Auguszta
-4 °C
2 °C

Lenyúlhatja a neveinket a Coca-Cola?

2013.09.17. 13:56 Módosítva: 2013-09-17 14:59:58
A Coca-Cola levetetne egy plakátot az Arcról, mert az ő látványelemeivel kritizálta a fideszes trafikmutyit. A jogászok szerint kérdéses, hogy megáll-e a multicég érvelése. Sokkal érdekesebb, hogy a Coca-Cola a mi neveinket vette el a kampányához, de zavarja, ha valaki a lenyúlt neveket visszanyúlja, hogy egy társadalmi üzenetet közvetítsen. Szarajevó és a háború is képbe kerül.

Az élet mekkora területére terjeszthetik ki befolyásukat a nemzetközi óriáscégek? Cenzúrázhat egy kiállítást a Coca-Cola, magáénak tekintve mindent, amin piros szín, hullám és kacskaringós betűk szerepelnek? Ezen emelkedett kérdésekben összegződött az Arc plakátkiállítás egyik kifogásolt műve körüli minibotrány.

A Coca-Cola levetette az Arc óriásplakát-kiállítás Haver feliratú képét, amely a cég vizuális elemeire emlékeztető eszközökkel kritizálta a trafikmutyit. Az ügy még izgalmasabbá vált, amikor a kóla lapunkat is megkereste, hogy távolítsuk el az általuk sértőnek tekintett alkotás képét az Arcról szóló kritikánkból, amit persze nem tettünk meg, de erről később.

A kérdés első körben egyszerű. Az Arcra jelentkező művészeknek alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, hogy ha valamely cég logóját, arculatát használják, kikérik a jóváhagyásukat. A háttérben a szervezők önvédelme állt: ők nyilván nem akarnak bíróságra járni, az a biztos, ha minden esetleges peres fél hozzájárul a megjelenésekhez. Mivel a kólások nem járultak hozzá, a jelentkezéssel elfogadott szerződés értelmében a művésznek nincs mivel érvelnie.

Ezen kitétel nélkül azonban a Coca-Cola nem léphetett volna fel ilyen egyértelműen, ahogy hiába próbálták elérni, hogy vegyük le a képet az Indexről is. Az ügy ráadásul bizarr fordulatot vett a kólás cég érvelésével, de mielőtt erre rátérnénk, fussuk át, miért nem tartották jogosnak a cenzúrát a szakértők. (Ha nem érdekli a jogi piszmogás, ugorjon egyből az Elvették a neveinket fejezethez.)

Három ok, amiért nem támadhat a Coca-Cola

1. Védjegyvédelem

Megnyugtatott minket a védjegyekkel nemzetközi szinten is foglalkozó ügyvédi iroda vezetője, Pintz György. A Coca-Cola egyrészt védjegybitorlás címén támadhat meg olyanokat, akik a vizuális elemeivel játszanak, tudtuk meg a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnökeként is ismert szakértőtől. Ennek azonban feltétele, hogy a védjegyet gazdasági tevékenységre használják. Itt ilyesmiről nincs szó: a mű társadalmi üzenetet közvetít, a trafikmutyi működéséről, korrupcióról, nepotizmusról beszél.

A plakát egyetlen példányban készült el, azt nem árusítják. (Egyébként ha árusítanák, sem lenne probléma, hiszen műalkotásokat szoktak adni-venni.) Ráadásul a kiállítás ingyenesen látogatható. (Habár amúgy a pénzért árult jegy sem vonná kétségbe, hogy egyedi művészi alkotásról van szó.)

Hasonlóan nyilatkozott dr. Sándor Róbert ügyvéd is. „A védjegyoltalmat az 1997. évi XI. törvény szabályozza, amely szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más árutól vagy szolgáltatásától.” Itt azonban sem áru, sem szolgáltatás.

2. Szerzői jog

Ez alapján sem könnyű fellépni, hiszen a Coca-Cola grafikai elemeiért azok megalkotója, nem pedig a cég indíthat pert. Ráadásul a kérdést bonyolítja, hogy művészi alkotások esetében elfogadott, hogy idéznek más munkákból. Nem lehet szerzői jogokért perelni, ha valaki könyvében más szövegből idéz, majd azt továbbgondolja, vagy képén ismert vizuális elemeket szerepeltet saját mondanivalója kibontására.

3. Jó hírnév sérelme

Ez alapján perelhetne a legnagyobb valószínűséggel a cég, ha bizonyítani tudja, hogy az amúgy a trafikjogok politikai osztogatásáról szóló munka rontja a Coca-Cola hitelét. Az ügyben megszólaló szakértők úgy vélték, mivel műalkotásról van szó, egy felvilágosult bíró nem döntene a cég javára, hiszen nyilvánvaló a szándék és az alkotó humoros megközelítése.

A magyar bírók nem szeretnek nevetni

Magyarországon ugyanakkor „a bíróságnak kisebb a humorérzéke”, mondta Pintz. Megemlítette, hogy a közelmúltban betiltatták egy cukrász Louis Vuitton-tortáját, amely a luxustáskákat gyártó francia cég logóit marcipánozta rá a cukrászipari termékre, nyilvánvalóan viccből. A bíróság azonban úgy döntött, a torta sérti a cég jó hírnévhez fűződő jogait, így ma már nem lehet Louis Vuittont enni.

Sándor Róbert is extrém esetet említ: „Nem zárom ki, hogy mélyebb jogvita esetén a bíróság ettől eltérő állást foglalna el, mondjuk azon az alapon, hogy a plakát a trafikmutyira utal, és ily módon lehetséges, hogy vannak olyanok, akik úgy ítélik meg, hogy mondjuk a trafikmutyi megvalósulásában a multicégeknek – köztük a Coca Colának – lehetett szerepe.”

Pintz Gábor szerint bárhogy is dönt a bíróság, az ilyen esetekben a perelő cég mindenképpen rosszul jön ki az ügyből, a nevét összekapcsolják az agresszív fellépéssel, így a világ legtöbb országában már csak ezért sem próbálnak műalkotásokat, újságokat cenzúrázni.

A nemzetközi hozzáállásra példa lehet, hogy Andy Warholt sem perelte a Campbell leveseket gyártó cég. Egyértelmű volt ugyanis, hogy a művész hiába használja fel a cég termékeit, nem gazdasági, hanem művészi tevékenységet végez. Ebbe pedig nincs beleszólása a Campbellnek.

Elvették a neveinket

A történetben mégsem az a legérdekesebb, hogy miért nincs joga a cégeknek művészi indíttatású produktumokat cenzúrázni, hanem hogy miért hiszik azt, hogy van.

„A multicégek hatalmas pénzeket fordítanak arra, hogy az arculati elemeiket beleégessék a tudatunkba. De ezáltal ezek a képek már a mienk is” – vetett fel egy másik szempontot az Arc egyik szervezője. Bakos Gábor megemlítette, hogy ilyen jellegű társadalmi, politikai üzenetet ráadásul már többször közvetítettek a Coca-Cola látványelemeinek segítségével.

A legismertebb a Sarajevo nevet beépítő plakát, amely Szarajevó gyilkos ostromára hívta fel a világ figyelmét. A hatásmechanizmus itt ugyanez volt: az alkotók egy ismert jel megváltoztatásával hívták fel a nyilvánosság figyelmét egy, az eredeti jelentéstől teljesen független dologra. A Trió nevű művészcsoport (Dalila Durakovic, Bojan Hadzihalilovic és Leila Mulabegovic) szándékosan használta a fogyasztói társadalom közismert szimbólumát, hogy üzenetét eljuttassa az ostromgyűrűn túlra, és ott hatást érjen el. (Más kérdés, hogy az üzenet nem sokat ért: a második világháború óta a legvéresebbnek számító európai ostrom három évig tartott, és 12 ezer ember halt meg. Igaz, a világ végig tudott arról, hogy mik zajlanak a bosnyák városban.)

Bakos szerint ha bizonyos képi elemek ilyen mértékben uralják a környezetünket, akkor kikerülhetetlen, hogy azzal kezdjünk valamit, gondolkodjunk róluk, vagy akár továbbgondoljuk azokat.

Másképp véli ezt a cég: „A kiállításon közzétett óriásplakát egyértelműen a 2013 nyarára időzített marketing kampány elemeit használja fel” – írták lapunknak küldött állásfoglalásunkban. A cég képviselője, Andok Ágnes elmondta, hogy azon „hallatlanul sikeres és nagyon innovatív” kampányukról van szó, amely neveket, elnevezéseket tüntet fel az üdítős palackokon, dobozokon.

(Érdekes, hogy csak a trafikmutyi verte ki a Coca-Colánál a biztosítékot. Évekkel ezelőtt nem léptek fel egy hasonló ötlettel dolgozó, Cigány feliratú plakát ellen, pedig ezen az alapon ott is perrel kellett volna fenyegetőzniük.)

Felvetettük: Nem gondolják, hogy a cég ezen a ponton a saját tulajdonaként kezeli a hétköznapi valóság azon részét, amelynek megregulázásához amúgy nem lenne köze?

Magyarázatul

A Coca-Cola innovatív kampányának lényege az volt, hogy mindennapi életünk elnevezéseit beemelte saját vizuális környezetébe. A palackokon feltüntetett Attilák, Erzsik, Drágámok és Apuk nyilván nem írtak tiltakozó levelet, hogy a megkérdezésük nélkül nyomtatták üdítős dobozra a nevüket, becenevüket, így a Coca-Cola szabadon használta fel gazdasági céljaira magánvalóságunk részeit. A csavar ott jön, hogy a következő lépésben a cég már magáénak tekintette azt, amit kölcsönvett, és most ezen az alapon távolíttatná el a Haver elnevezést használó műalkotást.

Andok Ágnes elmondta: „A cégnek nincs problémája azzal, ha valaki műalkotást készít. De ha ezt a mi védjegyeinkkel teszik, az ellen fel kell lépnünk.” A lapunknak küldött állásfoglalásban a jó hírnévvel való visszaélést is megemlítik kifogásként: A plakát „olyan színben tünteti fel vállalatunkat, mintha a plakát által sugalmazott politikai állásfoglalással egyetértenénk, vagy az kifejezetten tőlünk származna”.

Az Arc első körben nem távolította el a kérdéses plakátot, csak kikockázta a jellegzetes hullámvonalat. Ügyvédi felszólításra kedden végül engedtek a multicégnek, és letakarták az alkotást.