Hajléktalanokat csinálnak a menedékkérőkből

„Kitettek a balassagyarmati szállásról. Most Pesten vagyok, de nincs hol aludnom” – mesélte az Indexnek Khosal Khan Ahmadzai. Az afgán férfi egyike azoknak a menedékkérőknek, akinek a szeptemberben megváltozott idegenrendészeti szabályozás miatt el kellett hagynia szálláshelyét, a balassagyarmati közösségi szállást. Az új szabályozás értelmében ugyanis a korábbi 18 helyett már csak két hónapig élhet valaki a szálláson.

Ahmadzai egyelőre ideiglenes papírokkal tartózkodhat Magyarországon, semmilyen védelmi státuszt még nem kapott, így munkát sem vállalhat. De amíg a balassagyarmati szálláson kapott enni-inni, most magára hagyták úgy, hogy pénzt legálisan nem kereshet. Miután kitették Balassagyarmatról, a debreceni menekülttáborban lévő barátainál húzta meg magát illegálisan, de onnan is mennie kellett, így került a fővárosba. Nincs egyedül, információnk szerint a balassagyarmati szállás lakói közül több tucatnyi menekült hasonló cipőben jár, mint ő.

Míg a befogadó állomásokon olyan külföldiek lakhatnak, akiknek folyamatban van a menekültügyi eljárása vagy már védelem alatt állnak, addig a közösségi szálláson – amilyen a balassagyarmati is – olyanok élhetnek, akik már nem először kérik a menekültstátuszt. Például előtte nem Magyarországon kértek ilyen kérelmet, hanem külföldön, de onnan visszaküldték őket ide. De vannak Balassagyarmaton olyan külföldiek is, akik valamilyen formában már védelmet és tartózkodási jogosultságot kaptak a magyar hatóságoktól, így például befogadottak vagy hontalan személyek.

A menedékjogi szabályozás változása tehát mindannyiukat érinti. A szabályozással nem is lenne semmi gond, ha a két hónap alatt megszületne a döntés arról, kapnak-e védelmet vagy sem, így viszont még a döntés előtt az utcára kerülnek.

Mindez főleg az afgán menedékkérőknél abszurd, hiszen általában ők úgyis megkapják az oltalmat, merthogy Afganisztánban életveszélyben lennének. Egy afgán táborlakónak például csütörtökön el kellene hagynia a szállást, csakhogy éppen ezen a napon döntött úgy a bíróság, hogy oltalmat kap, így gyakorlatilag őt nem is tehetnék ki. Egy terhes szomáliai lány is az utcára került volna október 31-én, de őt az utolsó pillanatban, 30-án délután a hivatal elismerte menekültként, ezért Bicskére szállíttatták át. 

A Helsinki Bizottság ügyvédje, Pohárnok Barbara az Indexnek azt mondta: több olyan táborlakóról is tudomásuk van, akiknek ma menniük kell a szállásról, miközben a szabályozás feltehetően alapjogokat sért, emiatt Székely László alapjogi ombudsman is vizsgálatot indított, s kérte, addig ne tegyenek ki senkit az utcára, amíg a vizsgálata tart, de kérésének nem tettek eleget.

A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata lenne, hogy emberséges megoldást találjon, például első lépésben úgy, hogy az ombudsman kezdeményezésének megfelelően addig nem tesz utcára senkit, amíg az alapjogi vizsgálata tart. A BÁH ugyanakkor az Index megkeresésére közölte: azok esetében, akiknek el kell hagyniuk az intézményt, a hivatalnak nincs további ellátási kötelezettsége. 

A szállásból kiebrudalt emberek természetesen az egészségügyi ellátásra sem jogosultak, hiszen TAJ-kártyájuk sincs.