Börtönnel sújtanák a madárgyilkosokat

Az emberek egyharmada börtönbüntetést is kiszabna a ragadozómadár-mérgezőkre – derül ki abból az országos, 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérésből, amit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett el.

A kutatás célja annak kiderítése volt, a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik hazánk európai uniós szinten is kiemelkedően gazdag ragadozómadár-állományáról és a madaraink ellen irányuló bűncselekményekről.

Sasok: a madárvilág celebjei

Az eredmények szerint a ragadozó madarak legismertebb képviselői a sasok, közülük is a réti sas és a parlagi sas. A megkérdezettek többnyire azonban nem konkrét fajokat neveztek meg, hanem általánosságban, mint gyűjtőfogalmakat használták az egyes fajcsoportok neveit.

Az emberek több mint fele hallott már arról, hogy Magyarországon sok ragadozó madár, főleg parlagi sas esik szándékos emberi pusztítás áldozatául. Leginkább tájékozottnak a diplomások, az 50 évesnél idősebbek és a falun élők bizonyultak. A válaszadók többsége azzal is tisztában volt, hogy a ragadozómadár-mérgezések bűncselekménynek számítanak.

A mérgezések feltétezhető elkövetőiként elsősorban a mezőgazdászokat, és szinte azonos mértékben a vadászokat nevezték meg.  A megkérdezettek döntő többsége egyetértett abban, hogy a ragadozómadár-mérgezéseket szankcionálni kell, a válaszadók közel 30 százaléka a börtönbüntetést sem találná túlzottnak.

20 védett madár a gyilkosok áldozata

Szeptemberben több mint egy tucat védett és fokozottan védett ragadozó madár tetemére bukkant a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) természetvédelmi őrszolgálata Bács-Kiskun megyében.

A 20 elpusztított madár miatt a mostani eset önmagában is kiugrónak számít, ráadásul a 16 barna rétihéja és egy egerészölyv mellett három fokozottan védett, példányonként egymillió forint természetvédelmi értékű kerecsensólyom is az áldozatok között volt. Az elmúlt években a téli időszakban derült fény a legtöbb ragadozómadár mérgezéses esetre, a tapasztalatok azonban sajnos azt mutatják, hogy a „szezon” évről-évre korábban kezdődik.

A helyszínelés során, melyet a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), az MME és a KNPI munkatársai közösen végeztek, sikerült megtalálni a csalinak használt, méreggel preparált tojásokat is. A Fővárosi Állat- és Növénykertben történt vizsgálat után a tetemeket és egyéb mintákat átszállították a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Intézetébe, ahol ezek analitikai elemzését végzik.  

Az előzetes adatok alapján most is, mint szinte minden alkalommal, egy egész Európában tiltott, az emberre is különösen veszélyes méreganyagot használtak az elkövetők. A szer felelőtlen tárolás és használat esetén könnyen végzetes emberi balesetet okozhat (amihez egy kristálycukor-szemcsényi adag is elegendő), sőt akár vadhúsba is bekerülhet.

Felelősök nélküli ország

Önmagában minden madármérgezéses eset elkeserítő, a helyzet azonban, amint azt a mostani eset is jelzi, sokkal rosszabb. Az elpusztított madarak között három fokozottan védett kerecsensólyom is volt, ami azért különösen szomorú, mivel ez a faj nem dögevő, azaz elvileg nem kellene áldozatául esnie a tetemekbe rejtett mérgeknek.

Ez a rendkívül jól repülő sólyom kleptoparazita – azaz bukórepüléssel terrorizálva a nagyobb, kevésbé fordulékony ragadozó madarakat, főleg a rétihéjákat, elveszi azoktól a táplálékot. Ha pedig ez történetesen egy mérgezett húsdarab, akkor a kerecsen is elpusztulhat. 

Magyarországon – annak ellenére, hogy európai szinten sajnos vezető helyen szerepelünk a madarak ellen elkövetett mérgezéses és egyéb bűncselekmények számában – a mai napig senkit nem ítéltek jogerősen letöltendő börtönbüntetésre hasonló bűncselekményekért. 

Az új Btk.-ban az orvvadászat már önálló bűncselekmény, így az elkövetők „méreggel visszaélés”, „természetkárosítás” és „állatkínzás” mellett orvvadászattal is gyanúsíthatóak, és elzárással, öt, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak.