Tudta, hogy van magyar állami Facebook?

Osztálytalálkozót szervez, de fogalma sincs, hogy a négybéből ki van még életben? Vagy az országban? Jó 30 év után végre eszébe jutott annak a lánynak a neve, akivel még a KISZ-táborban kötött szoros barátságot, de hiába nyomkodja izgatottan a klaviatúrát, a Facebookon nyomát sem leli? Ne bánkódjon, van egy jó hírünk: az állam – némi pénzért – jó eséllyel megtalálja önnek, akit vagy akiket keres!

Hiába van rémisztően hosszú neve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, és hiába a béna rövidítés (KEKKH), ez a Hivatal (írjuk csupa nagybetűvel, megérdemli) az egyik leghasznosabb szolgáltatást nyújtja, amit egy hivatal nyújthat: összehozza az embereket egymással, azaz bárki kérésére felkutat bárkit, aki Magyarországon él.

Küldj egy üzit!

Tényleg nem túlzás a nemzet Facebookjának nevezni a KEKKH kapcsolatfelvételi szolgáltatását, merthogy a hivatal pontosan azt csinálja, mint a közösségi oldal, csak nem kell hozzá internet és Mark Zuckerberg sem: kérésünkre  felkutatja és értesíti, akit meg szeretnénk találni, így ha a keresett fél is akarja, a megadott címen vagy telefonszámon fel tudja velünk venni a kapcsolatot. Emellett az üzenetünket is továbbítják neki.

Fotó: Földi Imre / MTI

Arra is van lehetőségünk, hogy a hivatalon keresztül megtudjuk, hol él az, akit keresünk. Ez esetben ugyanúgy felkutatják az illetőt, és írásos hozzájárulását kérik ahhoz, hogy nevét és lakcímét elárulhassák nekünk. Üzenettovábbításkor az üzenetünket tértivevényes levélben továbbítják neki. Ha a bejelentett lakcíméről a hivatal levele visszaérkezik például "nem kereste", "címzett  ismeretlen" jelzéssel, akkor erről is tájékoztatnak minket.

A szolgáltatást kevesen ismerik, legalábbis erre utal, hogy tavaly mindössze 323 kapcsolatfelvételi kérelem volt, idén október végéig pedig 351 – tudtuk meg a KEKKH-től. A Facebookkal ellentétben ezért a szolgáltatásért fizetni kell (lásd keretes írásunkban), de nem ettől lesz egyensúlyban az ország költségvetése: 2012-ben alig valamivel több, mint másfél millió forint bevétele lett ebből az államnak.

Ismeretleneket is kereshetünk

A szolgáltatást nemcsak magyarok, hanem külföldiek is használhatják, és az sem szükséges, hogy ismerjük azt, akit vagy akiket keresünk. Egy alkalommal például egy francia nő azért fordult a hivatalhoz, hogy üzenetet küldjön a vele egy időben (ugyanazon évben, hónapban és napon) Magyarországon született budapesti nőknek. A levélben – melyet a hivatal továbbított az érintetteknek – részletesen megírta, egy olyan könyvön dolgozik, melyben a mai 50 éves nők életét mutatja be, különböző országokban élő nők élettörténetén keresztül pedig a régiója történetét is. Azok a címzettek, akik akarták, szerepelhettek a kötetben. A nő hálás volt a magyar hivatalnak, mint mondta, ugyanezzel a kéréssel több más országban falakba ütközött.

A leggyakrabban persze magyarok használják a nemzet Facebookját, és ez nem is meglepő. Osztálytalálkozók szervezésekor és családtagok felkutatásánál fordulnak leginkább a hivatalhoz – árulta el az Index kérdésére Társi-Riczkó Mária sajtóreferens.

Gyakori, hogy egy gyermek keresi soha nem látott apját vagy anyját, ahogy az is, hogy régi ismerősöket, szerelmeket kutatnak fel így. Az sem ritka, hogy valaki meg szeretné venni a szomszédjában lévő ingatlant, de ehhez először meg kell találnia a tulajdonosát, ezért fordul a KEKKH-hez.

De mi van, ha Józsiból Géza vagy Marika lett?

A kapcsolatfelvételi eljárás viszonylag egyszerű. Ahhoz, hogy a keresést elindítsuk, nem kell elmennünk a hivatalba, elég, ha a lakhelyünk szerint illetékes járási hivatalnál leadjuk a kérelmet, esetleg levélben vagy faxon küldjük el.Ha személyesen akarjuk leadni, akkor Budapestre, a Központi Okmányirodába kell mennünk, ez a Visegrádi utcában van. Magánszemélyként és jogi személyként is igényelhetjük a kapcsolatfelvételt, megesik, hogy egyetemek veszik igénybe a szolgáltatást.

A külföldön élőknek sem jár sok macerával az eljárás, mivel a kérelmet az adott országba akkreditált magyar külképviseleti hatóságnál (konzulátus, követség) le tudják adni, vagy közvetlenül a hivatalban. 

Fontos tudni, hogy a hivatal önmagában a neve alapján nem biztos, hogy fel tudja kutatni, akit keresünk, mivel a személyiadat- és lakcímnyilvántartás rokoni, családi kapcsolatokat nem tart nyilván. Ezért az illető nevén kívül célszerű legalább még egy azonosító adatát is közölnünk a hivatallal. Például azt, mi az anyja neve, vagy mikor és hol született. De ha csak annyit tudunk, hogy merrefelé lakhat, már az is nagy segítség.

A Facebookkal ellentétben komoly versenyelőnye a KEKKH-nek, hogy a rendszeren keresztül akkor is felkutatható valaki, ha időközben nevet, esetleg nemet váltott. Ekkor a hivatal a személyiadat- és lakcímnyilvántartás történeti adatállományában szereplő adatok alapján tudja nyomon követni az adatváltozást, így a keresett személy egyedileg beazonosítható.

Képeslapokat küldözgetnek a boldog ügyfelek

A szolgáltatást használók beszámolóiból kiderül, a keresésnél a hivatal munkatársai nem droidok, így odafigyelnek például arra, ha egy adott keresés valamilyen időponthoz van kötve. Ez osztálytalálkozók szervezésekor lehet fontos, hiszen mit ér a keresés, ha csak a találkozó után találnak meg egy osztálytársat.

„Amennyiben az ügyintéző úgy ítéli meg, hogy a kapcsolatfelvételi eljárás az osztálytalálkozó közeli időpontjára tekintettel már nem valósítható meg, telefonon vagy e-mailben egyeztet az ügyféllel, hogy hogyan lehetne az osztálytalálkozót mégis sikeresen megvalósítani” – mondott egy példát a problémamegoldásra Társi-Rickó Mária. Szerinte az ügyfelek nagyon hálásak, több esetben is előfordult már, hogy telefonon vagy képeslapon köszönték meg hivatal dolgozóinak a közreműködést és „örömmel számoltak be az eredményes osztálytalálkozókról”.

Arra persze nincsen garancia, hogy akit keresünk, meg is találjuk. Ha az illető azóta meghalt, vagy nem szerepel a nyilvántartásban, esetleg kevés egyedi azonosításra alkalmas ismérvet adtunk meg róla, akkor a kapcsolatfelvétel sikertelen lehet. Ahogy abban az esetben is, ha az, akit keresünk, nem kíváncsi ránk, nem nyilatkozik, nem járul hozzá az adatai továbbításához, esetleg a hivatal kiküldött értesítését nem veszi át.  De bármilyen okból hiúsul is meg a kapcsolatfelvétel, arról a hivatal értesít minket. 

Végül álljon itt az egyik olvasónk levele, aki már használta a szolgáltatást:

Osztálytalálkozót szerveztem, és pontosan nem tudom, hogy jutottam el a KEKKH ügyintézőjéhez (Belügyminisztériumnál kezdtem, és adtak egy telefonszámot. Felhívtam, nem tudtak segíteni, de adtak egy telefonszámot. Azt is felhívtam, és így tovább, és így tovább, végül eljutottam a már említett hivatalhoz). Írtam egy levelet az osztálytársaknak, abból annyi példányt küldtem a hivatalnak, ahány főt kerestem. Ebben részletesen írtam a találkozóról, meg az elérhetőségemet is közöltem. Szerencsére tudtam az osztálytársak anyakönyvi adatait (születési hely és idő, édesanyjuk neve), és az utosó általam ismert lakcímet is. A Hivatal mindenkit megtalált, elküldték az én szervező levelemet,  és mindenki jelentkezett, aki élt még. A meghalt osztálytárs családjából egy családtag hívott. Akkor a szolgáltatásért kb. 2600 forintot fizettem (öt főig ennyi volt a díj), szabályos számlát küldtek. Nekem nagy segítség volt!

Ön ismer olyan hivatali szolgáltatást, aminek van értelme? Ha igen, írja meg!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!