Meghosszabbították Orbán utcájának lezárását
Egy hónappal meghosszabbította a lezárást a miniszterelnök otthonának környékén a Terrorelhárítási Központ (TEK) – olvasható a szervezet honlapján.
„Az elrendelt intézkedés pontosan meghatározza a lezárható terület határait, így egyértelművé teszi, melyik az a terület, amely gyülekezési jog gyakorlására vagy más nyilvános rendezvény megtartására rendelkezésre áll” – írták a TEK főigazgatója, Hajdu János által jegyzett dokumentumban.
A Kútvölgyi út és Cinege út kereszteződésétől a Csipke út és Cinege út kereszteződéséig terjedő, eredetileg legfeljebb kétnapos, augusztus 23-ától 25-éig tartó lezárást most a szükséges ideig, de legkésőbb szeptember 24-én éjfélig hosszabbították meg. A döntés indoklása szerint a fenti időszakban a XII. kerületi Cinege út 5. szám alatti épületben védett személy tartózkodik, s testi épségének és közlekedési útvonalának megóvása érdekében szükséges a lezárás.
A TEK főigazgatója felkérte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Készenléti Rendőrség vezetőit, hogy a lezárást további, indokolt mértékű ideiglenes forgalomkorlátozási, közrendvédelmi, bűnmegelőzési és objektumvédelmi intézkedésekkel egészítsék ki.
Múlt pénteken, augusztus 23-án Orbán Viktor miniszterelnök otthonának környéke volt az egyik állomása a kilakoltatások leállítását, a devizahitelesek kártalanítását követelő, a Koppány Csoport által szervezett tüntetésnek. A résztvevőket a Készenléti Rendőrség nem engedte közvetlenül a kormányfő háza elé, az épülettől mintegy 50 méterre lezárták a Cinege utat. A demonstrálók azoknak az otthonához vonultak, akiket felelősnek tartanak a devizahitelezés nyomán kialakult helyzetért, banki vezetők lakóhelye mellett felkeresték Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő budapesti otthonát is.
Előbb alternatívákat kell keresni
Mint azt múlt csütörtöki cikkünkben megírtuk, a hasonló területzárásokkal kapcsolatban a korábbiakban több esetben jogi aggályok merültek fel. Júliusban egy devizahiteles-tüntetés után a tömeg Orbán házához akart menni, de a TEK akkor is lezárta a miniszterelnök házának környékét.
A Társaság a Szabadságjogokért a júliusi eset után bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a védett személyek biztonsága érdekében a területlezárás indokolt lehet, de csak akkor, ha a hatóságok mérlegelik az alternatív megoldásokat, és arra jutnak, hogy csak a terület lezárásával biztosítható a védelem. Ezt pedig az adott ügyben sem a TEK, sem a rendőrség nem tette meg, tehát az intézkedés túlzó volt, állapította meg a bíróság.
Márciusban a Sándor-palota környékét zárták le, amikor az Alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozva volt itt tüntetés. Az indoklás szerint azért kellett lezárni a Szent György teret, mert „több védett személy” is az épületben volt. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza akkor azt mondta, hogy a korlátozás indoka nem tűnik életszerűnek: Áder János ugyanis ezen a helyen dolgozik, ilyen alapon tehát folyamatosan le kellene zárni a területet.
A Sándor-palota környékének lezárását a Magyar Helsinki Bizottság támadta meg a bíróságon, és megnyerték a pert. A bíróság többek között nem látta bizonyítottnak, hogy bármely védett személy biztonsága érdekében szükséges volt a tüntetés megakadályozása, ezért az, hogy a tüntetést nem lehetett megtartani, aránytalanul korlátozta a gyülekezési jogot.