30 milliárdért lehetne új vidámpark Budapesten

Nincs esély a mostani állami és fővárosi szerepvállalás, valamint hitelezési gyakorlat mellett egy új budapesti vidámpark megépítésére – legalábbis ezt állították lapunknak azok a hazai ingatlanfejlesztők, akik az elmúlt egy évben komolyan foglalkoztak a témával. A nagy külföldi szakmai befektetőket középtávon nem érdekli Budapest. Egy nemzetközi konferencián nemrég elhangzott, hogy a magyar adózási rendszer és törvénykezés, valamint 5 éven túli megtérülés rövid és középtávon nem teszi vonzóvá a magyar fővárost ebből a szempontból.

Több tanulmány is foglalkozott azzal, hogyan érdemes a fővárosban pótolni az ősszel bezárt Vidám Parkot. Szakértők arra jutottak, hogy a legjobb helyszín a Kopaszi-gát melletti volt Leisztinger-telkek lennének. (Az üres ingatlanok jelenleg egy portugál befektető kezében vannak.) 

Felmerült még alternatív helyszínként a Népliget is, de ott már szinte biztos nem lesz, mert mint ahogy beszámoltunk róla, a kormányzatnak más tervei vannak ott. A Kopaszi-gát melletti szórakoztató központ is inkább témapark lehetne, egyfajta, a vizet mint alapötletet és lehetőséget felhasználó vidámpark.

A beruházás a számítások szerint 30 milliárd forintba kerülne, és 12-15 éven belül térülne meg. Az üzleti modell szerint egy üzemeltető lenne, és egy belépővel lehetne végiglátogatni a játékok zömét. A tanulmányok évi 1-1,3 millió látogatóval számolnak, amelynek jelentős része – közel fele – külföldi lenne (zömüket épp az új vidámpark csábítaná Budapestre).

A fejlesztők szerint azonban egy ilyen beruházás elindítása állami és önkormányzati segítség nélkül nem megy. Először is egy 15-30 évre kiadott koncessziót kellene kapni, amiben garantálnák erre az időre a monopóliumot. Emellett a fővárosnak közműfejlesztéssel és tömegközlekedési fejlesztéssel kellene támogatni a beruházást.

Ha ezt a 2-3 milliárdnyi segítséget megkapnák a fejlesztők, könnyebben tárgyalhatnának a bankokkal is a szükséges hitelről. Kellene egy aktuális fővárosi döntés is arról, hogy melyik területet tartják érdemesnek vidámpark építésre. Ha meglennének a szükséges feltételek, 2,5-3 év alatt megépülhetne a vidámpark.

A Vidámpark bezárása előtt a társaság menedzsmentje szomorúan számolt be arról, hogy nincs komoly befektetői jelentkezés a szórakoztatóközpont továbbvitelére. Az érdeklődés hiányát arra vezették vissza, hogy a jelenlegi finanszírozási környezetben egy zöldmezős beruházás megvalósításának nagyon kicsi az esélye, egyfelől a banki forráskihelyezés problémái, a nagyszámú és költséges mutatványos berendezések, az infrastruktúra kiépítésének költségei miatt, másfelől a fizetőképes kereslet elégtelenségéből fakadóan. A megtérülés olyan szintű kockázatot hordoz, amely a megvalósítást már a tervezési fázisban is rendkívül megnehezíti, írták beszámolójukban.

Csakhogy

A jól működő németországi (Legoland) és az olaszországi (Gardaland) példák mellett Bukarest és Varsó esete is azt bizonyítja, hogy van fantázia a vidámparkokban, témaparkokban. Az 1,68 milliós Bukarestnek például 2011-ig kellett várnia arra, hogy legyen egy igazi, tisztességes vidámparkja. A Terra Parknak nemrég volt a második születésnapja. Az avatásra elment a román turisztikai miniszter, de ennél több köze nem volt a vállalkozáshoz állami vagy önkormányzati szereplőnek. A vidámparkot a szintetikus gyémántbizniszben utazó Rami Dacia építette nagyjából 7 milliárd forintnak megfelelő összegért a régi Rami Dacia-gyár helyére, mintegy 30 ezer négyzetméteres területre, miután a gyár elköltözött.

A Terra Park 30 játékkal nyitott meg. Vannak szolid gyerekjátékok, 310 méteres hullámvasút, óriáskerék, 53 méter magas, zuhanós torony is. A fizetés pontrendszerrel, lényegében úgy működik, hogy annál többet kell fizetni, minél többször akar az ember felülni valamire. A játékok ára változó, a legdrágább játékon egy menet körülbelül 930 forintba került, a legolcsóbbra már 370 forintért is fel lehet jutni. 

A Rami Dacia 7 milliárdos kiadása aprópénz ahhoz képest, amennyibe a varsóiak vidámparkja fog kerülni. Lengyelország eddigi legnagyobb szórakoztatóparkjának az építése nyáron kezdődött, a beruházást 620 millió eurósra, azaz több mint 172 milliárd forintosra becsülik. Az Adventure World Warsaw nemcsak egy szimpla vidámpark lesz, hanem egy óriási, 230 hektáron elterülő vegyes komplexum fedett akvaparkkal, éttermekkel, boltokkal, hotelekkel, vigalmi negyeddel. A 24 játékosra tervezett vidámparkba is visznek egy kis pluszt: a mitológia, a legendák világa adja majd a hangulatot, lesz Loch Ness-i szörny, sárkány, Arthur király.

A projektet egy luxemburgi székhelyű, nemzetközi konzorcium finanszírozza. A megnyitót 2015 márciusára tervezik. Az első évben 2,6 millió vendéget várnak, és abban bíznak, hogy a következő években évi 3 százalékos növekedést fognak tudni produkálni. A vidámpark nevében ugyan a Varsó név szerepel, de valójában jó félórányi autóútra lesz a lengyel fővárostól, egy Grodzisk Mazowiecki nevű településen.

És persze még ott a bécsi Práter is, ami köszöni, nagyon jól elvan:

Az Anyósröptető meg sem állt Hollandiáig

Az idén ősszel bezárt budapesti Vidámpark 46 játékára (például a "hánytatós" Break Dance-re, a Kukomotívra, vagy az Anyósröptetőre) a BFVK Zrt. (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ) írt ki pályázatot. A tendert ősszel eredményesnek minősítették. A győztes a hollandiai HL Management Services B.V., aminek egyik vezetője, Tjebbe Haringa, egy egykori berepülő pilóta 75 millió forintot szurkolt le a berendezésekért. A használt játékokat már hirdetik is a testvércég honlapján.