Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

A kést nem adom, jól jön még a választáson

2013.08.16. 23:58

„Rohadjon meg az, aki Orbánra szavaz” − hangzik egy dühödt vélemény a csepeli piac főbejáratánál, ahol már gyülekeznek a Munkáspárt péntek reggel tízre meghirdetett, államalapításra emlékező, kenyérvágó ünnepségén. Aktivistákkal, almaborozó punkokkal, az ingyen osztogatott zsíros kenyérre mohón lecsapókkal, illetve a sajtósokkal (5 fő) együtt körülbelül 25-30 ember jöhetett össze az élő zenével kísért ünnepi megemlékezésen. Persze nehéz megtippelni, hogy az arra járó bámészkodó mikortól fordul át érdeklődőbe, illetve őt hogyan lehet megkülönböztetni a célirányosan a rendezvényre érkezőtől: tökéletes a helyszínválasztás, na!

Maga egyszerre két fagylaltot nyal!

„Maga ne írja alá ezt a petíciót, maga fideszes! Maga egyszerre két fagylaltot nyal! Nem látja, hogy Orbán olyan, mint Ceauşescu?" – zárja végül a vitát a hölgy, miután összeszólalkozott egy bevallottan Fidesz-szimpatizánssal, aki ennek ellenére szerette volna aláírni a munkáspárti petíciót.

A papíron egyébként csupán néhány apróságot követel a párt: mindenkinek legyen munkája, tisztességes megélhetése, lakása, illetve az állam hagyjon bennünket élni. Nehéz lenne vele vitatkozni, ráadásul az utolsó elem már egyfajta jó értelemben vett önreflexió a párt történelmi, ideológiai gyökereire, hagyományaira.

„Kóstolják meg a magyar zsíros kenyeret, ami magyar kovászból készült, majd menjenek be a piacra és vásároljanak a magyar árusoktól!″ – mondták a mikrofonba, majd megérkezett Thürmer Gyula, aki nem akarta az időt húzni: „Akkor kezdjük el, legyünk túl rajta.”

„Mi nem a parlamentben, a minisztériumokban vagy az önkormányzatokban ünnepelünk, hanem a piacon; ott ahol az emberek vannak, ahol meghallgathatjuk az emberek problémáit, kérdéseit” − kezdi Thürmer ünnepi beszédét, nagyvonalúan átlépve az azonnal felmerülő kérdést: mégis hogyan is juthatnának be ezekre a helyekre? A Munkáspárt elnöke elmondta, hogy augusztus huszadikán minden magyar szíve megdobban, megdobbantva ezzel minden jelenlévő szívét már augusztus 16-án.

Az időzítésre egyébként három magyarázat is lehet: az egyik, hogy így szabad lesz Thürmerék egész hosszú hétvégéje. A másik, hogy az utolsó munka- és vásárnapon több embert lehet elérni – lásd: bámészkodók –, illetve a harmadik, hogy a kampány szempontjából szerencsés, hogy az ünnepet így gyakorlatilag a Munkáspárt nyitotta meg a maga kenyérszelésével, beelőzve ezzel az összes pártot. Akárhogy is, mesteri húzás. (Bár Mága Zoltánt nehéz lesz túlszárnyalni az időben felkészülésben: a zenész már június óta hirdeti szilveszteri buliját.)

Magyar kenyérbe magyar kovász

Thürmer méltatta Szent István érdemeit: „ha akkor nem téríti meg a magyarokat a kereszténységre, akkor most nem lennénk Európa térképén”. De méltatta Szent Imre szigorúságát is, a lopás miatti büntetéseket, beleértve a harmadik alkalom utáni kivégzést. „István tudta és hirdette, hogy az állam lényege a törvény, a rend, a fegyelem". De beszélt az országot folytogató korrupcióról is, amit a mostani tőkés rendszer szül: „Legyen az állami élet teljesen átlátható, mindenütt, ahol pénzt osztanak, legyen független társadalmi ellenőrzés. Ez a korrupció elleni harc igazi receptje."

Thürmer beszéde és az osztogatott szórólapok szövegei néha egészen zavarba ejtőek voltak; ha csak a mondatokat olvasnám, mindenféle megjelölés nélkül nehéz lenne megmondani, hogy a Fidesz és/vagy a Jobbik írta-e őket:

  • Hazai élelmiszert a magyarok asztalára!
  • Földet csak az kaphasson aki megműveli!
  • Külföldieknek nem eladó az ország!
  • Magyar katona a hazát szolgálja, és ne az idegen érdekeket!
  • A rendőrség a bűnt üldözze és ne a bankokat szolgálja!

A pártelnök szerint lehetetlen becsületes munkával 20-25 év alatt milliárdokat összeszedni, így ha a Munkáspárt megfelelő felhatalmazást kapna, elszámoltatná a mai politikai elitet, akik elprivatizálták a nép vagyonát: „aki lopott, attól elvennénk a vagyont és visszaadnánk a népnek". De a Munkáspárt építene évi tízezer új bérlakást is és öt év alatt százezer panellakást újítana fel, 60-80 ezer munkahelyet teremtve ezzel. „Csepel a csepelieké" − mondta bíztatóan Thürmer.

Az 1% reális!

Thürmer a jövő évi választásokról is beszélt. Szerinte eddig a csepeliek − ahogy sokan mások −, akik az MSZP-re vagy a Fideszre szavaztak, „nem hitték el, hogy a szegény ember nem bízhatja a pénzét és megélhetését a gazdag emberre. Ez kecskére káposztát.” Thürmer szerint itt az ideje a tőke korlátozásának, amire egyetlen alkalmas párt van, az pedig a Munkáspárt. Ő maga egyébként Csepelen fog indulni jelöltként.

A pártelnök kérdésünkre, hogy jelenleg hány párttag és őket támogató civil szervezet van, illetve mennyire érzi felkészültnek a pártot a jövő tavaszi választásra, így válaszolt: „Egy jó hadvezér nem árulja el csata előtt pontosan, hány katonája és fegyvere van.” Annyit azonban elárult, hogy az országos lista állítása nem fog gondot okozni nekik, mivel az új választási törvény értelmében egy ember több pártot is támogathat kopogtatócédulájával. Olyan pártot, amivel szívesen együttműködne a párt a választásokon, nem tudott mondani Thürmer, de állítása szerint rengeteg civil szerveződés segíti munkájukat, melyek közül egyet sem nevezett meg.

A kérdésünkre, hogy milyen eredményt tart reálisnak 2014-ben, azt válaszolta, hogy az egy százalék elérése lehetséges. Hogy mennyire fognak elkeseredni, ha megint nem jut be a párt a parlamentbe, illetve meddig lehet parlamenten kívüli pártként életben maradni, arra azt mondta Thürmer: „a pártnak óriási erkölcsi tőkéje van, és ahogy Bajcsi-Zsilinszky Endre mondta: munkáspárt mindig lesz. Olyan régóta tévelyegnek a munkások az MSZP-Fidesz vonalon, hogy a sok csalódás után előbb-utóbb rájönnek majd, igazából mi képviselhetjük az érdekeiket hitelesen”.

„A kést nem adom oda, jól jön még a választásokra!” − viccelődött a rendezvény végén a pártelnök, miután megvágta az új kenyeret: „Szép nagy kenyere van a Munkáspártnak, jut belőle mindenkinek” − mondta, és tényleg jutott. Akinek pedig van kedve meghallgatni, hogy a rendezvényen melyik számnak volt a legnagyobb sikere, itt most Pataky Attila előadásában teheti meg: