Életmódképzéssel alázzák tovább a közmunkásokat

A napocskás szintfelmérőről elhíresült alapkompetencia-fejlesztő program anyaga jóval átfogóbb a szótagolós-számolós kezdeteknél: az sz betűs szavak felsorolásától egészen az alaptörvényben rögzített jogokig és kötelességekig repíti a résztvevőket, a kopogás módszertanán és a családi pénzügyeken keresztül. Hogy kell szavak nélkül beleegyezni valamibe vagy kifejezni jókedvünket? Már a TKKI honlapján elérhető képzési anyag legelején megtudhatunk mindent, amit a testbeszédről tudni kell:

A testbeszéd sokszor többet elárul, mint a szó, mondat. Például:

fejbólintás (igen)
fejrázás (nem és tagadás)
mosoly (öröm)
vállvonogatás (nem tudom/nem értem)
felfelé tartott hüvelykujj (stoppolás)
„V” (victory=győzelem) jelzés a mutató és középső ujj használatával
összevont szem öldök (harag)

Az elvtárs helyénvaló lenne

A tananyag ezután áttér a szóbeli kommunikációra, ami „nem más, mint mikor információt cserélünk″. De hogy lépjünk kapcsolatba egy másik emberrel?

A kapcsolatfelvétel részei a köszönés, bemutatkozás és megszólítás. Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek, a belépő a bent lévőknek. A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

Az anyag részletesen kitér a férfiak és nők megszólítására: „Férfiak esetében egyértelmű a helyzettől függően az úr, az uram megszólítás. Helyénvaló a szaktárs, a kolléga, ha tartalmának valóban megfelel. Az elvtárs ma is helyénvaló lenne, ha nem kötődnének hozzá rosszízű emlékek. Különösen illik egy párton belül.” Nőknél összetettebb a helyzet: „Az asszonyom bizonyos életkor után mindenkit megillet. A hivatalos életben a kisasszony megszólítással bánjunk óvatosan. Ha a fentiek és az adott helyzet miatt nem tudunk helyénvalónak tetsző megszólítást választani, mindig bátran folyamodhatunk a szép, régi magyar kifejezéshez: hölgyem.”

Hogyan védhetjük meg gyermekeinket?

A társalgáson belül beszélgetést és vitát különböztetünk meg, előbbiben nem illik a másik szavába vágni, érdektelenséget mutatni, hallgatózni. Rossz gyakorlat az idegen vagy elcsépelt kifejezések használata, a káromkodás visszatetsző, a pletyka munkahelyen tilos.

Pár feladattal később már a média és a tömegkommunikáció a téma: a média megfelelően tájékoztat, ha a néző, olvasó maga tud mérlegelni, viszont van, amikor befolyásol és manipulál. Ez után kérdések következnek:

• Miért töltjük szabadidőnk nagy részét a televízió és a számítógép képernyője előtt?
• Ön szerint a 18 év közötti gyerekek mennyi időt töltenek a televízió és a számítógép előtt?
• Káros vagy hasznos a számítógép és a televízió?
• Van otthonában a reklámok miatt megvásárolt termék, játék, élelmiszer? Jó a reklámozott dolgok vásárlása?
• Hogyan védekezhetünk a média rossz hatása ellen? Hogyan védhetjük meg gyermekeinket?

Kevés az igaz barátság

A második rész az emberi értékekről, a harmadik a kapcsolatokról szól. A konfliktusok megelőzését érdekes feladattal vezeti be a tananyag:

De vajon mi okozhat egy családban konfliktust? Eltérő szokások, egyéniségek, belső lelki problémák kivetítése a családtagokra, nyílt vagy burkolt hatalmi harcok, igényeink változása, túlterheltség, kimondhatatlan feszültségek levezetése, de a kimondott és kimondatlan szabályok is. Ezért van szükség toleranciára, kompromisszumokra és kommunikációra. És szerencsére vannak barátaink is:

A mai világban nagyon kevés az igaz barátság. A fiatalok körében gyakori, hogy egy-két napos ismeretség után barátoknak nevezik egymást. Ennek oka, hogy azt látják a filmekben, a környezetükben is, hogy egy-két órás ismeretség után a párok, emberek intim kapcsolatba kerülnek egymással. Így aztán számukra nem természetellenes valakit az első találkozás után barátnak nevezni. Ebben szerepet játszik a közösségi portálok elterjedése is, hisz itt olyan emberek válnak „ismerőssé” és „barátokká”, akik tulajdonképpen alig ismerik egymást.

1. feladat: Mi a véleménye? Valóban megváltozott a barát szó jelentése?

A helyes napirend tárgyalása előtt a résztvevőknek meg kell adniuk a saját családi napirendjüket:

Hogy kell fürdeni

Ezután a testápolás és higiénia témaköre következik. Izzadás ellen például a rendszeres mosdást, és bőrünk szárazra törlését ajánlja a tananyag, de kiderül az is, hogy visszatetsző, ha valakinek koszos a körme:

Ha nincs erre mód, akkor a leginkább szennyezett helyeket (arc, kéz, láb, intim testrészek és a hajlatok) legalább naponta egyszer szappannal mossuk le. Ha lehet, naponta zuhanyozzunk vagy fürödjünk! Fürdésnél figyelni kell, hogy ne legyen túl forró a víz, és ne tartson túl hosszú ideig. A megfelelő vízhőmérséklet: 35-39 °C. A dezodoráló szereket tisztálkodás után, nem pedig helyette kell használni! Naponta váltsunk tiszta ruhát, különösen az alsóneműt (fehérnemű, zokni, harisnya)! Cipőnket, csizmánkat tisztítsuk rendszeresen!

1. feladat: Írjunk példákat, hogy milyen speciális dolgokra kell figyelni csecsemő, kisgyermek, serdülő, férfi, terhes kismama esetében?

A tananyag részletesen foglalkozik az alaptörvényben foglalt jogokkal és kötelességekkel, az élelmiszerekkel és az allergiával is. Matematika az életünkben címmel a mindennapi számolás világába is bevezet: 

Mennyit keres és költ a család

Pénzről, hivatali ügyintézésről és a családról is sokat tanulhatunk. A családi pénzügyek között a résztvevők összehasonlítják saját családjuk bevételeit és kiadásait egy fiktív példával:

Az élethosszig tartó tanulás kapcsán megválaszolandó kérdések segítik, hogy megértsük, mi értelme van felnőtt fejjel visszaülni az iskolapadba:

Beszélgessünk a kérdésekről, majd válaszoljunk röviden írásban/szóban!

1) Miért fontos a tanulás, önmagunk fejlesztése?
2) Hallotta-e az élethosszig tartó tanulás kifejezést?
3) Belátják-e gyerekeink, hogy az ő munkájuk a tanulás?
4) Könnyebb-e szakmával elhelyezkedni?
5) Miért könnyebb fiatalon tanulni, szakmát szerezni?

Füstbe ment terv

Végül a kultúráról szóló rész próbálja verselemzéssel, Petőfi-életrajzzal és kulturáltságkvízzel kikupálni a tanulókat:

Fogalmazza meg, hogy miről szól a vers? Milyen érzéseket kelt Önben?

Petőfi Sándor: Füstbement terv

Egész uton– hazafelé
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.

A következő alkalommal könyvtárba fogunk menni.