Állami bérgyilkosokat, svájci Fornettit!

Idén eddig összesen 115 népszavazási és országos népi kezdeményezés érkezett az OVB-hez, ebből három esetben indulhatott el az aláírásgyűjtés, a többit viszont különféle indokok miatt nem hitelesítette a hatóság. A 2013-as népszavazási láz messze felülmúlja a 2012-es rohamot: tavaly összesen 77 népszavazási és országos népi kezdeményezést nyújtottak be, de ezeknek is csak a töredéke jutott el az aláírásgyűjtésig, népszavazás pedig 2008 óta nem is volt Magyarországon.

A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen demokrácia legfontosabb eszközei, amelyekkel elvileg az állampolgárok közvetlenül is részt vehetnek a törvényhozásban. Az első magyarországi népszavazást 1920-ban tartották Sopronban: a szavazóknak arról kellett dönteniük, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz szeretnének-e tartozni. A rendszerváltás óta mindössze hatszor írtak ki referendumot, két esetben – a NATO- és az EU-csatlakozást megelőzően –  kötelező jelleggel. A csatlakozásokon kívül szavazhattunk például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a kettős állampolgárságról, a vizit- és tandíjról és a pártállami diktatúra lebontásának kulcskérdéseiről.

Ha a népszavazás intézménye nálunk is olyan bevett módja lenne a döntéshozatalnak, mint Svájcban, ahol a közelmúltban a szabadnapokról és a túlzott menedzserfizetésekről is volt szavazás, elég jól szórakoznánk, igaz, elég sok pénzért. Az elmúlt évek nem hitelesített népszavazási kezdeményezéseit átnézve az ember egyrészt fellélegzik, hogy a szavazók akarata inkább csak négyévente érvényesül direkt módon, másrészt viszont elcsodálkozik azon a kreativitáson, amelyet a benyújtók az egyes társadalmi problémák kezelésében tanúsítanának, ha hagynák őket.

Foglaljuk el a Földet!

A népszavazási kezdeményezéseket, úgy tűnik, leginkább valamiféle önterápiaként nyújtják be az emberek, reagálva a nagypolitika miatt őket érő vélt vagy valós sérelmekre. A kezdeményezésgyűjtemény körülbelül olyan, mint egy visszafogottabb formába öntött kommentfolyam egy bármilyen politikai témájú cikk alatt: a feltett kérdésekben van felcsútozás, politikusbűnözésezés, Rogán Antal-ozás és persze finom közgépezés is. Sokszor nem is lehet sejteni, mi lenne a célja egy-egy népszavazásnak, de az biztos, hogy a feszültséget kiadta az írójuk.

Rejtély például, mit szeretett volna elérni az alábbi kérdés megfogalmazója:

„ Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy hazánkban nem lehet becsületes munkával meggazdagodni, hanem csak azok gazdagodhatnak meg akik jó viszonyt ápolnak a mindenkori hatalmon levő politikai párt döntéshozó vezetőivel?"

Az OVB ezt a kezdeményezést az egyértelműség hiányára hivatkozva utasította vissza, mondván, „a kérdésben szereplő „becsületes munkával”, a „meggazdagodni” valamint a „jó viszonyt ápolnak” kifejezések jelentése bizonytalan, nem lehet pontosan meghatározni azok tartalmát, így a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna”. A bizottságnak annyit azért sikerült kihámoznia, hogy „az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés tulajdonképpen arra irányul, hogy a beadványozó saját véleménye törvényben kerüljön rögzítésre”.

Ennél sokkal lényegre törőbb és ambiciózusabb népszavazási kezdeményezések is vannak azért:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy hazánkban minden ember egyenlő, ezért minden magyar állampolgárnak pontosan ugyanakkora állami tulajdonú termőföld jár tartós bérletbe, mint amekkorát a felcsúti polgármester kapott, ezért a Föld összes országának összes termőterületét meg kell hódítani, de mivel a kitűzött cél elérése érdekében ez is kicsi ezért több a Földhöz hasonló lakható bolygót is meg kell hódítani?

A hivatalos indoklás szerint ez a kérdés sem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel több részkérdésből áll, ráadásul „nem hitelesíthető továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mert az abban szereplő „ezért a Föld összes országának összes termőterületét meg kell hódítani, de mivel a kitűzött cél elérése érdekében ez is kicsi ezért több a Földhöz hasonló lakható bolygót is meg kell hódítani” mondatrész egyértelműen lehetetlen célra irányul” – áll az OVB határozatában.

Előfordul olyan törzskezdeményező is, aki megunta, hogy az OVB sokadszorra sem hitelesítette különböző kérdéseit, és végül olyan népszavazást akart kiírni, amely felmentette és büntetőjogi eljárás alá vonta volna a bizottság tagjait.

Voltunk, vagyunk, leszünk

Egyes kezdeményezők annak látják feltétlen szükségét, hogy Magyarországát imidzsét és külföldi sikerességét szabályozza törvény.

Ilyesmire irányul ez a kérdés is:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy Magyarország nemzeti mottója a következő legyen: » VOLTUNK – VAGYUNK – LESZÜNK «?”

    Ezt a kezdeményezést főként azért utasította el az OVB, mert nem teljesen világos, mi lenne a törvényalkotó feladata abban az esetben, ha a többség igennel szavaz.

Szívén viseli Magyarország sikerességét az a honfitársunk is, aki – Rogán Antal óramárkáját is megemlítve – a magyar vállalatok támogatása mellett indított volna kampányt.

„ Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a külföldön is sikeres magyar cégek például „Fornetti” vagy „Szentkirályi” külföldi terjeszkedésének támogatásáról, azért hogy magyar cégek is multinacionálissá váljanak, ezáltal a multinacionális cégek által uralt világpiacon hasznot hozzanak hazánknak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a svájci tulajdonú cégek, Swatch, Toblerone, Milka, Maggi, Logitech, Ricola, Nescafé, Holcim csoport,vagy a Hublot (Egyesek szerint Rogán Antal is ilyen órát hord) is hasznot hoznak Svájcnak?”

Az OVB ezt a kérdést sem találta elég egyértelműnek. A népszavazási kezdeményezések bírálatában alapvető szerepe van annak, hogy a választópolgárok biztosan tudják, mire adják le a voksukat, ezért az ehhez hasonló, egyszerre több témát feszegető kérdéseket rendre elkaszáljak.

Szintén javíthatott volna Magyarország megítélésén ez – az egyértelműség hiánya miatt nem hitelesített – formabontó ötlet is:

„ Egyetért-e Ön azzal, hogy augusztus 21-e legyen a Magyarok Áldozatainak Napja, emléket állítva a történelem során a honfitársaink által meggyilkoltaknak?”

Ha a kérdés feltevője nem specifikálja a dátumot, akár hitelesítették is volna a kezdeményezést, az OVB ugyanis azokra is gondol, akik szeretnének Magyarok Áldozatainak Napját, de nem pont augusztus 21-én.

Vérdíj a képviselőkre

A legijesztőbb és legelvetemültebb népszavazási kezdeményezéseket radikalizálódott devizahitelesek egy csoportja nyújtotta be. A „devizarabszolga-felszabadítási” törvényt meg nem szavazó képviselők életére törő kérdések miatt az OVB feljelentést is tett a rendőrségen, gyilkosságra való felbujtás miatt.

Először egy általánosabb, tömeges kivégzéseket indítványozó kérdést nyújtott be a devizahiteles-csoport:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a devizában nyilvántartott hitelekkel történő népirtásért felelős bankárokat, minisztereket, országgyűlési képviselőket, bírókat, ügyészeket, közjegyzőket, végrehajtókat, rendőröket, és egyéb hivatalnokokat – érvényes Néphatározattal – halálra ítéljék, 24 órán belül végezzék ki?

Ezt, az alkotmány halálbüntetést tiltó passzusára hivatkozva nem hitelesítette az OVB. A devizahitelesek nem adták fel, és gondolták, akkor nem kell hivatalos úton rendezni a kivégzést, legyenek inkább szabad prédák a törvényjavaslatukat nem támogató képviselők:

Egyetért-e Ön azzal, hogy – népirtás leállítása érdekében – tízmillió forint vérdíjat kapjon, aki a devizarabszolga.5mp.eu oldalon rögzített, 2013. évi MIC. számú, Devizarabszolga Felszabadító Törvényt 2013. augusztus 20-ig meg nem szavazó országgyűlési képviselőt, 48 órán belül kivégzi?”

Ne kelljen már politikusok arcát nézni

Vannak olyan kezdeményezések is, amelyeket minden bizonnyal elég sok ember támogatna. Egy szorgos népszavazásikérdés-író például a politikai tartalmú plakátok ellen folytatna keresztes háborút:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy azt a szabadtéri plakátot, amelyiken bármely politikai esemény, közszereplő vagy párt, bármilyen formában szerepel, a tulajdonosa köteles legyen 24 órán belül eltávolítani, ha legalább két állampolgár jelzi, hogy zavarja a nyugalmát?”

A kérdés benyújtója nem akarta a véletlenre hagyni az idegesítő poltikai plakátok ügyét, ezért mindjárt egy olyan kérdést is benyújtott, ami egész egyszerűen megtiltaná az ilyen típusú hirdetések kihelyezését; majd mikor ezt nem hitelesítette az OVB, lejjebb adta, és csak a 0,5 négyzetméternél nagyobb plakátokat szerette volna örökre kívül tudni a látóteréből. Az OVB egyik kérdését sem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a „bármely politikai esemény”, a „közszereplő” és a „bármilyen formában” fogalmak jelentése túl tág, illetve, hogy „nem egyértelmű az sem, hogy beadványozó kit ért „tulajdonos” alatt, kinek a tulajdonosa lenne kötelezve a plakát eltávolítására, magának a plakátnak a tulajdonosa, vagy annak a tárgynak a tulajdonosa, amelyen a plakát elhelyezésre került”.

Egy másik kérdés benyújtója valószínűleg inkább azt fájlalja, hogy túl kevés helyen jelenik meg a politika a hazai plakátkínálatban. Ő azt szerette volna elérni, hogy minden olyan szervezet és cég, amely valamelyik párttól kapott támogatást, a hirdetésének az egyméteres körzetében köteles legyen elhelyezni egy ugyanolyan méretű plakátot, amelyen fekete alapon fehér betűkkel az áll, melyik párt pénzeli a vállalkozást.

Az Univerzum glóriája

A tavalyi népszavazási trendek meghatározó eleme volt a gimnáziumi tananyagok és a tudományos kutatások témáinak demokratikus alakítása. A kezdeményezések benyújtói a következő témákat hiányolták a tanrendből:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a felsőfokú fizika oktatás részeként tanítsák az Univerzum glóriája című kozmológiai hipotézist?”

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a középfokú oktatás részeként tanítsák a gépkocsivezetést?"

És a tudományos életből:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson egy olyan tudományos kutatóintézet létrehozásáról, amelynek feladata az, hogy megvizsgálja, hogy a Földközi-tenger partvidékét és vízgyűjtő területét – ezen belül hazánk dél-alföldi területeit – meg lehet-e védeni a globális felmelegedés miatti tengervízszint emelkedéstől a Gibraltári-szorosban és a Szuezi-csatornánál épített gátak segítségével?”

Ez utóbbit az OVB a választópolgárok hiányos földrajzi ismereteire hivatkozva utasította el, mondván, számukra „nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen összefüggés van a Gibraltári-szorosban és a Szuezi-csatornánál épített gátak és hazánk dél-alföldi területei között. Ezáltal a választópolgár nem lenne tisztában azzal, hogy az aláírásával milyen kezdeményezést támogat.”

Ha e cikk szerzője egyszer rávenné magát, hogy népszavazási kezdeményezést nyújtson be, arról kérdezné meg honfitársait, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az OVB-t átnevezzék Hülye Népszavazások Minisztériumára. Ha pedig egy olyan kezdeményezést kellene mondanom, amit igazán kár, hogy nem sikerült hitelesíttetni, az a munkahét lerövidítésére vonatkozó lenne:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében Magyarország az 5 napos munkahét megtartásával fokozatosan térjen át a 4 napos munkarendre, hasonlóan a 6 napos munkahét megszüntetéséhez?"