Bizottsági vizsgálat indulhat a romagyilkosságok ügyében

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első szeptemberi ülésén napirendre tűzi a médiában romagyilkosságokként ismertté vált eseménysor körüli kérdéseket – közölte Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke.

Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja. Erről szeptember elején döntenek.

A Magyar Nemzet szombati számában írt arról, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH) a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.

A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel. A szakértő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos István negyedrendű vádlottról, akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.

A felvetésre reagálva Kocsis Máté elmondta: érdekes kérdés az is, hogy miért jelent meg a büntetőper tárgyalásán a hallgatóságban Gyurcsány Ferenc pont akkor, amikor a bíróság a negyedrendű vádlott Cs. Istvánt az esetleges megbízóiról faggatta.

Az MSZP nem zárkózik el attól, hogy a bizottság napirendre vegye a kérdést, és ha valóban van olyan új körülmény, amely ezt indokolja, akkor támogathatónak tartják azt a felvetést, hogy munkacsoport vizsgálja a történteket – mondta Molnár Zsolt.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Mile Lajos, a bizottság LMP-s tagja. Támogatja a ténymegállapító munkacsoport létrehozását a Jobbik is, Mirkóczki Ádám, a párt politikusa szerint a teljes iratanyag titkosítását vissza kell vonni.