Megbukott a szegregált iskola Nyíregyházán

A bíróság szerint szegregált a görögkatolikus egyház és az önkormányzat Nyíregyházán, amikor külön iskolát működtetett romáknak és nem romáknak. A bíróság pénteki döntése szerint jövőre nem indulhat első osztály a Huszár-telepi iskolában és fokozatosan fel kell számolni az intézményt. A döntés nem jogerős.

Farkas Lilla, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) ügyvédje a döntés után elmondta, hogy a bíróság azt is bizonyítva látta, hogy a szegregált oktatásban tanuló diákok mindenképpen rosszabb eredményt érnek el, mint integrált oktatásban részt vevő társaik. A romák közt arányaiban több a hátrányos helyzetű diák, ezért hátrányos helyzetbe kerülnek azok a cigány gyerekek, akik szegregált iskolában tanulnak. Az ilyen hátrányos megkülönböztetés pedig nem megengedett.

A bíróság döntése szerint a szabad vallásgyakorlás nem indokolta a szegregációt, mert a bíróság szerint a szülők többsége nem azért vitte a telepi iskolába a gyerekét, hogy görögkatolikus oktatásban részesüljön, hanem mert ez az iskola volt a legközelebb. Ezért a vallásszabadság nem mentesíti az iskolát a negatív diszkrimináció tilalma alól.

Farkas szerint a bíróság végső soron kimondta azt is, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter felzárkóztatási tervei az Alaptörvénybe ütköznek. A miniszter modellje szerint a cigány és nem cigány gyerekek keverése helyett a cigány gyerekeket fel kell zárkóztatni, és ez akár csak cigányok által látogatott iskolákban is elképzelhető.

A CFCF szerint viszont a roma gyerekek így rosszabb oktatásban részesülnek, nem kerülnek kapcsolatba a többségi társadalommal, és kisebbségi érzésük is lesz. A bíróság ezt a kisebbségi érzést is a szegregáció hátrányos következményként fogadta el, a hátrányos megkülönböztetést pedig az Alaptörvény is tiltja.

Nem lehet iskolát nyitni ott, ahol csak cigányok laknak

A perben alperes volt a nyíregyházi önkormányzat, a görögkatolikus egyház, valamint a Klik is. Az egyháznak két iskolája működik Nyíregyházán, az egyik a Huszár-telepi, a másik a városi iskola. A bíróság szerint az önkormányzat szegregált akkor is, amikor megszüntette a telepről a városi iskolába járó iskolabuszt, mert így az itteni gyerekek még nehezebben tudtak csak a városi (nem kizárólag romák által látogatott) iskolába járni.

A bíróság végül is azt mondta ki, hogy nem lehet olyan iskolát nyitni, ami biztosan szegregált lesz. A Huszár-telepen túlnyomórészt romák élnek, ezért egy itt nyitott iskola szükségszerűen szegregált lesz, ami tovább rontja az amúgy is hátrányos helyzetű diákok esélyeit. A bíróság szerint ezért a Huszár-telepi iskolát be kell zárni.

„Miért nem szabad a dohányozni tilos táblánál cigarettázni? Mert az állam megtiltotta, mert káros. Ugyanígy tilos olyan iskolát létrehozni, amiről tudni lehet, hogy ott csak hátrányos helyzetű diákok fognak tanulni. Mert ez káros" – tette hozzá Farkas Lilla.