elnöke közötti bizalom hiánya vezetett a kialakult helyzethez.

Kiszipolyozott pénz

A Csekő lemondása nyomán megüresedett önkormányzati helyért induló jobbikos képviselő egyértelműen túlzottnak tartja a KT igényeit. „Korábban az állami normatív támogatás elegendő volt a feladatok ellátására, jól működött a rendszer. Amióta a jelenlegi elnök áll a társulás élén, Nyírbátor tízmilliókkal egészíti ki a működést saját költségvetéséből" – mondta Virágné Fazekas Adrienn. A gyógyszerészként dolgozó jobbikos jelölt – a párt helyi szervezetének elnöke – azt is kifogásolta, hogy ehhez a társulásból egyedül Nyírbátornak kell a zsebébe nyúlnia, a többi településnek nem. „A költségvetés elfogadása rendszeresen azért húzódott, mert nehezen sikerült megegyezni a KT által benyújtott igényekről" – állította a jelölt, aki szerint nem sikerült megfelelő kontrollt sem biztosítani a pénzek elköltése felett. „A Fidesz így szipolyozza ki a pénzt a városból" – fogalmazott Virágné Fazekas Adrienn, megjegyezve, hogy a törvény már előírta a kistérségi társulások átalakítását, ám minősített többség híján ez Nyírbátor esetében még nem valósult meg.

„Ha a Fidesz többséget szerez, nem is lesz értelme bejárnia a többi képviselőnek" – adta meg a választás tétjét a jobbikos jelölt. A gyógyszerésznő szerint a Fidesz túlhatalmát a Jobbik állíthatja meg, amely több kérdésben is egyetértett az MSZP-s oldallal. „Amikor a polgármester jogkörének megnyirbálásáról döntöttünk, akkor viszont a Fidesz javaslatát támogattuk" – hozott egy ellenpéldát Virágné. Szerinte a Fidesz a kampányban félretájékoztatja az embereket, azzal riogatva, hogy a KT átalakulásával megszűnhetnek munkahelyeik. „Pedig a feladatok megmaradnak, csupán a munkáltató változna, de az érintetteket igyekeznek megtéveszteni” – mondta, hozzátéve, hogy az 1200 fős választókörzetben sokan dolgoznak a KT intézményeinek valamelyikében.

Meg kell győzni a nyírbátori polgármestert

Simon Miklós szerint a vádak valótlanok. Egyrészt, erejéhez mérten a többi település is kiegészíti saját forrásból a költségvetési pénzt ott, ahol az nem elegendő a feladatok ellátására – Nyírbogát például egymillió forintot adott –, másrészt nem vonnak el több pénzt Nyírbátortól azóta, hogy Simon vette át a KT elnöki posztját. „Balla Jánosné elnökségének idején 2009-ben 50, 2010-ben 65 millióval járult a KT-hez Nyírbátor. 2011-ben én vettem át a posztot, ekkor 51, tavaly 57, idén pedig 28 millió forintot kellett adnia a városnak a feladatokra” – mondta Simon. A fideszes országgyűlési képviselő szerint ráadásul a KT révén a város is több EU-s pénzhez jut hozzá. 150 millióból újítottunk fel egy régi épületet, amely a kistérség szociális központja lesz. Ha Nyírbátor felrúgja az eddigi rendszert, úgy ezt a pénzt vissza kell fizetni" – érvelt a KT fenntartása mellett a politikus, aki szerint a pályázati rendszer is összeomlana, ha nem maradna fenn a KT. (A 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény kimondja, hogy a kistérségi társulásoknak önkéntes társulásokká kell alakulniuk, ez itt egyelőre Nyírbátor ellenállása miatt nem történt meg.)

Munkahelyek szűnnének meg

Simon szerint nem igaz, hogy csak a munkáltató változna, a feladatok ellátása megmaradna. A  KT léte biztosítja az EU-s pályázati pénzek beáramlását. „600 millió forintból működik a gyermekszegénység elleni program. Ez 50 pályakezdő fiatalnak ad munkát. Ezek megszűnnének, és veszélybe kerülne a KT-n belül működtetett, 150 embernek munkát adó többi intézmény is"  – vélte Simon. „Nem szabad, hogy a szociális és munkaügyi kérdések politikai hovatartozáson múljanak, márpedig az MSZP és a Jobbik így gondolkodik" – mondta a KT elnöke. Úgy vélte, ha a rendszer összeomlik, az több települést csődbe vihet. A politikus szükség esetén akár Nyírbátor beperlésére is kész. Egyelőre azonban inkább a fideszes Barna Gábor vasárnapi győzelmében bízik. Ennek nyomán szerinte harmonikus viszonyt lehetne kialakítani a nyírbátori önkormányzat és a KT között.

Temetkezési vállalkozó a fiatalokért

Az MSZP nem indított jelöltet, helyette inkább Baracsi Balázs mögé állt be. A függetlenként induló temetkezési vállalkozó főként a fiatalok szórakozási, sportolási lehetőségeinek javításának előtérbe helyezésével különbözteti meg magát a többi jelölttől, akikkel sok más ponton egyetért. Virágnével például abban, hogy szigorítani kell a szociális segélyezési rendszert. Elvárható, hogy a segélyezett együttműködést tanúsítson, juttassa el gyermekét az oktatási intézménybe, tartsa rendben saját portáját, és ha lehet, vállaljon közmunkát. Ha elzárkózik az együttműködéstől, úgy lehessen szó a segélyek felfüggesztéséről. (A jobbikos Virágné szerint a 10-15 százalékban cigányok lakta településen ez egyértelműen a kisebbséget érintő kérdés, Baracsi szerint nincs feltétlenül így.) A vállalkozónak egyébként most egy állandó cigány alkalmazottja van, aki kaszálást, karbantartási munkákat végez.

„Szó sincs arról, hogy bárki sokallaná a segélyezetteknek járó juttatásokat és egyébként is nagy számban vállalnak munkát, igaz, ez többnyire közmunkát jelent" – mondta Baracsi, visszautasítva, hogy szándékos munkakerülés jellemezné a segélyezetteket.

Nyírbátor nem lesz Felcsút

Baracsi is elismerte, hogy a KT körüli vita rendszeresen visszatérő problémája az önkormányzatnak. A temetkezési vállalkozó szerint ennek oka, hogy a helyi politikában is túl nagy súllyal van jelen az országos szintre jellemző pártellentét, amit ő épp független státuszával szeretne enyhíteni.

Az NB III-ban játszó Nyírbátor FC elnökeként is ismert Baracsinak a futballklubbal nincsenek túlzó tervei. „A klub a város méreteinek megfelelő szinten áll. Az önkormányzat a város a költségvetés 30 százalékát adja, ilyen szintű csapatot tud eltartani" – mondta, jelezve, hogy még választási győzelme esetére sem ígéri, hogy Nyírbátorból nyírségi Felcsút lesz.