Közérdek a közszereplők bírálhatósága

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a testület 2014. március 3-i határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alkotmányellenes feltételt az AB megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lép hatályba 2014. március 15-én. (Az Alkotmánybíróság teljes határozata itt olvasható.)

A Polgári Törvénykönyv 2:44. §-ának rendelkezése három, együttes feltételtől tette függővé a szólásszabadság gyakorlását az közéleti szereplők bírálhatóságával kapcsolatban.

Az AB kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása önmagában kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdek. Ezért nincs szükség további „közérdek” igazolására ahhoz, hogy a közszereplők tevékenységét másoknál jóval szélesebb körben lehessen bírálni, a feltétel indokolatlanul szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát. A két, a törvény által előírt szűkítő feltétel, azaz közszereplők „szükséges és arányos mértékben”, illetve „az emberi méltóság sérelme nélkül” történő bírálhatósága minden felmerülő esetben elegendő.

Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az alaptörvény a szólásszabadság tekintetében elsősorban a közügyek megvitathatóságát, és nem a közszereplőket védi. A közhatalmat gyakorló személyeknek és a közszereplő politikusoknak ezért szélesebb körben kell eltűrniük  a kritikát. Ha valaki a közéleti tevékenységükről véleményt nyilvánít, a főszabály szerint ők nem fordulhatnak bírósághoz a személyiségi jogaik sérülésére hivatkozva.

Az AB ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a közhatalmat gyakorló személyeket (azaz például a rendőröket) és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha magán- vagy családi életükkel kapcsolatban mondanak róluk véleményt. Indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor is, amikor a megfogalmazott vélemény olyan súlyosan becsmérlő, hogy az sérti az illető emberi méltóságát.

Míg ugyanis az emberi méltóságból fakadó egyes személyiségi jogok (pl. becsület, jó hírnév) korlátozhatók, az emberi méltóság az ember korlátozhatatlan alapjoga.

A Paczolay Péter által jegyzett határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla,  Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák fűztek különvéleményt, így azt az Ab minimális, 8:7-es többséggel fogadta el.

A határozat előzményeiről bővebben itt olvashat.