A BM a rabokra terhelné a börtönköltségeket

A BM nyilvánosságra hozta az új büntetés-végrehajtási törvény tervezetét. Ez kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását és a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását. Kivéve persze a tényleges életfogytosokat: erről kimondja, hogy kizárólagos célja a társadalom védelme.

A bekerüléskor személyes interjúk, kérdőívek és szelektív tesztek elvégzésével mérnék fel az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját és biztonsági kockázati szintjét.

Újraszabályoznák a kapcsolattartási formákat, többek között megengednék a speciális, a hozzátartozók elérését lehetővé tévő mobilok használatát és az emailezést. Az először és legfeljebb öt évre elítéltek szabadulásuk előtt fél évvel reintegrációs őrizetbe lennének helyezhetőek, ami nagyjából a kijárási tilalomhoz hasonló megkötöttségekkel járna.

A tervezet azt tűzi ki célul, hogy a jövőben a börtönök minél inkább önellátók és részben önfenntartók legyenek. Ha ebből törvény lesz, a dolgozó fogvatartott köteles lesz meghatározott napi összeggel hozzájárulni a saját börtönköltségeihez. A börtönlét más kiadásait is ráterhelnék a rabokra, például az iratok nyomtatásának és továbbításának költségeit is. Megszüntetnék az ingyenes kondicionáló terem használatot és kötelezővé tennék a "többletszolgáltatások" (merülő forraló, hűtőszekrény, TV) megtérítését is.

A tervezetet most társadalmi egyeztetésre bocsátják, az új bv. törvény 2014. december 31-én léphet hatályba.