Nem létező cég segíthet Kiskunlacházának

Nem állt le az óvoda, a művelődési ház, és Kiskunlacháza önkormányzatának 140 alkalmazottja is megkapta a fizetését szeptemberben. Ez korántsem kézenfekvő a kilencezer fős településen, amelynek önkormányzata jogerős bírósági ítélet alapján kamatokkal együtt több mint 150 millió forintos kártalanítással tartozik négy telektulajdonosnak egy évek óta húzódó ingatlanvita kapcsán.

Miután azonban a kifizetés részleteiről nem sikerült érdemben tárgyalniuk sem a feleknek, a felperesek végrehajtási eljárást kértek a bíróságtól. Megjelentek az önkormányzatnál a bírósági végrehajtók, és zárolták a település számláit is.

Csődgondnok érkezhet

A testület ezért adósságrendezési kérelemmel fordult a kormányhivatalhoz, hogy az önkormányzat számláira kért inkasszó miatt ne lehetetlenüljön el a település. A rendezés még nem lépett jogerőre – mivel még nem jelent meg a cégközlönyben –, de a nagyközség már elérte, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) az önkormányzat 140 alkalmazottjának közvetlenül utalja a bért, ezzel kerülve el, hogy az inkasszó miatt leálljanak a kifizetések.

„Komoly lobbitevékenység kellett ehhez, a kérést meg kellett indokolni" –  tárta fel a MÁK rugalmasságának titkát a nagyközség polgármestere. Répás József korábban utalt rá, hogy itt volt négy éven át önkormányzati képviselő és néhány hónapig alpolgármester Budai Gyula, ám ezúttal nem mondta, hogy az egykori elszámoltatási biztos segített volna. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára lapunknak korábban elmondta: nincs lehetősége arra, hogy részt vegyen a pénzügyi helyzet megoldásában.

Répás József

Fotó: Molnár Fanni

Répás reményei szerint valójában arra sem lesz szükség, hogy az adósságrendezési kérelem jogerőre emelkedjék, mert addigra rendezik a legégetőbb pénzügyi nehézségeket. Ebben az esetben pénzügyi biztos sem érkezik Kiskunlacházára, aki lényegében ellenőrzése alá vonná a település pénzügyeit, és vizsgálhatná az eddigi tevékenységet, feltérképezve, hogy miként jutott a tönk szélére az önkormányzat.

Utolsó utáni menet

A közvetlen okot a Hatház úti telekvita jelentette, amelyben több év pereskedés nyomán a bíróság kimondta: Cser Kálmán és négy további vállalkozó 90 millió forintra és annak 2005-től számított kamataira jogosult – jelenleg körülbelül 150-170 millió forintra –, miután a kezükben lévő, építésre szánt területet az önkormányzat visszaminősítette mezőgazdasági területté, töredékére csökkentve ezzel az ingatlan értékét.

Augusztus 29-én a bíróság elutasította a perfelújítási kérelmet, lezárva a vitát. „Szerintem megalapozott a kérelmünk, a bírónő is elismerte, hogy számítási hibák vannak a jogerős ítéletben, ami sok millió forintot jelenthet az önkormányzatnak. „Fellebbezni fogunk” – mondta Répás, elismerve, hogy ennek ellenére rendeznie kell a településnek a tartozást.

Elárverezik Bruce Willis lábnyomát

Az önkormányzat csütörtökön arról döntött, hogy megválik a 35 helyrajzi számon nyilvántartott, 39 hektár összterületű területétől, amely a magántulajdonban lévő repülőtér mögött fekszik. Az egykori szovjet laktanya épületei valamikor 700 lakásnak adtak helyt, mára a polgármester szerint 90 százalékuk bontásra vár.

A terület ebben az állapotában viszont több filmforgatásra is alkalmas volt. Három év alatt négy film összesen 40 millió forintot hozott az önkormányzatnak, ebből a legnagyobb fogás a Die Hard 5. része volt. Fél év alatt 25 millió forint bérleti díjat fizetett ki Bruce Willis csapata.

A teljes területre egy ajánlat érkezett, más érdeklődők csak kisebb részt vásároltak volna fel belőle. Ráadásul az ajánlat háromszor akkora, mint a legutóbbi értékbecslésben megjelölt összeg: 69 millió forint helyett 200-at adna érte a vevő. Az összeg nemcsak az értékbecslést, de a meghirdetett 180 milliós árat is meghaladja. „Nyilván olyan potenciált is megláttak a területben, amelyet én nem. Szerencsénk volt" – összegezte a helyzetet a polgármester.

A nyertes is szomorú

Répás szerint a szerződést hamarosan megkötik, a 200 millió forint pedig két részletben megérkezik a számlára. „Az első részletből és a befolyó súly- és iparűzési adóból fedezni tudjuk a kártalanítási összeget. Mielőbb meg akarjuk tenni, miután a felperesek nem voltak hajlandók velünk megállapodni" – közölte.

A kártalanításra jogosultak egyike, Cser Kálmán szerint ő megegyezésre törekedett, ám a polgármester inkább a konfrontációt választotta, a helyi újságban és szórólapokon kompromittálva a vállalkozót. „Ezek miatt kénytelenek leszünk perelni. A családomat és a vállalkozásomat is rossz hírbe hozták” – mondta Cser, aki szerint a településen élők a lincshangulat keltése helyett inkább azt várják, hogy nevezzék meg azokat, akik felelősek a nehéz helyzet kialakulásáért. Ezért is támogatja az adósságrendezési kérelmet, amely alapos vizsgálattal is járhatna.

„Sajnálnám, ha 2000-es években 1,2 milliárd forintra, tavalyelőtt 400 millióra, most alig a 70 millióra értékelt ingatlantól megválna az önkormányzat” – mondta ugyanakkor Cser Kálmán, annak ellenére, hogy így hozzájuthatna a kártalanítási összeghez. A vállalkozó szerint felelőtlenség volna a testület részéről, hogy akár 200 millióért eladja utolsó vagyonát, még akkor is, ha ebből megkaphatná kártalanítását.

Veresegyház segít

Ám ha az adásvétel megkötése vagy a kifizetés csúszna, úgy az önkormányzat valószínűleg nem kerülné el a pénzügyi biztos kirendelését. Ettől óvhatja meg Veresegyház. A település akár százötvenmillió forint kamatmentes hitelt is kész adni október végéig Kiskunlacházának, a nemzeti együttműködés rendszere szellemében.

„Kérték, és mi meg akarjuk adni" – közölte sommásan Veresegyház polgármestere, az ország talán legrégibb települési vezetője. Pásztor Béla elmondta: egyelőre nem látta, hogy milyen garanciákat nyújtana Kiskunlacháza, a további válaszadástól elzárkózott, nem árulva el, hogy mikor fog a veresegyházi önkormányzat szavazni a gyorshitelről.

Fedezetül többek között épp az eladandó terület szolgálna, bár nem tudni, hogy milyen értékben számítaná be Kiskunlacháza a két éve 400, idén alig 70 millióra értékelt telket, amelyet a hitel fejében Veresegyház kapna abban az esetben, ha mégsem sikerül eladni a területet.

Százfontos cég Bristolból

A reménysugarat jelentő vevő már korábban is érdeklődött a terület iránt, 2011-ben – mint az a polgármesteri hivatal jegyzőkönyvéből is kiderül – épp az ő komolynak tűnő szándékuk vezetett oda, hogy az önkormányzat meghirdette azt, ám az akkor elvárt 400 milliós árral összevethető ajánlat nem érkezett, így érvénytelennek minősítették a versenytárgyalást.

A jelentkező Bristolból érkezett: a brit városban 2010-ben bejegyzett SP Financial Securities Ltd. az első sikertelen próbálkozás után most célhoz érhet, amennyiben valóban létrejön az adásvételi szerződés. Igaz, a cég fellelhető adatai alapján ez kérdéses: a 2011 áprilisában száz font alaptőkével létrehozott kft. 2011 áprilisában Bristolból Great Bookhamba tette át a székhelyét, majd idén januárban meg is szűnt.

Rejtély a jövő

Egyelőre azt sem tudni, mit kíván létrehozni a befektető a területen. Répás csupán annyit árult el, hogy – ismerve a terület jelenlegi állapotát – sok százmillió forintos beruházást kell megvalósítania a vevőnek. „Hosszú távú koncepcióról van szó, képes lesz a finanszírozásra” – jelentette ki a polgármester. Az önkormányzat több megkeresett képviselője minden nyilatkozatot elhárított. Csupán azt árulták el, hogy a szavazáskor számukra nem derült ki, hogy mit kíván az új tulajdonos létrehozni.

Fotó: Molnár Fanni

A tisztánlátás hiánya miatt a településben futótűzként terjedt a szóbeszéd, hogy esetleg veszélyes hulladékot helyeznének el a volt szovjet laktanya egykor kerozinnal átitatott területén, amelyet nagy költséggel sikerült megszabadítani a szennyező anyagtól. Más feltételezések szerint a vevő a filmforgatási lehetőségek miatt lát fantáziát a területben.

Kétmilliárd forint a tét

Egy helyi lakos szerint az egyébként is ingatag pénzügyi helyzetben lévő, ám a kártalanítási per miatt azonnal végveszélybe került önkormányzat megmentése azért is fontos, hogy zavartalanul haladhassanak a nemrég elkezdett csatornázási munkálatok. A javarészt EU-s pénzből finanszírozott projekthez ugyanis önrész is kell, amit az önkormányzat hitelből akart fedezni, ám a felkért bank kihátrált az ügyletből. Ha nincs önrész,  késhet az EU-s pénz kifizetése is, ami már a kivitelező kifizetését veszélyeztetné és újabb terhet róna az önkormányzatra.

Kiskunlacháza idén májusban már kivitelezési szerződést kötött a csatornázás megvalósítására a közbeszerzési eljárásban nyertes Sade Magyarország Mélyépítő Kft.-vel és az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel, utóbbi 2003-ban alakult a Betonút Zrt. leányvállalataként. Az Atlatszo.hu szerint az utóbbi anyacége az első Orbán-kormány idején az azóta bedőlt Vegyépszer Zrt.-vel alkotta azt a Magyar Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a Hídépítő Zrt.-vel kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot meghaladó értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott (korábbi igazgatója, Sári Attila az Állami Autópálya Kezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!