Orbán és Tusk megette a forró krumplit

Főleg energiapolitikáról tárgyalt szerdán Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel Orbán Viktor. A két kormányfő budapesti megbeszélésén Paks bővítésére viszont épp nem tértek ki, az ugyanis vélhetően két ponton is érzékeny téma lett volna. Egyfelől azért, mert ebben az ügyben erős magyar-orosz együttműködés lesz, miközben a lengyel politikában van egy erőteljes oroszellenes szál, másfelől azért, mert Pakssal a magyarok az atomenergiát hozták helyzetbe, miközben Varsó gázban, elsősorban a palagáz hasznosításában érdekelt.

Ezek kapcsán Orbán Viktor a találkozót követő közös sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva annyit mondott: megerősítették azt a korábbi megállapodásukat, miszerint a nukleáris energiát tiszta energiának tekintik, Magyarország pedig biztosította a lengyeleket, hogy a palagázzal kapcsolatos vitákban európai szinten a lengyel álláspontot fogják képviselni. Abban is egyetértettek, hogy a „gazdaság számára elérhető energiát” egész Európában olcsóbbá kell tenni. A lengyel és a magyar gázrendszer összekötésének terve is felmerült, de ezzl kapcsolatban további részleteket nem közöltek.

Orbán arról is beszélt, hogy Európa jövendő energiapolitikájának kulcskérdése, hogy az újonnan iparosodó országok olcsó energiaellátását biztosítsa, különben versenyhátrányba kerül Oroszországgal, Amerikával, de akár Kínával szemben is. Többször kitért a rezsicsökkentésre, ezt mondta, arról az EU bírálatainak fényében sem hajlandó lemondani, mivel olcsóbb energiára szükség van, a közös európai energiapiac esetleges létrejöttét pedig nem tudjuk kivárni.

Donald Tusk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez egy olyan téma, ami érzelmeket vált ki”, Orbán Viktor pedig „forró krumplinak” nevezte az energiapolitikát. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy minden országnak joga van a saját megolásait megválasztani. Tusk szerint „olyan helyzetet kell teremteni, hogy az energiával ne lehessen politikai nyomást gyakorolni”. 

Ukrajna: No more drama

A miniszterelnökök találkozóján szintén szóba került az ukrán belpolitikai válság, ami a visegrádi együttműködés négy miniszterelnökének szerdai munkavacsoráján is téma lesz.

Tusk ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „senkinek nincs joga beleszólni Ukrajna belügyeibe”. „Nem csépelheti az ukrán államhatalom a saját állampolgárait, de egyes ellenzéki csoportoknak is tartózkodniuk kell a radikális fellépéstől” – mondta. Tusk szerint keresni kell a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségeit, ugyanakkor ha Ukrajna destabilizálódik, akkor nem is lesz olyan partner, akinek nemzetközi segítséget lehetne nyújtani. Tusk úgy fogalmazott:

El kell kerülni a drámai forgatókönyvet Ukrajnában, amit sajnos egyelőre nem lehet kizárni.

A lengyel miniszterelnök szerint az EU-nak érdemes lenne a vízumkérdést is felvetnie, hogy az ukránok megérezzék, hogy az Európa felé fordulás reális alternatíva számukra.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: egészen a legutóbbi időkig Ukrajna EU-csatlakozása egy elvont és elméleti kérdés volt a magyarok számára, de most világossá vált, hogy ez közvetlen hatással lehet mi életünkre is.

A káosz és az anarchia veszélye itt van az ország határainál, ami súlyos kihívásokat jelenthet számunkra

– fogalmazott a magyar miniszterelnök.

A sajtótájékoztató előtt a két ország honvédelmi miniszterei kormányközi titokvédelmi megállapodást kötöttek egymással, illetve a külügyi tárcák vezetői is elfogadtak egy kölcsönös szándéknyilatkozatot.

A diplomáciai kapcsolatok további erősítésére Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország idén tavasszal újranyitja a krakkói főkonzulátust, amelynek 2009-es bezárását „megbánták”.