Bekérette a külügy az orosz nagykövetet

2014.03.04. 17:09 Módosítva: 2014.03.04. 21:06

Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden a hivatalába kérette Alekszandr Tolkacsot, Oroszország budapesti nagykövetét, és a magyar kormány nevében mélységes aggodalmának adott hangot a Krím félszigeten kialakult helyzet miatt, írja közleményében a Külügyminisztérium.

A visegrádi országok 2014. március 4-i közös miniszterelnöki nyilatkozatának főbb elemeit ismertetve az államtitkár leszögezte: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, az Oroszországi Föderáció lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja, ami a visegrádi országokat emlékezteti saját 1956-os, 1968-as és 1981-es történelmi tapasztalataikra.

Felszólítja az orosz felet, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre. Magyarország minden esetben csakis a békés, erőszakmentes megoldást tartja elfogadhatónak, ezért határozottan szorgalmazza, hogy a krími konfliktus rendezése érdekében haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden érintett fél bevonásával, írják.

Martonyi: Tárgyalniuk kell

Csökkent a veszélye annak, hogy tovább éleződjön a helyzet Ukrajnában, a válság megoldása csak tárgyalásos úton elfogadható, mondta aztán este Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, bár az orosz nagykövet bekéretésétől az orosz politika nem változik, de egy ilyen lépés alkalmas arra, hogy Magyarország jelezze aggodalmait, ismertesse álláspontját, és megkérdezze a diplomatát, hogyan látja a helyzetet. Hozzátette, hogy a visegrádi csoport és az EU egységesen legitimnek tekinti az új ukrán kormányt és parlamentet.

A külügyminiszter meglátása szerint hétfő délután még nem lehetett látni, hogy tovább eszkalálódik-e az ukrajnai helyzet. Most úgy tűnik, hogy a kiéleződés veszélye kisebb, Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozata alapján pedig további műveletre nem kell számítani, az orosz reguláris egységek nem hatolnak be Kelet-Ukrajnába, mondta. Szerinte valóságos invázió nem lesz, de Putyin hangsúlyozta, megvédik az orosz kisebbség érdekeit, ugyanakkor a hadgyakorlat leállítása azt jelzi, hogy ez a krími művelet befejeződött.

Martonyi János szerint előbb-utóbb mindenképpen tárgyalnia kell Ukrajnának és Oroszországnak. Arról is beszélt, hogy a mostani ukrán kormány és parlament legitimitását a korábban kormányzó Régiók Pártja sem vitatja. Úgy látja, hosszú távon nem lehet fenntartani azt az álláspontot, hogy Ukrajnának nincs legitim kormánya.

A tárcavezető szerint senkinek sem állhat érdekében a háború, még Oroszországnak sem, mert a fegyveres konfliktussal fennállna a veszély, hogy elszigetelődik. Az sem lenne jó, ha a helyzet befagyott konfliktussá válna, vagyis a rendezés hónapokig vagy évekig húzódna, mert a válság minél tovább tart, annál nehezebb megoldani. Mielőbb tárgyalni kell a rendezésről, jelentette ki.

Szerinte elismerés illeti Ukrajnát, mert ha eldördült volna néhány fegyver az elmúlt napokban, az olyan folyamatot indíthatott volna el, amelyet nagyon nehéz ellenőrizni. A fegyveres konfliktus veszélyét talán sikerült elhárítani, mondta. Martonyi János kitért arra is, hogy a lehető leggyorsabban átfogó, jelentős pénzügyi segítséget kell nyújtani Ukrajnának, és ebben részt kell venniük a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek.

Orbán: Békét akarunk

A hétvégére az ukrán, közelebbről a krími válság a magyar választási kampány egyik központi témájává vált. Miközben a vezető nyugati hatalmak és a térségbeli országok állam- és kormányfői, de sorra ítélték el az ukrajnai orosz beavatkozást, sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Áder János köztársasági elnök nem szólalt meg sokáig az ügyben.

Tárgyalásos megoldásra van szükség, a háború egyetlen alternatívája a tárgyalás

– jelentette ki Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban kedden az Országházban. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

békét akarunk, és nem vért.

A kormányfő kifejtette: az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű. A külügy közleményében azonban már szombaton jelezte, hogy kiáll az ukrán szuverenitás és területi egység mellett.