Rogán Schiffernek: Tudsz kormányozni Bajnai nélkül, vagy nem?

„Nem ti vagytok a baloldal. Nem tudnátok kormányozni Bajnai nélkül, ő pedig nem azt csinálná, amit te szeretnél. Tudsz kormányozni nélkülük, vagy nem?” − kérdezte Rogán Antal Schiffer Andrást egy péntek délelőtti beszélgetésen a kőszegi Tranzit fesztivál második napján. De egy néző is odaszúrt az LMP társelnökének: „Nem az a fő kérdés, hogy bekerültök-e a parlamentbe, vagy sem?”. Rogán és Schiffer Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újságírójának moderálásával az egykulcsos adóról, az ország függőségéről, a KKV-szektor lehetőségeiről és a társadalmi mobilitás nehézségeiről vitázott.  A szomszédban meg Balog Zoltán és Hiller Isván feszültek egymásnak, de ők csak úgy barátilag. Tulajdonképpen megkezdődött a 2014-es választás kampánya.

Rogán és az uzsorás bankok

A hosszúra nyúlt beszélgetésen sok újdonság nem derült ki, annyi viszont egyértelműen, hogy lassan kontraproduktívvá váltak az olyan − egyébként vitathatatlanul a fontos problémákra mutató − ellenzéki kulcsfogalmak, mint például az oligarcha; legalábbis a kormánypárti közönség unott ingerültséggel hördült fel, amikor Schiffer belefűzte egy kritikus mondatába. Az ellenzéki politikusnak a szokásos értekező modorával egyébként is nehéz dolga volt a mámorító kormányzati kommunikációs panelekkel tökéletesen bánó Rogán Antallal szemben. Néha még a hangját is felemelte, pedig az csak egyszer állt jól neki (a videón 0:30-nál).

A beszélgetést elején arra kérte Ablonczy Rogánt, hogy mondjon egy olyan dolgot, ami nem tetszett neki a Fidesz eddigi tevékenységéből, Schiffert pedig arra, mondjon egy olyat, ami igen. Rogán erre az ügynöktörvényt hozta fel: „Sokkal világosabb álláspontot várok a kormánytól. A gyakorlati döntéseket is meg kell hozni az elvieken kívül”. Schiffer András rögtön két pozitívumot is említett: az egyik a határon túli magyarok állampolgársága, amit támogattak, bár a szavazati joggal kapcsolatban vannak fenntartásaik. De azt is pozitívumként értékelte, hogy a kormány a megelőző években extraprofitot termelő cégeket kezdte el „megsápolni”: „ezzel egyetértünk, max a kivitelezéssel kapcsolatban van nézeteltérés” − mondta az LMP-s politikus.

A moderátor nem spórolt az érdekesebb kérdésekkel, így például Rogánnak szegezte: uzsorásnak tartja-e Csányi Sándort? Erre persze a fideszes politikus kitérően csak annyit válaszolt, hogy nem akar beavatkozni a már bíróság előtt folyó vitába. Azt viszont leszögezte, hogy a bankok többsége a devizahitelesekkel úgy viselkedik, mint egy „jófajta uzsorás".

A beszélgetés során felmerült a sokat vitatott választási törvény is, méghozzá a határon túli magyarok szavazási eljárásával kapcsolatos része. Rogán szerint alapvetően minden olyan érv, ami elhangzik ez ellen, az butaság: „az ellenzék ideológia mentén kritizál, így készülnek a választásra. A levélben való szavazás Amerikában is működik. Lehet ezt kritizálni, de nem véletlenül terjed el egyre jobban”. Schiffer András elmondta, hogy az LMP nem akar belemenni abba, hogy „jó előre megkérdőjelezze a választások tisztaságát”, de hozzátette, hogy ők bizony ellenezték a határon túliak választójogát, mert szerinte azoknak kell választaniuk, akiket a kormányzat döntései így vagy úgy, de közvetlenül érintenek.„"De ez lett, elfogadtuk, mostantól feladatunknak tartjuk a határon túliak megszólítását” − amihez azért hozzáfűzte, hogy a jelenlegi szabályok szerint nem teljesen biztosított a levélben szavazásnál a tisztaság.

A Fidesz folytatta Bajnai és Oszkó politikáját

Az ország függetlenségének kérdése végig vezérfonal volt a beszélgetés során, főleg, hogy a két politikus egészen mást értett függetlenség alatt. Rogán Antal elmondta, hogy a kormány elképesztő teljesítménye, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve, hogy a teljes egészében szocialista kormányzat alatt felvett IMF-hitelt az utolsó forintig visszafizettük. Schiffer András erre azt reagálta, hogy egy ország függetlensége nem az IMF-hitelen múlik elsősorban. Szerinte sokkal fontosabb, hogy az ország ne egy külföldi nagyvállalatoktól függő összeszerelő műhely legyen.

Az valódi függetlenség Schiffer szerint csak úgy képzelhető el, ha a magyar KKV-szektor megerősödik. Szerinte a kormánynak nem a Tescóval vagy a Auchannal kellene stratégiai együttműködést aláírnia, hanem a magyar gazdákkal, vállalkozókkal: „A gazdaság szerkezete is fontos a függetlenség kapcsán. A kormányváltásnál mélyebb változásra van szükség, mivel az ország nem képes tartós növekedésre ezzel a gazdasági szerkezettel”.

Az egykulcsos adóról Schiffer azt mondta, hogy az a lakosság 20 százalékának kedvez, ők ezért, ha kormányzati pozícióba jutnak, átalakítják egy olyan rendszerré, ami a társadalom 80 százalékának fog kedvezni. Szerinte ha 2010-ben nincs kormányváltás, akkor is egy kulccsal adózna mindenki, ugyanúgy, mint most, mivel „a Fidesz-kormány sok tekintetben a Bajnai−Oszkó-politika folytatója". A Fidesz frakcióvezetője erre úgy reagált, hogy szerinte nem lenne jobb, ha a 25 és 40 százalékos adókulcsokat bevezetnék, mivel az nem tartaná itthon az embereket. És egyébként is: „senki sem szeretne kétszer akkora adót fizetni”.

Egy újabb tragikus hős a papírpénzen

Előzetesen a pénteki vitadélelőtt B-ligás találkozójaként könyveltük el Balog Zoltán és Hiller István beszélgetését, de a melegtől és másnaposságtól kókadozó közönség egészen élvezhető műsort kapott.

A jobbklikkes Békés Márton felvezető kérdése is rendben volt: egyáltalán, miért vitáznak a politikusok? Erre Hiller azt válaszolta, hogy csak azért, mert egykori tanítványa, Gyürk András fideszes EP-képviselő hívta, Balog meg azt fejtegette, hogy a miniszteri poszt nem annyira alkalmas az érdemi vitára. Abban mindketten egyetértettek, hogy egy ilyen vita során nem lesz köztük egyetértés – ennek ellenére azért az egyik leggyakoribb szófordulat az „abban azért egyetérthetünk" volt.

A vita legérdekesebb része persze az ideológia körül zajlott. A moderátor ugyanis arra kérte a két felet, hogy nevezzék meg „törzsi" értékeiket, azaz pártjuk politikájának fundamentumait. Balog az antikommunizmust, a kereszténységet, illetve a nemzeti kérdéshez való deficites szocialista hozzáállás elleni fellépést nevezte meg – mondjuk ez utóbbiból csak nehezen bírtuk kihámozni, mi is az érték.

Hiller borzalmas zakójához meglepően jó stílust vett fel, amit az amúgy 99 százalékig fideszes, ámde az előző napi buliban megfáradt hallgatóság is díjazott. A szocialisták állítólagos nemzeti deficitjével szembeszegezte azt, ahogy a túlkompenzálós Fidesz a trafikokra pazarolja a magasztos töltetű „nemzeti" jelzőt, az Európai Unió elleni úgynevezett szabadságharcról pedig kijelentette, hogy ez a harcias beállítódás történelmünk során eddig csak azt eredményezte, hogy „mindig egy újabb tragikus hős képe kerülhetett fel a papírpénzre".

A beszélgetés a közoktatás kérdéseire terelődve kilépett az élcelődő vita medréből, és itt vált világossá az, hogy szakpolitikailag milyen kevés is választja el a két pártot. Hiller ugyanis azt nagyon határozottan állította, hogy az állam szerepének erősítését helyesli, és csak a központosítás mértékével, vagyis mértéktelenségével van baja. A társadalomvíziókból is azt tűnt ki, hogy az MSZP be van zárva a Fidesz által használt víziókba és szlogenekbe, és csak ezekre tud – akár negatív, akár pozitív, akár vicces, akár támadó módon – reagálni. És ez akkor sem sejtet sok jót a szocik számára, ha Balog maga idézte Helmut Schmidt egykori német kancellárt: „akinek víziója van, az menjen el pszichiáterhez".