Jól elvannak a magyar diákok Angliában
További Belföld cikkek
A külföldön tanuló magyar diákok azért mennek el, mert színvonalasabb tanulmányokra és több munkalehetőségre vágynak – derül ki a Milestone Institute felméréséből. Az oktatási intézet saját, Nagy-Britanniában tanuló diákjait kérdezte meg, hogy miért döntöttek a külföldi tanulás mellett, mennyire elégedettek a kintléttel, és beigazolódtak-e előzetes félelmeik. A felmérésben 116 Milestone-diák vett részt, 88 százalékuk 17 és 21 év közötti. A Milestone oktatási intézményként abból él, hogy diákokat készít fel külföldi egyetemek felvételijére, saját kutatásuk eredményeit ennek tudatában érdemes olvasni (részletesen itt olvashat a magyarországi oktatási cégekről).
A Miért akartál Nagy-Britanniában tanulni? kérdésre a színvonalasabb tanulmányokat a diákok majdnem 90, a több munkalehetőséget majdnem 80 százaléka jelölte meg, a kalandvágyat és a nyelvi készségek fejlesztését pedig a diákok körülbelül kétharmada.
Sok diáknál szempont volt a diákközpontú oktatás (63 százalék) és a függetlenedés a családtól (39,7 százalék). A brit típusú diákhitelt, melyet csak egy bizonyos jövedelemszint elérése után kell elkezdeni törleszteni, a diákok majdnem 30 százaléka jelölte meg. A diákok általában elégedettek kinti tanulmányaikkal, többségük kifejezetten jól érzi magát. A válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbben saját döntésükből, és nem környezetük, családjuk nyomására mentek ki.
A válaszadók 95 százaléka elégedett az egyetemi szolgáltatásokkal – a felmérés többek között az egyetemi pszichológusra, az edzőteremre, uszodára, könyvtárra és az egyházi szolgáltatásokra is rákérdezett. Az egyetemmel összességében a diákok 97 százaléka elégedett vagy teljes mértékben elégedett. Előzetes félelmei a diákok körülbelül felének voltak, de csak negyedüknek igazolódtak be: az angol nyelvtől például a diákok 46,6 százaléka tartott, utólag minden második közülük úgy látta, hogy a félelem beigazolódott:
A Milestone egy korábbi felmérésében arra is rákérdezett, hogy terveznek-e hazatérni a kint tanuló magyarok. A tanulmányok befejezése után a diákok 61 százaléka Nagy-Britanniában maradna, öt százalékuk térne haza. Öt évvel diploma után a válaszadók 56 százaléka egy harmadik országban (nem Magyarországon, vagy Nagy-Britanniában) képzeli el a jövőjét. A családalapítást 44 százalékuk már Magyarországon képzeli el, 38 százalékuk harmadik országban, 17 százalékuk Nagy-Britanniában:
A hazatérés fele húzók a család, a barátok és az otthonosság érzése miatt jönnének haza, a távolmaradók a karrierlehetőségeket, a magasabb jövedelmet és az önmegvalósítás fontosságát emelték ki.
Mi kell a sikeres felvételihez külföldön?
Egy másik oktatási tanácsadó, az Engame társalapítója szerint egy külföldi egyetemi jelentkezés összerakásához több idő kell, érdemes akár évekkel az érettségi előtt elkezdeni végiggondolni a teendőket – több egyetemen januárban, Oxfordban és Cambridge-ben még korábban van a jelentkezési határidő például.
Motiváció: komolyan meg kell tudni indokolni, hogy miért szeretnénk az adott tárgyat tanulni. Például hiába nem tanultunk közgazdaságtant a középiskolában, át kell látni az alapösszefüggéseket és azt, hogy minket mi érdekel.
Nyelvtudás: nem egy nyelvvizsgán kell átmenni, hanem valódi nyelvtudás kell a motivációs levélhez és az interjúhoz is (ez nem minden helyen van).
Anyagi háttér: már a felvételi jelentkezés előtt el kell kezdeni keresni forrást, például ösztöndíjakat, diákhitelt, munkalehetőséget.
Eredmények: nemcsak a tanulmányi eredmények számítanak: a versenyhelyezések, sportsikerek, zene is fontos, ezzel is azt közvetíti a felvételiző, hogy motivált és sokoldalú.
Gyakorlati tapasztalat: gimnazistaként nehéz megszervezni, de ha összejön, jól fog mutatni az önéletrajzban.
Önkéntesség: az angolszász világban szinte kötelező: szinte mindegy, hogy mit csinál az ember, de jó, ha kötődik egy olyan társadalmi problémához, ami foglalkoztatja a jelentkezőt.
A külföldre igyekvő magyar diákokat segítő oktatási cégekről szóló cikkünket itt olvashatja: cikkünkből kiderül, miben segíthet egy mentor, mekkora anyagi terhet jelent a külföldi továbbtanulás és mikor érdemes elkezdeni tervezni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
