Orbán: Keresztény gyökerekkel lesz éllovas az összmagyarság

„Tizedére csökkent a magyar szervezetek egymás elleni feljelentése" – tudatta a sajátosan örvendetes hírt Orbán Viktor a Parlament Vadásztermében, a Diaszpóra Tanács III. ülésén megjelent külhoni magyarokat képviselő szervezetek vezetői előtt.

Sokasodik a magyar

Mindez az együttműködési szándékot jelzi, szakítva az „elmúlt 150 év" hagyományával, amikor a magyarok a fogyatkozó forrásokon marakodtak – helyezte történelmi távlatokba az össznemzeti összefogás bizonyítékát a kormányfő.

Ennél már csak az volt örvendetesebb, hogy egyre több szervezet vesz részt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bábáskodása mellett 2011-ben megszületett Diaszpóra Tanács (DT) munkájában: az alapító ülésen még csak 49, ezúttal már 75 szervezet jelent meg.

A látványos gyarapodás miatt nemcsak a szűk terem végében elkerített sajtónak, de a diaszpóra magyarságtudatának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP) meghívott félszáz ösztöndíjasának sem jutott ülőhely.

A szűk teremben sokaknak csak a falnál állva jutott hely

Fotó: Illyés Tibor

„De jó, ez az én fülkém, gyertek játszani" – búgta sejtelmesen a függöny mögötti ajtóba szorulva a KCSP egyik ösztöndíjasa, megjelenésével is megerősítve a program egyik résztvevőjének beszámolóját, miszerint a kormány csinos lányokat is küldött a távoli magyarokhoz.

Örökifjú Orbán

Eközben a kormányfő az átalakuló világrendről szólt, száz év alatt az ötödikről: az I. világháború, a gazdasági világválság, a II. világháború és a kommunizmus bukása után ismét megkérdőjeleződnek a korábbi kulturális, gazdasági politikai premisszák – magyarul előföltevések, tette hozzá gyorsan Orbán –, és ingataggá vált több régió, köztük Európa gazdasági pozíciója is.

„Gyerekkoromban, ha nem ettem meg az ebédet, azt mondták, bezzeg a kínai gyerek megenné. Eltelt 20-25 év, nézzük meg mi jut ma eszünkbe Kínáról" – utalt Orbán a milliárdos ország óriási fejlődésére, egyúttal a saját gyermekkorát a 80-as évek végére helyezve.

A kormányfő szerint veszélyes Európa számára abban a hitben ringatnia magát, hogy a válság csak átmeneti, és a kontinens automatikusan visszanyeri pozícióját. „Hosszú távú stagnálás és visszaesés is következhet, miközben mások elmennek mellettünk" – hívta fel a figyelmet Orbán, aki szerint Magyarországon is múlik, hogy ez ne így legyen.

Keleti nyitás, 10 év késéssel

„Az Egyesült Államok döntő szövetségesünk, láthatóan nem törődik bele, hogy vezető helyét elveszítse. Remélem a nyugati civilizáció meghatározó erejeként képes lesz a sikerre" – mondta a kormányfő. A nyugatiak megerősödésének egyik záloga a keleti nyitás, amelyet a franciák, németek és britek után „10 év késéssel" Magyarország is meghirdetett. „Ne csodálkozzanak, ha a hírek a közeljövőben gazdasági vegyes bizottságok megalakulásáról szólnak Kínával vagy Kazahsztánnal" – adta meg az elkövetkező hírek fő csapásirányát a kormányfő.

Orbán alól is kirúgták a mankót

A kormányfő szerint a kommunizmus bukása és a szovjet hadsereg kivonulása után egyszerű politikai sémákban kellett gondolkodnunk: „Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem kell mást tennünk, mint követni a nyugat működő gazdasági, társadalmi modelljét. Én is ezt mondtam akkor" – emlékezett vissza a kormányfő, megjegyezve, hogy a politikai szabadságjogok, a népképviselet elve ma is érvényesek, ám a szociális, gazdasági minták nem követhetők, hiszen Nyugaton sem biztatók a folyamatok. „Egy intellektuális mankót kirúgtak a hónunk alól" – ismerte el a kormányfő, akiről beszéde alatt a mellette ülő Semjén Zsolt le sem vette a szemét. „Van, aki ettől megijedt, van, aki ebben lehetőséget, inspirációt lát" – mondta a kormányfő, egyértelművé téve, hogy ő nincs az ijedezők között. A „magyaroknak van egy sajátos észjárása", amelyre „felhúzhatunk egy másfajta szociális, kulturális, politikai rendszert" – mondta Orbán.

Kereszténytelenül bolyong Európa

Nagy hiba volt Orbán szerint, hogy az EU-s alapszerződésből kimaradt a keresztény gyökerekre való hivatkozás. Ezzel szemben Magyarország hangsúlyozza alaptörvényében keresztény hagyományait, „rögzíti a Szent István-i alapelveket", és azt, hogy munkára épülő gazdaságot akar.

Orbán úgy látta a nyugati magyarság meghívott képviselői előtt nyilatkozva, hogy Európa könnyen eltévedhet, ha megtagadja keresztény hagyományait. Magyarország választása viszont már beért: „olyan sikereket értünk el, amelyeket ellenfeleink is elismertek az utóbbi hónapokban" – vont mérleget a kormányfő, bár hozzátette, hogy a gazdaságról szóló napi információt nem szabad összetéveszteni a történelmi távlatokkal.

Magyarország jobban teljesít

„Csupán öt olyan EU-s tagország van, amely csökkenteni tudja az államadósságát, az egyik mi vagyunk" – szolgált bizonyítékkal Orbán, nem szólva arról, hogy a mutató a forint árfolyamának változása miatt is ingatag: az elmúlt három évben többször volt már alacsonyabb a mostaninál, a GDP 81,6 százalékánál – két éve 78,45 százalékon állt – bár kétségtelen, hogy az adat 2010 nyarán volt a legnagyobb, 85,34 százalék. Igaz, ez épp akkor ugrott meg, amikor a frissen megalakult Fidesz-kormány vezetői a göröghöz mérhető magyar gondokról beszéltek, jócskán 300 forint fölé lökve a forintot az euróval szemben.

„Magyarország jobban teljesít, mint az átlag" – vont mérleget Orbán, megemlítve, hogy Magyarország képes 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, és a jelek szerint a most megindult növekedés 2015-re csak gyorsulni fog.

„Előbb visszafizettük a hitelt az IMF-nek, bevontuk a bankokat és a nagy cégeket a terhek közös viselésébe, miközben 30 világcéggel stratégiai megállapodást kötött a kormány" – sorolta a sikereket a kormányfő, remélve, hogy ezzel Magyarországon lezárul a vita az alapokról, mert mindenki elismeri, hogy lényegében jó irányba halad az ország. Legfeljebb a választási kampány fog másról szólni, „de mögötte mindenki érzi" majd, hogy az alapkérdésekben egyetértése – húzta ki a talajt az ellenzéki retorika alól a kormányfő.

Össznemzeti parlament

Orbán szerint tíz éve még lehetetlen volt, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésben egyetértés legyen, ma viszont 80-90 százalékos támogatottsággal bír a parlamentben egy-egy fontos nemzetstratégiai elképzelés. „A kettős állampolgárságot 90 százalék támogatta, a jobb- és baloldal egyaránt kiállt a székelyek menetelése mellett" – hozott a példákat a nemzeti egyetértésre a kormányfő.

„2010 óta a gyenge és kiszolgáltatott országból elismert, a maga útját járó ország lett" – mondta Orbán. „Még nem élünk jól”, ez „még nem Németország”, de Magyarország a régióban képes lesz „visszaszerezni az éllovas pozícióját egy-két év alatt". Ez azért is fontos, vélte a kormányfő, mert a sikerek révén könnyebb lesz erősíteni a nemzeti öntudatot és növelni az önbecsülést.

Mivel az egyszerűsített honosítási eljárás révén a külföldre szakadt magyar állampolgárok is szavazhatnak, a következő parlament „össznemzeti" lesz – mondta Orbán, érzékeltetve ezzel az elmúlt évtizedek parlamentjének csonkaságát. A kormányfő arra kérte a megjelenteket, hogy sarkallják arra a külföldön élőket, hogy közjogilag is kapcsolódjanak be az ország sorsának alakításába.

Megduplázzák a Kőrösi Csomát

Fotó: Illyés Tibor

„Láttunk már jó forrásból eredő, de végül félresiklott kezdeményezést" – tért rá a DT egyik fő témájára Orbán. A Kőrösi Csoma Sándor Program azonban a kormányfő szerint annyira sikeres volt, hogy jövőre az idei 500 millióról egymilliárdra növelik a költségvetését. A 47 résztvevő közül többen beszámolót is tartanak a DT szerdai ülésén arról, milyen munkát végeztek a program során világ számos régiójában eltöltött öt hónap alatt.  „A program folytatásra méltónak ítéltetett” – mondta a kormányfő, akiről ekkor végre levette tekintetét Semjén és határozottan a közönség felé fordult.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!