Szántóföld viheti csődbe Kiskunlacházát

Kamatokkal együtt 168 millió forintos kártérítést kell fizetnie egy tavalyi jogerős döntés nyomán a Budapesttől nagyjából harminc kilométerre délre lévő Kiskunlacháza önkormányzatának egy ingatlanvita nyomán. A pénz, ami az érintett földterület tulajdonosainak jár, a több mint kilencezer lakosú, de nem városi, csak nagyközségi státuszú település költségvetésének csaknem tizedét jelenti.

A helyiek szerint emiatt már szeptemberben veszélybe kerülhet az önkormányzat száz alkalmazottjának fizetése is. Ami tény: a végrehajtást megkezdték, zárolták az önkormányzat számláit, mindegyik bankszámlán inkasszó van a pernyertes felperes (vagyis valójában négy felperes) kezdeményezésére.

A lapunknak nyilatkozó helyiek szerint az önkormányzat nem készült fel a jogászok által korábban egyértelműen jelzett végkifejletre. A csőd szót ugyan nem mondják ki a név nélkül nyilatkozók, úgy vélve, az önkormányzat végül „talán valahogyan elkerüli a csődbiztost”, és szerez pénzt a kártérítésre. Szerintük mindez megelőzhető lett volna, ha az önkormányzati testület többségében nem a dac és az irigység, hanem a megegyezésre törekvő készség lett volna erősebb.

Családi házak helyett szántó

A történet előzményei csaknem másfél évtizedre nyúlnak vissza. Cser Kálmán több üzlettársával együtt 1999-től vásárolta fel a nagyközség határában lévő telkeket, amelyeket nem sokkal korábban – tehát még az előző tulajdonosok alatt – szántóból beépíthető területté minősítettek át. A beruházók 30 családi házból álló lakópark felhúzását tervezték a területen. Az építkezés azonban nem indulhatott el, mert az önkormányzat a területet váratlanul szántóvá minősítette vissza, és ezen a döntésén a mai napig nem változtatott.

Családi házak helyett szántó

Fotó: Google Maps

Bejött a képbe a Tesco

„Akkoriban bejelentkezett a Tesco arra az ingatlanra. Véletlenül jött a képbe, de kapóra jött volna Cseréknek, nagy haszonnal adhattak volna túl a telken. A korábbi tulajdonosokat bosszantotta, hogy ő többet nyert volna az ügyleten, mint ők. Az önkormányzat visszaminősítette a telket szántóvá, így a Tesco nem vette meg, hanem néhány száz méterrel arrébb, egy másik telken húzta fel az áruházat. Az egész nem szólt másról, mint az irigységről” – írta le a 2005-re kialakult helyzetet egy helyi vállalkozó.

Mindez a település egyik legnagyobb vállalkozójaként ismert Csert nem zavarta igazán, bár eredeti terve a lakópark építése volt. Gondot az okozott, hogy az önkormányzat később sem változtatta meg a terület státuszát, ráadásul bevezette az ingatlanadót, ami lényegében csak Cser ingatlanait érinti. A faluban az adónemet állítólag egyszerűen „Cser-adónak” hívják.

Nagyobb térképre váltás

„A családom és a cég érdekeltségeiben lévő ingatlanok után összesen ötmillió forintot fizetünk évente” – mondta az Indexnek az üzletember, aki 2010-ben bírósághoz fordult kártérítési kérelmével. Ezt első fokon elbukta, így megegyezést javasolt városvezetésnek, néhány telket felajánlva az önkormányzatnak, cserébe azért, hogy a területet beépíthetővé minősítsék vissza. „Semmi mást nem akartunk” – mondta a vállalkozó, aki megegyezés híján végül fellebbezett, és másodfokon, majd tavaly a Kúrián is nyert az önkormányzattal szemben.

„140 millió forintot és kamatait ítélte meg a bíróság, jelenleg összesen 168 millió forintot” – összegezte a Kúria döntését Cser, akivel később a polgármester egy nem hivatalos találkozót kezdeményezett. „Naiv voltam, sajnos nincsen felvételem a beszélgetésről” – mondta a Répás Józseffel lezajlott találkozóról a vállalkozó. A polgármester a fórum előtti és utáni megkeresésünkre egyelőre nem reagált.

Majd Budai Gyula segít

„A polgármester mellett álló többség abban bízott, hogy az ügyvéd meg elintézi, vagy Cserék feladják. Csodavárás volt” – minősítette az önkormányzat stratégiáját a testület egyik független képviselője, aki szerint meg kellett volna egyezni a vállalkozóval. „A Kúria ítélete után persze már késő volt. Különösen, ha arra sok megaláztatásra gondolok, amit a család kapott a városban a nyilvánosság előtt, a sajtóban, a Facebookon, mindenütt”.

Mások szerint a polgármester célja most már mindenképpen az, hogy ne küldjenek ki kormánybiztost a település pénzügyeinek kezelésére, különösen azelőtt, hogy megkezdődne a 2,5 milliárd forintos EU-forrásból megvalósítandó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése.

A helyzet ismerői szerint a költségvetés beborulását valamilyen külső forrás bevonásával lehetne elkerülni. A helyiek szerint Jobbikhoz húzó független polgármester ezt talán Budai Gyulán keresztül érhetné el. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanis Kiskunlacházán 2006 és 2010 között a városi testület tagja volt, és 2010-ben rövid ideig a polgármester helyettesének posztját is betöltötte. A politikusnak jelenleg is a településen van az állandó lakcíme.

„Feladata elsősorban az lesz, hogy kormányzati kapcsolatait felhasználva segítse Kiskunlacháza fejlődését” – írta róla három évvel korábban blogjában Galambos Eszter, aki a polgármesteren kívül nyolcfős – hat független, egy jobbikos és egy fideszes képviselőből álló – önkormányzat kormánypárti tagja.

Az önkormányzat pénzügyi bizottságát a jobbikos Gerecz Attila vezeti. „Talán jobb lenne, ha nem a polgármester utasításait vakon követve vezetné a bizottságot egy olyan személy, akinek saját pénzügyei sincsenek rendben” – mondta egy helyi, megjegyezve: a férfi családi házát az önkormányzatnál kitett értesítő szerint hamarosan elárverezik hiteltartozás miatt.

Független jobbikos

„Már megy a hangulatkeltés ellenem, majd azt fogja mondani, hogy miattam nem kapnak a gyerekek ételt az óvodában” – mondta Cser, nem sokkal a szerda este megtartott lakossági fórum előtt.

A fórumon Répás József azt mondta: a „feperesek mohó követelései” csődbe viszik a várost, és veszélybe sodorják 150 család megélhetését és a szociális ellátást is. „A polgármester korábban is többször hárította a felelősséget, megalapozatlannak és igazságtalannak nevezve a Kúria döntését" – mondta egy forrásunk, megjegyezve, hogy ügyesen elkerülte a szerdai fórumon a polgármester saját felelősségét a kialakult helyzetben. Viszont csütörtökre nyilvános önkormányzati ülésre hívta a falu lakosságát és a felpereseket.

Kilencezres falu, 700 milliós csarnok

„Tudni lehetett a végkifejletet, mégsem készültünk rá” – mondta Foki Vilmos. Az önkormányzatban harmadik ciklusánál tartó képviselő szerint tartalékokat kellett volna képezni és törekedni a megállapodásra, ám ettől a polgármester elzárkózott. Foki szerint most már a csődbiztos érkezése sem kizárt. „A baj mértékét mutatja az is, hogy a kártalanítás behajtásakor egyelőre mindössze néhány százezer forint volt a zárolt számlákon” – tette hozzá.

Ám Kiskunlacháza amúgy is bajban van, annak ellenére, hogy adósságainak 45 százalékát átvette az állam. „Nagy terhet vettünk magunkra a sportcsarnok felépítésével: 240 millió forintos EU-s támogatás mellett 160 milliós önrészt vállaltunk eredetileg. Végül az önrészünk majdnem félmilliárd lett, miközben az általános iskola felújításával egybekötve az előző ciklusban felépített sportcsarnokot nem tudjuk megfelelően kihasználni” – mondta Foki.

Répás József polgármester

Fotó: Koszticsák Szilárd

A polgármesternek viszont jó politikai érzéke van, ügyesen lovagolja meg a közhangulat hullámait, mondják róla. Elismeri ezt Foki is, „ügyes taktikus” – mondta róla. Emlékeztetett az öt évvel ezelőtti tragédiára, amikor egy 14 éves lányt erőszakolt és ölt meg egy támadó. Akkor a polgármester a romabűnözés felszámolásának követelésével tartott utcai demonstrációt. Az „Elég volt!” jelszó köré felépített beszédében egyértelműen éreztette, hogy az elkövető szerinte a cigány lakosság köréből került ki, és ennek nyomán átalakította a város polgárőrségét.

A tettest egyébként később elfogták, a bíróság 2011-ben életfogytiglanra ítélte. Nem roma volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!