Budapesti dilemma: Sepelev, se nélküle

Szürreális sajtótájékoztatón számolt be a Magyarországon politikai menedékjogot kért Alekszandr Sepelev és felesége ügyének alakulásáról az ukrán házaspár ügyvédje. A Gresham-palota termében – a vagyonos üzletember-politikust ugyanebben az épületben fogta el az ukrán kérésre kiadott Interpol-körözés alapján a magyar rendőrség, német és ukrán rendőrök jelenlétében – nem csak az derült ki, hogy a Magyar Nemzet és a Népszava ukrán oligarchák szócsövévé vált, de az is, hogy Bősze Ferencnek fenntartásai vannak a pökhendi amerikaiakkal szemben.

„Példátlanul súlyos, összehangolt támadás érte Magyarországot, azzal a céllal, hogy a Sepelev házaspár ukrán kiadatási kérelme sikerrel járjon" – mondta az ügyvéd, megjegyezve, hogy az elmúlt három hónapban – Sepelev július 4-i őrizetbe vétele óta – egyoldalú cikkek jelentek meg a magyar sajtóban amelyekből úgy tűnik, hogy a 43 éves politkus – aki parlamenti képviselőként Julija Timosenko mögött álló Batykivscsinát, majd a Viktor Janukovicshoz kötődő Régiók Pártját (PR) is megjárta – egyrészt bűnöző, másrészt, a magyar fél már eldöntötte, hogy kiadják Ukrajnának.

Kijev rángatja az Interpolt

„A születésnapját ünneplő Sepelevet földreteperték, kezét hátrabilincselték, feleségével együtt elhurcolták, miközben az elfogásában résztvevők nem magyar nyelven szidalmazták, fenyegették" – írta le az elfogás körülményeit Bősze, aki szerint mindez ilyen módon „Ukrajnában nem történhetett volna meg".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Sepelev elfogása előtt egy nappal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet isztambuli deklarációjában kijelentette: Ukrajna egyike azon országoknak, amelyek „az Interpol szerveit továbbra is ellenzéki személyek politikai indítékokra alapozott vádakkal történő letartóztatására igyekeznek felhasználni".  Bősze furcsának találta, hogy civil ruhás ukrán rendőrök már másnap megjelentek, abban a hiszemben, hogy már vihetik is Sepelevet.

Még nincs döntés a kiadatásról

Bár az ukrán sajtó és ezután több magyar lap cikke is arra utalt, hogy a kiadatás eldöntött kérdés, Bősze felhívta a figyelmet: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) csak pénteken dönt Sepelevék menekültsátuszra vonatkozó kérelméről, ami után nyolc napig felülvizsgálati kérelem is lehetséges, a bíróságnak pedig ezután 60 napja van döntése meghozataléra. Sőt, a másodfokú elutasítás után még a belügy- és a közigazgatási és igazságügyi miniszter is dönthet a státusz megadásáról, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva.  De még az is lehet, hogy a bíróság új eljárásról dönt a bíróság, előről indítva a folyamatot. „Csak ennek lezárulta után dönthet a kiadatásról a Fővárosi Törvényszék" – mondta Bősze.

Mások nem hittek Kijevnek

A Rodovid bank állami feltőkésítésével kapcsolatos sikkasztás és gyilkosságra való felbujtással vádolt Sepelevet illetően az ügyvéd hangsúlyozta: nem azt kell a magyar hatóságnak vizsgálnia, hogy a vádak megalapozottak-e, hanem azt, hogy számíthat-e a kiadott személy objektív eljárásra az őt kikérő országban. Bősze szerint ez – a Julija Timosenkóval szembeni per és ítélet alapján – erősen vitatható.

A kétségek megalapozottságát erősíti az a tény is, hogy Timosenko több politikai szövetségese – egykori minisztere, frakciójának néhány tagja –, valamint férje is menedékjogot kapott Csehországban, Dániában, Olaszországban. Ausztriában és Franciaországban is. „Ez a követendő magatartás Budapesten is. Függetleníteni kell magunkat az ügy hivatalos ukrajnai megítélésétől és attól a nyomástól, amelyet a hatóságok és befolyásos személyek gyakorolnak a magyar médiára, így közvetve az ügyben eljáró szervekre" – idézett Bősze a magyar kormánynak elküldött leveléből.

Második Safarov-ügy

Kiemelendő az a nemzetközi hatás, amelyet a magyr kormány azzal váltott ki, hogy „a büntetése letöltése helyett ünnepeltetni, nemzeti hőssé avattatni hazaküldte Azerbajdzsánba a baltás gyilkost" – mondta Bősze a tavaly hazaengedett, örmény katonatársa budapesti megölése miatt életfogytiglanra ítélt Ramil Safarovról. Igaz, most a kiadatással nem jutalmazna, hanem büntetne Budapest, egy olyan embert, aki "vagy bűnös, vagy nem bűnös, de pártatlan eljárásra nem számíthat". Ám azonos a két ügy abban, hogy a kiadatással a magyar kormány szembemenne azzal a más EU-s országok által követett lépési folyamattal. Elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Közép-Európai Regionális Képviselete  is felvette a kapcsolatot a BÁH-hal, mert a világszervezet képviselete részt kíván venni az eljárásban.

Kárpátaljai mézesmadzag

Az ügyvéd szerint akkor sem szabad kiadni Sepelevéket, ha ezzel esetleg veszélybe kerülnének "olyan ígéretek, amelyeket a kárpátaljai magyarság megsegítésére vonatkozóan adott az ukrán fél. Nem hiszem, hogy Kárpátalján élne bárki, aki ezen az áron várná sorsa jobbra fordulását" – jelentette ki az ügyvéd.

Ezzel kapcsolatban megkerestük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőjét. Kovács Mikós szerint életszerűtlen, hogy Kijev ilyen ígérettel állt volna elő. Az ukrajnai magyar politikus nem Sepelev kapcsán, hanem a Keleti Partnerség novemberben esedékes vilniusi csúcsán, az EU és Ukrajna között aláírandó társulási szerződés ratifikációja kapcsán várja, hogy Budapest igyekszik érvényt szeretni a kisebbséget megillető jogoknak. Szerinte Sepelev nem az a figura, akinek a révén ez elérhető."Nem lehet mindenkiből a szabadság szimbóluma. A vadprivatizátor Timosenkónak is hosszú időbe telt ennek az imidzsnek a kiépítése" – jegyezte meg az ukrán viszonyokat jól ismerő Kovács. Elismerte, hogy valóban nem számíthat senki méltányos eljárásra Ukrajnában, "ám nem biztos, hogy Sepelevnek ez rossz". Ez ugyanis lehetőséget ad neki arra, hogy "bonyolult klán egyeztetések révén", mindkét oldat érintő üzleti machinációkkal kapcsolatos információra, befolyásos kapcsolataira építve meg elkerülje a szigorú felelősségrevonást.

Az ukrán sajtó szerint Sepelev azért volna értékes az ukrán vezetésnek, mert új lendületet adhatna a Timosenko elleni vádaknak, amelyek révén esetleg mégis megtagadhatná, hogy németországi gyógykezelésre menjen a tavaly hét évre elítélt kormányfő, akinek ügyét az EU Janukovics politikai bosszújának tekinti. Igaz, Sepelev épp minden irányban kiterjedő kapcsolatai révén vallomásával kellemetlenséget okozhatna a kormánypárt prominenseinek is.

Családdal zsarolva

Az ügyvéd kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy Sepeljev feleségét, Galinát is letartóztatták. A három gyermeket nevelő asszony körözésbe azzal a váddal került be, hogy az ő tulajdonában állta az az ingatlan, amelyet a Rodovid bank állítólag szabálytalanul bérelt. Bősze szerint azonban csak az volt Ukrajna célja, hogy az asszony sorsával zsarolható legyen Sepelev. A magyar hatóságokat bírálva az ügyvéd megjegyezte: Galina egy hétig volt 14 emberrel bezárva, még tiszta fehérneműt sem kaphatott, és megtagadták tőle azt is, hogy egy pravoszláv pap meglátogathassa. Az ukrajnai vádakkal kapcsolatosan elmondta: azok tanúvallomásokon alapulnak, olyan személyektől, akik előzetes letartóztatásban voltak, terhelő vallomásaik után viszont szabadlábra kerülhettek.

Népszava és Magyar Nemzet kéz a kézben

Bősze szerint „külön kérdést képez az a furcsaság, hogy két kitüntetett lap tudósítója Kijevben járt", és olyan személlyel beszélt, akinek nem csak az ukrán eljárás, de a magyar eljárás „teljes iratanyagával rendelkezett" – ez az ügyvéd szerint önmagában is sejteti, hogy „valami nincs rendben" Ukrajnában.

„Arról nincs adat, hogy az újságírók utazási költségeit a lapok vagy más viselte, és az milyen tételekből állt" – vette elő a Bősze a Magyar Nemzetet és a Népszavát, amelyeknek többek között Szergej Gyagyecsko bankár is nyilatkozott, akit a vád szerint Sepelev meg akart öletni.

Ön volt tehát, aki részt vett a kijevi kiránduláson – mondta a Népszava újságírójának kérdése után. Veres Jenő arra volt kíváncsi, hogy miként rendelkezhetett Sepelev magyar, Sevcsenko névre kiadott dokumentumokkal, jogosítvánnyal, lakcímkártyával. A kormány azt jelezte, hogy intézkedik, amennyiben bűncselekményre utaló jelet lát „Nem tudok róla, hogy ebben a kérdésben bárki intézkedett volna. Az iratokat lefoglalták." – mondta Bősze, aki szerint, ha az okmányokat a magyar hatóság adta ki, akkor a felelősség is a magyar hatóságé. Nagyon nehéz Gyagyecsko úr szócsövével vitatkozni – mondta Veres újabb kérdése után Bősze, aki szerint minden, Sepelevet terhelő információ Gyagyecskótól származik. Így az is, hogy Sepelev állítólag grúz állampolgársággal is rendelkezne. Hasonló polémia támadt Bősze és a Magyar Nemzet újságírója, Csibor Attila között is, aki szintén beszélt Gyagyecskóval.

Miért nem maradt Kanadában?

A sajtóban megjelent információk szerint Sepelev – felesége vezetéknevén – kanadai útlevéllel is rendelkezett. Tavalyi elutazásakor – amelyre nem sokkal a kijevi körözés kiadása előt tkerült sor – az őt ismerők úgy vélték, Kanadában fog kikötni. "Európában akart maradni, joggal hihette a korábbi esetek alapján, hogy egy EU-tagország nem fogja őt kiadni" – magyarázta Sepelev motivációit, Bősze, hozzátéve, hogy az ukrán férfi fia is Magyarországon él.

Bár nem tudja, hogy Sepelev miért nem Kanadát választotta – feltéve, ha valóban van kanadai állampolgársága –, de egy személyes véleményét érintő kérdésre Bősze elmondta: "Nekem is sok bajom van Kanadával. Az a fajta amerikai pökhendiség, amivel a világot kezelik, azon a földrészen, nem tetszik. Én nem szeretem az amerikaiakat, főleg mióta ezekkel a drónokkal a világ különböző pontjain embereket ítélet nélkül kivégeznek. Nem szeretem őket azért sem, mert Kubában gond van azzal a támaszponttal, ahol embereket tartanak fogva. De ez legyen az én bajom. Hogy Sepelev miért nem ment Kanadába, azt nem tudom" – zökkent vissza Bősze.

Hol ad védelmet a menekültsátusz?

Ha a magyar fél pozitívan bírálná el Sepelev kérelmét, akkor Magyarországon mozoghatna szabadon, az EU többi országára ez nem volna érvényes. A helyzetet bonyolítja, hogy Németországban is indult eljárás Sepelev ellen – ez is magyarázhatja, hogy német rendőrök is jelen voltak a budapesti elfogáskor –, bár Berlin nem kérte Budapesttől a kiadatást, ahogyan a kanadai hatóságok sem.

Budapest tehát csak az ukrajnai kiadatás és annak megtagadása között dönthet, nincs lehetősége mérlegelni, hogy harmadik országnak adná át a Kelet-Ukrajnából, Viktor Juscsenko jelenlegi elnök hátországából származó férfit. Sőt, egy újságírói kérdésre megjegyezte: arra sincs mód, hogy a menekültstátusz magadása mellett döntve Magyarország megbizonyosodhasson a vádak megalapozottságáról. Erre akkor volna mód, ha Kijev kitért volna a budapesti per lefolytatásának lehetőségére. "Az ukrán fél azonban ilyet nem kért. Nekik az a fontos, hogy Sepelev urat megszerezzék" – mondta Bősze.