Szilvia
5 °C
16 °C

Megint elkaszálta a Fidesz az ügynöktörvényt

2014.02.13. 14:16

A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanis – már sokadjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (ami itt van pdf-ben). Mivel a mai nappal vége a parlamenti ciklusnak, az LMP helyzetét ismerve könnyen lehet, hogy utoljára próbálkozhatott az ügynökkérdés megoldásával.

A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője nyilvánvalóan nem volt elégedett – az amúgy borítékolható – döntéssel, amely után elmondta:

a kormánypártok továbbra is bújtatják a régi állambiztonsági ügynököket és tiszteket

és a Fidesz miatt nem lehet megismerni, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok hogyan vettek részt az állami vagyon széthordásában a '90-es évek elején.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az LMP mit tart kifogásolhatónak a jelenlegi gyakorlatban. Kérdésünkre a párttól azt a választ kaptuk, hogy a közelmúltban felállt Nemzeti Emlékezet Bizottsága semmit nem ér, hogyha annak tevékenysége, megállapításai nem ellenőrizhetőek a nyilvánosság által. Ez azonban jelenleg kizárólag a kormánytöbbség által megválasztott bizottsági tagok szerepfelfogásán és szakmaiságán múlik.

Az LMP törvényjavaslata azonban valódi aktanyilvánosságot akar létrehozni, hogy a tudományos kutatást monopolizáló Nemzeti Emlékezet Bizottsága helyett közérdekből legyen nyilvános, azaz bárki által megismerhető valamennyi, az állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükséges adat. A javaslat fontos eleme továbbá az elmúlt évtizedekben közhatalomból gyakorló személyek, illetve az országos politika meghatározó szereplői esetében egy rendszeres feldolgozási kötelezettség bevezetése, valamint az állambiztonsági iratok fokozatos internetes publikációja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?