Kétszázmilliót remélünk az Uniótól árvízkárra

Megérkezett Brüsszelbe, az Európai Szolidaritási Alaphoz a júniusi árvízkárok miatti magyar kérelem. A beadvány szerint az árvíz által okozott károk összértéke 27 millió euró, mintegy 8 milliárd forint. Ha a bizottság elbírálja, és jóváhagyja a magyar igényt, akkor az alap ennek 2,5 százalékát fedezheti.

Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője azonban elmondta, hogy ez az összeg messze elmarad attól, ami szükséges volna ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz.

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson. Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa, de a biztos szerint Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesül. Emiatt Magyarország az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz.

A bizottság most vizsgálja a kérelmet, hogy teljesülnek-e a segítségnyújtás feltételei. Ahhoz, hogy a magyarországi árvízkárokat rendkívüli regionális katasztrófaként ismerje el Brüsszel, be kellene bebizonyosodnia annak, hogy a természeti csapás súlyos és tartós hatással volt az érintett térség gazdasági stabilitására.

A bizottság honlapján fellelhető adatok tanúsága szerint a rendkívüli regionális katasztrófára hivatkozó kérelmeknek kevesebb mint harmadát hagyta jóvá Brüsszel az alap létrehozása óta. Wheeler ugyanakkor megjegyezte, hogy ilyen csekély mértékű, a küszöbérték öt százalékát sem elérő károk alapján a bizottság még sosem ítélt meg segítséget ebben a kategóriában.