Minősíthetetlen a közmunkásképzés egésze

Pénteken jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy elindult a Téli Közfoglalkoztatási Program. Ennek keretében december másodikától vehetnek részt különböző tanfolyamokon a közmunkások. A programban átlagosan kétszázezren dolgoznak majd áprilisig, közülük ötvenezren képzésben is részt vesznek.

A téli programra 2013-ban 24 milliárdot csoportosított át a kormány, ennek jelentős része EU-s forrás. Jövőre már 184 milliárd forintot szánnak közfoglalkoztatási programokra. A kormány 200 ezer olyan embert szeretne foglalkoztatni ezen a télen, akik nem rendelkeznek a „munkaerőpiacnak szükséges kompetenciákkal”.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

 A program kapcsán múlt héten járta be az internetet az a fotó, melyet egy jobbikos önkormányzati képviselő osztott meg Facebook-oldalán. A fotón egy szintfelmérő teszt egy lapja látható olyan feladatokkal, mint napocska vagy felhő rajzolása. Az már csak a képviselő által közölt leírásból derült ki, hogy ezt a szintfelmérőt a felnőtt közmunkaprogramban részt vevő embereknek kellett kitölteniük.

Megkerestük, hogy milyen tesztről lehet szó: ez egy országosan alkalmazott szintfelmérő, melyen a napocskáshoz hasonlóan több egyéb primitív feladatot kellett megoldaniuk a közmunkásoknak. Ezért a feladatért 7 pontot kaptak, de a nevük és a címük leírásáért is járt 10 pont. A teszt után az eredmény függvényében osztották be őket különböző csoportokba. A Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett alapkompetencia képzésekben és felzárkóztató programban részt vevő mintegy 50 ezer embert közel 2350 ilyen csoportba tették be. A taníttatásukhoz közel 5000 pedagógusra lesz szükség, ehhez viszont nem elég a jelenlegi tanári létszám. Emiatt már több nyugdíjba vonult pedagógust is megkeresett a KLIK, hogy velük pótolja ki a hiányzó tanári létszámot.

Tehát a közmunkások tanításába a KLIK-nek is be kellett szállnia, ehhez viszont módosítani kellett a KLIK-ről szóló kormányrendeletet, ami december 7-én meg is történt. A módosítás már másnap hatályba lépett, az eredeti rendeletet csak egy ponttal egészítve ki. A KLIK szerepvállalását a közmunkaprogramban először egy október 30-án kiadott kormányhatározat említi, melyben a kormány utasította az emberi erőforrások miniszterét, hogy

a program keretében megvalósítandó alapkompetencia-fejlesztési és felzárkóztató képzésekhez szükséges személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében gondoskodjon a Türr István Képző és Kutató Intézet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közötti megállapodás megkötéséről.

Mivel maga a program december 2-án indult, így a több száz oldalnyi tananyag összeállítására egy hónapja volt az EMMI háttérintézményének. Egy hónap egy ekkora feladatra az Index által megkérdezett szakértők szerint nevetséges.

A program tananyagát teljes egészében a Türr István Központ dolgozta ki, és a honlapján az meg is található. A honlapon kötelező tematikát is kínálnak a tananyagok mellé. Eszerint a „tanulók” egy ráhangoló tréninggel kezdik az okulást, majd ezt követi az írás-olvasás, számolás, tanulási készségek fejlesztése, életvitel kompetenciák fejlesztése, és végül a munkásoknak mentálhigiénés fejlesztésben is részt kell venniük.

Az írás-olvasás anyagban újra „megtanítják” a betűket, a hangképzést. A matekos részben villákat és kanalakat kell számolni. Valamivel hasznosabbnak tűnik az életvitel-fejlesztés tananyaga, ám például az alapvető jogi ismeretekben szinte kizárólag csak az alaptörvény oktatása szerepel.

Mindezt 438 óra alatt kell elsajátítaniuk, amiből 131 órát igazoltan távol maradhatnak. Ha valamelyik közmunkás túllépi ezt, az EMMI tájékoztatása szerint kiesik a programból és pénzt sem kap. A képzés összköltsége fejenként 183 ezer forint. Hogy a programból kiesőknek ezt vissza kell-e fizetniük, arra a kérdésünkre az EMMI nem adott egyértelmű választ, a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz irányítottak.

„Elég egy napközis nevelő”

A program komolytalanságát jól mutatja, hogy a tanárokat nem kifejezetten villanyozta fel a kormány ötlete. Egy az Index birtokába került levél szerint, melyet a XV. tankerületi igazgató küldött a kerületi intézményvezetőknek még októberben, akár napközis nevelők is elegendőek lennének egy ilyen szintű tananyag oktatásához:

Csak ízelítőül néhány „tananyag-elem”: A számológépet megfelelően használja, a négy alapműveletet segítségével elvégzi; Négyzetet, téglalapot, háromszöget felismer, területét, kerületét kiszámolja; Szöveghűen, kevés hibával, kevés elakadással olvas; Képes a beszélt és írott nyelven közölt verbális információk lényegét felismerni és megérteni; Az olvasottakat tömörítve és bővítve is el tudja mondani…) Ehhez szerintem napközis nevelő is igénybe vehető…

Az Index több szakértő véleményét is kikérte a program tananyagáról. Többük jónak tartja a kezdeményezést, de mindenki egyöntetű véleménye az volt, hogy a programban használt tananyagok szakmailag alkalmatlanok.

Dr. Csíkvári Gábor, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezető, főiskolai tanára szerint a feladatok

andragógia, vagyis felnőttképzési tekintetben nem értékelhetőek, mert semmilyen felmérés nem áll mögöttük.

Hozzátette, hogy az írás-olvasás tananyaga ugyan logikusan épül fel, de felnőttoktatásra és kompetencia fejlesztésre nem használható, sőt még az általános iskolások számára is használhatatlan lenne. A főiskolai tanár szerint ugyanis az írás-olvasás tananyag valójában nem más, mint Meixner Ildikó diszlexiásoknak és diszgráfiásnak írott könyvének egy rossz kivonata.

Csíkvári szerint a szintfelmérő tesztből azt sem lehet megállapítani, hogy ki milyen fejlettségi szinten van. Ehhez egyénre szabott tesztre lenne szükség, amire nincs se pénz, se kapacitás. Ennek fényében úgy gondolja, hogy a téli közfoglalkoztatási egy alibiprogram, ami csak a foglalkoztatási statisztikák kozmetikázására szolgál.

Szakmailag alkalmatlan

Dr. Steklács János, a Kecskeméti Főiskola dékánja nem látja ilyen drámainak a helyzetet. Szerinte a kezdeményezés kiváló, és úgy gondolja, hogy „az alapszintű szövegértési képesség fejlesztése jelentősen javítja az érintettek életminőségét, munkaerőpiaci potenciálját, a GDP-re is kimutatható hatása van".

A tananyagot viszont úgy értékelte, hogy a feladatok

súlyos szakmai hibákat tartalmaznak a felnőttek olvasástanításának módszertani szempontjából.

Az ELTE PPK docense, Dr. Kraiciné Szokoly Mária szerint

a szintfelmérő anyag felnőttképzési szempontból megengedhetetlen, szakszerűtlen, a képzett felnőttekre nézve sértő, hogy általános iskola kezdő szakaszára íródott tartalmat és módszert - felnőttekre történő adaptáció nélkül - alkalmaznak.

Csíkvárihoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy

felnőtteknél még, ha azonos iskolai végzettségűek is, óriási különbségek vannak a tudást, a képességeket, valamint az általános és a munka világában elvárt kompetenciákat illetően, illetve a munkatapasztalat alapján nagyon különböznek ezen személyek.

Megemlítette, hogy a mérés a képzéseknél nélkülözhetetlen. Ennek elmaradása vagy hibája miatt a képzések nem csak, hogy nem lesznek hatékonyak, hanem olyan további tanulással kapcsolatos kudarcokat okozhatnak a képzetteknél, ami a kormány képzési politikája ellen hat és sértő lehet az egyébként is hátrányban lévők számára. Ő is úgy véli, ez a szintfelmérő és ez a tananyag teljesen alkalmatlan.

Nincsenek pontos adatok

Egyes becslések szerint Magyarországon az analfabéták száma és aránya elenyésző, fél százalék alatti, és folyamatosan csökken. A funkcionális analfabetizmus jelensége sokkal veszélyesebb. Ezek az emberek tudnak írni, olvasni, sőt, mindezt használni is tudják valamire, de amire használják, az egyre kevésbé elegendő. Például elolvasnak egy használati utasítást, de nem értik meg azt.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A funkcionális analfabetizmus a lakosság 20-30%-át is érintheti: az írásbeliség területén folyamatosan emelkedik az elvárási szint, miközben az alapszintű írás-olvasás, szövegértés és fogalmazás képességének kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az oktatási rendszerünk. Ez vehető ki a legfrissebb PISA-felmérés adataiból, ahol minden mért eredményünk rosszabb, mint a 3 évvel ezelőtti volt.

A legutolsó SIALS mérést, mely nemzetközi szinten vizsgálja a felnőtt írásbeliséget, legutóbb 1996-ban végezték el Magyarországon. Ez a vizsgálat mérte fel átfogóan a funkcionális analfabetizmus kérdéskörét. Azóta viszont nem készültek friss, valós mérések, amelyekre támaszkodni lehetne, így csak a becslés marad.

Az Index iskolaigazgatókat és tanárokat kérdezett a képzés szervezéséről, jellemző módon mindenki csak név nélkül nyilatkozott. Egy vidéki iskola igazgatója elmondta: a tankerület osztotta ki a feladatot, nekik nem is volt lehetőségük elutasítani, pedig a már fix órarend miatt nehéz megszervezni a képzést. A tanároknak sem volt apelláta: megmondták nekik, hogy ez a plusz feladat plusz pénzért, el kell végezni, pedig minden szaktanár már eleve a maximum heti óraszámot tanítja.

Egy fővárosi iskola igazgatója szerint a legnagyobb probléma a képzés résztvevőinek higiéniája: fertőtleníteni kell utánuk a termet, amit használnak. Az igazgató szerint náluk kezelhető a helyzet, de egy általános iskolában különösen szerencsétlen, ha ennyire ápolatlan emberek járnak be rendszeresen. Egy a képzésben résztvevő tanár szerint a tananyag használhatatlan, „inkább való fejlesztésre szoruló kisiskolásoknak, mint felnőtteknek”, ezért náluk a tanárok inkább saját kútfőből tanítanak.

Ön vagy az iskolája is részt vesz a programban? Írja meg tapasztalatait erre az e-mail címre. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!