Rendőrség és riadólánc Kishantoson

Pénteken reggel fél 10 körül az állami földbérleti pályázat egyik nyertesének megbízottja egy kultivátornak nevezett munkagéppel művelésbe vette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) területén vitatottan elnyert földjét.

Az eset kapcsán elindult a Greenpeace riadólánca, aktivistáik kivonultak Kishantosra megvédeni a szerintük jogtalanul odaítélt földet, hozzájuk csatlakozott Vágó Gábor LMP-s képviselő, ahogyan azt a Facebookon is jelezte. Tudósítónk szerint azonban a földeknél több az újságíró, mint az aktivista, amiben az is közrejátszhat, hogy egy greenpeaceseket szállító autó út közben lerobbant. Végül azonban mintegy 20 aktivista gyűlt össze, akik megfogadták, hogy egy hónapig tábort vernek a KVK közösségi helyiségének használt hantosi kastélyban. 

Előzetes ígéretükhöz tartva magukat, az aktivisták kihívták a rendőröket is, a kiérkező egyenruhások azonban csak a KVK-ba mentek, a földekre nem, mivel nem akartak beavatkozni egy polgári peres ügybe. Ezután azonban az új gazdák egyike a tiltakozókra is ráhívta a rendőröket, akik meg is jelentek. Az egyik rendőr beszélt valamit a traktorossal, de a kishantosiak kérdésére azt mondta, hogy szívesen elhívja őket egy jó paprikáskrumpli mellett megbeszélni a dolgot, de most nem árulhatja el az utasítást. 

A nyilvánvalóan demonstratív céllal kivezényelt egyszem traktor mindenesetre tett még néhány kört, de két óra előtt elhagyta a földet. A tiltakozók képviselői mindenesetre elmentek a jegyzőhöz, hogy bejelentsék a birtokháborítást. A hantosi jegyzőnél kezdeményezték egyébként hétfőn a birtokvédelmi eljárást is, de a jegyző (Hantos melletti) elfogultságára hivatkozva továbbhárította az ügyet. Az ügyben illetékes új jegyző kijelöléséig akár egy hónap is eltelhet, mindenesetre a pénteki akció után a jegyző felvette a birtokháborítással kapcsolatos bejelentést.

Jogtalan az átadás?

A földek átvételekor a kishantosiak az NFA részére tett nyilatkozatban rögzítették: nem adják át a földeket. A mintagazdaság vezetői a birtokvédelmi eljárásra hivatkoznak, állításuk szerint azonban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a földek birtokbavételére buzdította az új bérlőket.

A Greenpeace hozzánk eljuttatott állásfoglalása szerint a földek átvételével valóban vannak jogi problémák. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint külön átadásra nincs szükség, csupán „elszámolási kötelezettség” áll fenn a szerződéses felek között, ezért a pályázat nyertesei minden procedúra nélkül elkezdhetik a földek művelését. A környezetvédő szervezet szerint azonban ez nem igaz, mert előbb a birtokossal való jogviszonyt kell rendezni.

Kishantos ráadásul birtokvédelmet kért, és nem ismeri el érvényesnek a nyertes pályázatokat. A bonyolult helyzet jogszerű megoldásához a Nemzeti Földalapnak a Greenpeace olvasatában az átadás előtt meg kéne védenie az általa kiírt – szerintük törvénysértő - pályázatokat és az általa kötött új haszonbérleti szerződéseket.

A Greenpeace egyébként korábban már több ezer aláírást is gyűjtött az ökogazdaság megmentése érdekében, és hétfőn ötven aktivista ment a helyszínre, hogy „szimbolikus élőlánccal” tiltakozzanak a földek újrafelosztása ellen. Ahogy arról beszámoltunk, már a földek hétfői bejárása idején is feszült volt a hangulat.

Így csinálták ki a kishantosi ökogazdaságot

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ körül október végén izzottak fel az indulatok, amikor véglegessé vált, hogy a 21 éve vegyszermentesen termelő gazdaság lejáró földbérletét az állam nem újítja meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a 10 részre tagolt birtoktestből egyet sem adott bérbe a KVK-nak, és a nyertesek között – a földpályázatoknál már szokásosnak nevezhető módon – olyanok is voltak, mint a helyi polgármester, vagy egy Salgótarjánból sebtiben áttelepült építési vállalat.

Az is több, mint furcsa, hogy a kishantosi biogazdaság felszámolása abszolút ellentétes a Nemzeti Vidékstratégiával, ami prioritásként említette „a bemutató gazdaságok fejlesztését, szakmai programjaik támogatását, kiemelten az ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás területén”. A pályázatok nyertesei ugyanis a legszigorúbb, úgynevezett BioSuisse minősítés kritériumait nem fogják tudni tartani, ráadásul a szintetikus vegyszerek és műtrágyák nélkül gazdálkodásra úgyis csak az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban előírt 5 évig lesznek kötelezhetők, amelyből még körülbelül egy év van hátra.

Mondja el a véleményét az Index Facebook-oldalán!